2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2005  --  7. szám - 2005. április 11.  --  Felsőfok
Rasszisták, drogosok, kollégisták
Szinte minden kollégista kipróbálta már a marihuánát, közülük minden második alkalmi fogyasztó, tízből nyolcnak előítéletei vannak a kisebbségekkel szemben, tizennyolc százalékuk pedig enyhén vagy súlyosan antiszemita – adta hírül az egyik országos napilap a Felsőoktatási Kutatóintézet mérésére hivatkozva. A kutatás vezetője szerint nem megbélyegzésről van szó, itt az ideje, hogy a társadalom szembenézzen a tényekkel.
A 2004. októberében és novemberében 1462 fős mintán, 49 kollégiumban végzett felmérés rövid kivonata a Felsőoktatási Kutatóintézet honlapján érhető el. A diákok előítéleteit a Nyugat-Európában már régóta használatos direkt kérdésekkel most először vizsgálta reprezentatívan magyar kutatóintézet.
Mint azt lapunknak Gábor Kálmán, a kutatás vezetője elmondta, a felmérés célja az volt, hogy a kutatók képet kapjanak a kollégisták szociális hátteréről, a kollégiumhoz való viszonyáról, értékrendszeréről és politikai magatartásáról. Mivel csak kollégistákat kérdeztek meg, Gábor Kálmán hangsúlyozta, hogy ezekből az adatokból nem lehet következtetéseket levonni a felsőoktatásban tanulókra. Ha a fiatalokról készítünk felmérést, főleg, ha a droghasználattal kapcsolatban teszünk állításokat, először mindig megdöbbenést tapasztalunk, mondta a kutatás vezetője. Már a kilencvenes évek elején is azt kellett megállapítanunk, hogy a kelet-európai fiatalok sokkal több előítélettel élnek, mint a nyugat-európaiak. Ekkortól vetődik fel folyamatosan az a kérdés, hogy miért van ez így. A másságra vonatkozó kérdés úgy szólt: Mit szólnának, ha a szomszédjukba cigány, kínai, zsidó vagy szociális segélyekből élő család költözne? A romák felé irányuló előítéletesség bizonyult a legerősebbnek, körülbelül a megkérdezettek 40 százalékánál kimutatható volt. Ezen a területen igen jelentős a nemek közötti különbség, a fiúknak több mint fele, a lányoknak 37 százaléka utasította el a romákat. A második helyen egyébként a kínaiak állnak. A magyar fiatalok manapság kerültek olyan helyzetbe, hogy a globalizáció kihívásai és hatásai elérték őket, magyarázta a számokat Gábor Kálmán. Mivel egyre többen kerültek egyetemre, fokozott versenyhelyzetben találták magukat, és a hagyományos előítéletek felerősödtek. Másrészt kutatások híján Kelet-Európában ezek az előítéletek rejtve maradtak, és csak mostanság kerülnek felszínre.
 
A kollégiumok nagyon fontos szocializáló és jellemformáló hatással bírnak. Fotó: Segesvári Csaba
 
A stresszoldó technikákra vonatkozó kérdések sem festenek túl jó képet a kollégiumok lakóiról. Száz közül kilencvenhat szívott már marihuánát, fele alkalmankénti fogyasztó. A második legkedveltebb drog az ecstasy, de a kokaint is minden tizedik kollégista kipróbálta már. A kutatók szerint a kollégisták a leginkább veszélyeztetett csoporthoz tartoznak. A drogfogyasztási statisztikáknál jóval kevésbé meglepő, hogy a kollégisták saját bevallásuk szerint is gyakran isznak alkoholt. Harmaduk hetente egyszer-kétszer, minden hatodik diák pedig egy héten háromszor vagy még többször fogyaszt szeszes italt.
A kollégisták politikához való viszonyának vizsgálata is meglepő eredményeket szült. A fiatalok alig negyven százaléka állítja magáról, hogy érdekli a politika, párttal vagy politikai mozgalommal a kollégisták alig több mint negyede szimpatizál. Ezek a számok egyébként az Európában is megfigyelhető folyamatokat tükrözik, mondta Gábor Kálmán. A kutatásból az is kiderül, hogy annak ellenére, hogy csökken a politikai érdeklődés, a cselekvési minták egyre radikálisabbak, egyre többen vesznek részt politikai megmozdulásokon, rendezvényeken, és a fiatalok nem riadnak viszsza a demonstrációktól sem. Érdekesség, hogy a kutatás szerint erre gyakran még azok is hajlandók, akiket saját elmondásuk szerint nem érdekel a politika. A válaszokból kitűnik, hogy a kollégistáknak fontosak a közös ügyek, érdekli őket, hogy mi történik velük, amit viszont ma politikának nevezünk, az taszítja őket.
A felmérésre a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy közleménnyel reagált, melyben fenntartását fejezte ki a kutatással kapcsolatban. Azt nehezményeztük, hogy nem tudtunk róla, mondta el lapunknak Ekler Gergely, HÖOK elnök. A sajtóból kellett értesülnünk egy ilyen horderejű kutatásról. Úgy gondolom, a Felsőoktatási Kutatóintézettel szorosabban együtt kell majd működnünk, hiszen mi a hallgatók érdekképviseletével foglalkozunk, a kutatóintézet dolga pedig az, hogy kutatásokat végezzen a felsőoktatásban. Meggyőződésem, hogy a kutatások megtervezésénél figyelembe kellene venniük a hallgatói önkormányzatok véleményét is. Emellett úgy gondoljuk, hogy a kollégiumok nagyon fontos szocializáló és jellemformáló hatással bírnak, és sokkal inkább nevelnek a társas létre és a toleranciára, mint az idegengyűlöletre, a kisebbségekkel szembeni türelmetlenségre. Ezek alapján nem lehet azt állítani, hogy a kollégisták nem tisztelik a másik embert, hangsúlyozta Ekler Gergely. A HÖOK elnök aggályaira reagálva Gábor Kálmán annyit válaszolt, hogy ezek a vizsgálatok pénzbe kerülnek, és ha felkérnék őket, szívesen végeznének felmérést a HÖOK számára is. A tárgyalások Ekler Gergely ígérete szerint a héten kezdődnek meg az HÖOK és a kutatóintézet között, a fejleményekről jövő heti számunkban adunk hírt.
A kutatási eredményekkel kapcsolatban megkérdeztük Kovács Attilát, a Móra Ferenc Kollégium tanárát is, aki túlzónak és sarkítottnak tartja a kutatás állításait. – Én a kollégiumban nem érzem a drogfogyasztás jeleit, nem állítom azt, hogy nem fordulhat elő, de abban biztos vagyok, hogy nem a felmérésben leírt mértékben, jelentette ki Kovács Attila.  Azt is túlzónak tartom, hogy a kollégiumokban azért nagyobb az előítéletesség, mert több vidéki hallgató lakik ezekben az intézményekben. Nem látom az állítás mögött a méréseket, sőt a megjegyzést már önmagában is a látens előítéletesség megnyilvánulásának tartom. Egyáltalán nem tartom elfogadhatónak azt az állítást, hogy egy kistelepülésről érkező hallgató több előítélettel bír, mint egy nagyvárosi, esetleg budapesti diák, hangsúlyozta a Móra Ferenc Kollégium tanára.
Csécsi László

hegedus_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár