Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Magyarország – csatlakozva a bolognai folyamathoz – vállalta, hogy 2010-ig kialakítja az Európai Felsőoktatási Térség feltételeit. Ehhez azonban égető szükség van intézményfejlesztési beruházásokra.
A magyar felsőoktatásnak a megnövekedett hallgatói létszám, és a képzés korszerűsítése miatt új fejlesztési pályára kell kerülnie, ellenkező esetben nem lehet versenyképes az Európai Unió országainak fejlettebb felsőoktatási intézményhálózatával. A magántőke bevonása az állami szolgáltatások ellátásába az elmúlt tíz esztendőben Nyugat-Európában sikeresnek bizonyult. Különösen az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban éltek az intézmények ezekkel a lehetőségekkel, és igen kedvező tapasztalatokat szereztek.
A felsőoktatási intézményeknek nincs lehetőségük állami hitel felvételére. Az intézmények rendelkeznek ugyan saját forrásokkal, de egyedül nem képesek összegyűjteni a fejlesztő beruházásokhoz szükséges induló tőkét. A felsőoktatás fejlesztése kizárólag állami, költségvetési forrásból a közeljövőben egyáltalán nem, vagy csak évtizedek alatt, nagyon lassan valósulhatna meg és a szféra infrastrukturális lemaradása a meglévő állomány romlásával és a fejlesztés elmaradásával konzerválódna, vagy fokozatosan nőne.

 

 

A magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése indul 2004 és 2008 között mintegy 175 milliárd forintos – éves átlagban mintegy 44 milliárd forintos – beruházási összeggel. A 2000-2004 között a Felsőoktatási Fejlesztési Program során hagyományos fejlesztési konstrukcióval 35 milliárd forint összegű beruházás valósult meg.
A következő évek magántőke bevonásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztései négy területen indultak el: 10 ezer új diákotthoni férőhely épül 30 milliárd forint összértékben, 25 milliárd forintért 17 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítenek, oktatási infrastruktúra bővítésére 75 milliárd, oktatási épületek rekonstrukciójára pedig 30 milliárd forintot fordítanak, a folyamatban lévő fejlesztések befejező ütemének költségei pedig 15 milliárd forintot emésztenek fel.
A szerződések ünnepélyes aláírásakor Magyar Bálint elmondta, büszkeség és szégyenérzet is keveredik benne a magyar Nobel-díjasok miatt, hiszen jó részük csak külföldön tudott kibontakozni. Ennek megváltoztatásában kulcsszerep jut a felsőoktatásnak, illetve a parlament által hamarosan tárgyalandó felsőoktatási törvénynek. A szakminiszter a számos változás közül a tömegoktatás minőségivé alakítását emelte ki, de hozzátette azt is: az ismeretek átadása nem elég, szükség van a kutatás és a fejlesztés támogatására is. A rendezvényen elhangzott, a felsőoktatási PPP programok első jelentős állomásaként 2004. márciusában hat felsőoktatási intézmény magántőke-beruházási programja indult el a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem területén. 2004. szeptember 9-én tovább bővült a programhoz csatlakozó intézmények listája, ekkor újabb kilenc intézménnyel kötött az Oktatási Minisztérium megállapodást magántőke-beruházások indításáról. Szerdán egyfelől az oktatási infrastruktúra fejlesztési program harmadik szakaszának hat egyetem részvételével induló felsőoktatási beruházásainak, másfelől újabb intézményfejlesztési program, a felsőoktatási kollégiumok rekonstrukciójának szerződéseit írták alá.
Az SZTE intézményfejlesztési programjának részeként új, 1096 férőhelyes diákszálló épül az Öthalmi laktanya területén, valamint 322 férőhelyet korszerűsítenek a Fürj utcai és a Hermann Ottó kollégiumban magántőke bevonásával. Az egyetem elnyerte a Nemzeti Kutatási- és Technológiai Hivatal Regionális Egyetemi Tudásközpontok létesítésére kiírt pályázatának 1,7 milliárd forintos és a Humánerőforrás Operatív Program 754 millió forintos fejlesztési támogatását is, így közel 6,4 milliárd forintos fejlesztési program indulhat az intézményben.
A legnagyobb összegű fejlesztés – 19,3 milliárd forintos összköltséggel - Pécsett indul. A Pécsi Tudományegyetemen 1026 férőhelyes diákotthon épül, oktatási épületek, és 4356 kollégiumi férőhely korszerűsítése kezdődhet el magántőke bevonásával.