Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Konszenzusos jelölt – forradalmi helyzetben. Fotók: Segesvári Csaba

 

– Két hónap telt el dékánná választása óta, s még bő két hónap van hátra addig, míg elfoglalja a hivatalt. Az elmúlt hetekben nyilván áttekintette a kar helyzetét. Mi várja majd július 1-jétől?
– Az oktatási feladatok közül a legfontosabbnak az alapszakok jövő szeptemberi elindítása látszik. A Kar elkészítette szakindítási javaslatait, ezeket az Egyetemi Tanács elfogadta, s elküldtük a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz. A kidolgozott szakindítási javaslatokon azonban még finomítani kell majd, mert ezek a tervezetek túlságosan szétszabdalják az oktatást: nagyon sok tantárgy, nagyon sok vizsga lenne félévenként. Kutatási téren egyszerűbb a helyzet, szerencsére sok jó pályázatunk van, amelyekből bevételek is származnak. Zajlik a biológiai épület kivitelezésének előkészítése. A kar költségvetési helyzete nem különösebben jó, az idei béremeléseket saját magunknak (illetőleg az egyes tanszékcsoportoknak, intézeteknek) kell kigazdálkodnunk. Előzetes információim szerint ez a nyugdíjazások révén minden egységben megoldható.
– Professzor úr, mit jelent a TTK szempontjából, hogy egyedüli jelöltként indult a dékáni tisztségért?
– Erre nagyon nehéz felelni, más nyilván jobb választ tudna adni a kérdésére… Én úgy ítélem meg, hogy konszenzusos jelölt lettem, s ezt jónak tartom a kar szempontjából.
– Tudjuk önről, hogy az utóbbi évtizedben több egyéb, még ennél is magasabb vezetői tisztséget viselt. Mi motiválta most leginkább a pályázat beadásakor?
– Az elmúlt több mint tíz évben, mióta nemcsak oktatóként, hanem vezetőként is tevékenykedem, állandó forradalmi helyzetben van a magyar felsőoktatás. Nagyon sok tapasztalatot szereztem ebben az időszakban, s ezeket a következő három, nagyon izgalmas és sok változással járó évben a kar érdekében szeretném kamatoztatni.
– Az elmúlt hetekben, hónapokban sokat foglalkoztunk a Bolognai Folyamathoz való kapcsolódás problémáival (például a TTK és a JGYTFK közötti párhuzamosságok kérdésével), illetve nemrégiben a helyi médiában is arról lehetett olvasni, hogy „beolvadhat" a tanárképző főiskola. Április 15-e volt az alapszak-indítási javaslatok beadási határideje. Milyen végleges formát nyertek a tervezetek?
– A mi szakjaink esetében mindenütt sikerült megegyezésre jutnunk a JGYTFK-val, a főiskola is megtalálja majd azt a területet, ahol részt vesz az oktatásban. A párhuzamosságokat felmutató szakok szakgazdája a TTK lett. A főiskola vagy egy-egy szakirány gondozásáért, vagy egyes tárgyak oktatásáért felel majd. Mielőtt azonban a végleges keretek kialakulnak, nem érdemes konkrét szervezeti átalakulásról, felelősségi körökről beszélnünk. Sajnos a felsőoktatási törvény sem fogja egyértelműen tisztázni a mesterképzés, illetve a várhatóan az ezen a szinten megvalósuló tanárképzés helyzetét, erre vonatkozólag még egy kormányrendelet kiadása várható. Ezt követően majd tisztábban látunk a szervezeti kérdésekben.
– Professzor úr úgy fogalmazott a programjában, hogy olyan rendszert kell kialakítani, melyet szerkezetében hoszszú ideig nem kell majd megváltoztatni, s amely a karok közötti konszenzuson alapszik…
– Ha nem sikerül stabil rendszert kialakítani, akkor a következő négy-öt évben energiáink szükségtelenül nagy részét kell szervezéstechnikai ügyek megoldására fordítanunk. Jelenleg viszont sajnos még az is bizonytalan, ténylegesen elindul-e a Bolognai Folyamat 2006 őszén, hiszen a szakalapítási kérvények elkészültek, de nem mindegyiket fogadta még el a MAB (legutóbbi ülésükön elutasították a bölcsész szakok megalapítását). A felsőoktatási törvény legutolsó megfogalmazása már megengedi, hogy néhány szakon 2007. szeptember 1-jén induljon a képzés, de ilyen óriási terület, mint a bölcsészképzés, nem eshetne ki… Olyan sok időnk viszont már nincs, hiszen decemberben jelenik meg a Felvételi tájékoztató, s ennek nyomdakész változata október végére készen kell, hogy legyen.
– Pályázatában azt írta, hogy a TTK-s szakok döntő többségénél a jelenlegitől eltérő szemléletű tananyag kidolgozására, illetve a gyakorlati képzés erősítésére van szükség. Mit takar ez pontosan?
– Az eddigi képzéseink (az informatikusképzés kivételével) öt évig tartottak. Ezek első részét az elméleti alapozás jelentette, erre épült a gyakorlati alkalmazások megismerése. Az első két-három évben a hallgatók nagyon kevés gyakorlati ismeretet szereztek: ha így kapnának az új rendszerben három év után diplomát, vajmi keveset tudnának vele kezdeni. Az első időszakban is több gyakorlatias tananyagot kell tehát a képzésbe bevonni, s csökkenteni kell az elméleti részt.
– Szintén hangsúlyos rész az indítandó műszaki képzés, illetve a TTK-nak ehhez való viszonya. Miért tartja kiemelkedően fontosnak, hogy a kar kivegye részét a gyakorlati képzés feltételeinek kialakításából?
– A TTK-n pillanatnyilag több műszaki jellegű szakot készítünk elő. Ugyanakkor a SZÉF is komoly potenciállal rendelkezik ezen a területen. Mivel gyakorlatiasabbá akarjuk tenni a TTK-s szakok első időszakát, nagyon jó lehetőség kínálkozik az együttműködésre. Bizonyos mérnök jellegű szakmák indítására gondolok, amelyek tapasztalatait felhasználhatjuk a TTK-s alapképzésben is. Az esetleges Mérnöki Kar terveivel viszont szintén érdemes megvárni a törvényi feltételek kialakulását.
– A Természettudományi Kar kiemelkedő kutatási, tudományos potenciállal rendelkezik. Ön a tudományos utánpótlás bővítésének és a doktori iskolák együttműködésének céljából interdiszciplináris Kari Kutatási Központok létesítését irányozta elő. Mi lesz ennek a konkrét szerepe?
– Az elmúlt hetek beszélgetései megerősítettek abban a hitemben, hogy nagyon komoly kutatói potenciállal rendelkezünk. Kutatóink, oktatóink jelentékeny hányada rendkívül aktív külső források szerzésében is (állami, vállalati szerződések). Úgy látom viszont, hogy lehetőségünk lenne további nagy pályázatokat elnyerni, amelyekhez egy-egy tanszékcsoport önmagában kevés. Olyan átfogó területeket, témákat kell tehát kijelölnünk, ahol több intézmény, tanszékcsoport együttműködésére van szükség és lehetőség.

Konszenzusos jelölt – forradalmi helyzetben. Fotók: Segesvári Csaba

Csirik János Matematikus. 1946-ban született Ambrózfalván. 1969-ben szerzett diplomát a JATE programtervező matematikus szakán. A matematikai tudomány kandidátusa (1977), doktora (1990). Kutatási területe: számítógépek alkalmazásai, algoritmusok elemzése. 1991 óta egyetemi tanár. 1991–1992-ben a JATE rektorhelyettese, 1992–1994 között rektora, 1994–1995-ben a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg az SZTE TTK Informatikai Tanszékcsoport vezetője, a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 2005. július 1-jétől a TTK dékánja.

 

– Ha már tudományos potenciál: a XXVII. OTDK-n kiválóan szerepeltek a TTK hallgatói. Különösen kiemelt figyelmet fordít a kar a diákköri mozgalomra vagy egyszerűen csak ennyire tehetségesek a hallgatóik?
– A TTK intézetei valóban különösen nagy figyelmet fordítanak a TDK-zó és a doktorandusz hallgatókra. Ezzel egyébként a világ felsőoktatásában zajló folyamatokhoz is igyekszünk kapcsolódni. A legjobb amerikai egyetemeken is megfigyelhető például, hogy PhD-s hallgatók komoly tudományos eredményeket érnek el.
– Programjának egyik sarokköve, hogy „piacképes” hallgatókat kell kibocsátania a karnak. Ezzel kapcsolatban három alapvető kívánalmat fogalmazott meg: önálló hallgatói munkavégzés, az angol nyelv ismerete, nemzetközi kitekintés…
– Ez a három tényező a legfontosabb, hogy versenyképesek legyenek a TTK-s hallgatók. Lényeges kérdés, hogy az egyetemisták milyen ismeretanyagra tesznek szert egyetemi éveik alatt, de legalább ennyire fontos a megfelelő tanulási mód kialakítása is. A hallgatóknak önmaguknak is meg kell találniuk olyan forrásokat, amelyek felhasználásával tanulni tudnak, illetve könnyebben megértik az összefüggéseket. A mai EU-s környezetben a hallgatóink nagy része itthon vagy külföldön nagy nemzetközi cégeknél talál munkát, tehát nem lehet elkerülni, hogy a világgal közvetlen kapcsolatba kerüljenek. A tanuláson kívül ezért is szükséges a nemzetközi kitekintés és az angol nyelv ismerete. Próbáljuk hallgatóinkat a diplomaszerzéshez szükséges nyelv választásánál az angol felé terelni, s a karon belül megfelelő nyelvtanulási lehetőséget biztosítani számukra.
– Nem kerülhetjük meg a finanszírozási kérdéseket sem. Mezősi Gábor dékán úr még az ősszel ezeken a hasábokon azt fogalmazta meg, hogy a csökkenő állami finanszírozásból a TTK-nak az alkalmazott kutatásokból szerzett bevételek növelése jelenthet kiutat. Ön is a pályázati lehetőségek, illetve a külső, ipari partnerekkel való együttműködés, a külső finanszírozás jelentőségét hangsúlyozta. Milyen lehetőségek állnak a kar előtt a következő években?
– Prioritásként mindenféleképpen a külső bevételek növelését kell megkísérelni. Ehhez kutatási megrendelésekre van szükség. Lehet remélni, hogy az állami kutatási pályázatok az Innovációs Alap megvalósításával megmaradnak és remélhetőleg az EU-s pályázatokban is aktívan részt tudunk venni. A nagy kérdés az, hogy milyen mértékben tudjuk növelni a vállalati megrendeléseinket. Az autópálya Szegedre érése reményeim szerint fellendíti majd a város és a régió gazdasági és ipari életét, s nekünk is több lehetőségünk lesz kutatási megbízások szerzésére.
– Említette a beszélgetés elején, hogy az idei év végén kezdődhet meg az újszegedi biológiai épület kivitelezése. Októberben még úgy nézett ki, hogy már tavasszal megkezdődhet az építkezés. Mi okozza a csúszást?
– Tudomásom szerint érvényes építési engedéllyel rendelkezik a Kar, s megvan az építkezéshez szükséges forrás is. Jelenleg a részletes kivitelezési tervek kidolgozása folyik. Itt derült ki, hogy a szomszédos, régi biológiai épületben is műszaki felújításokra lesz szükség: ahhoz például, hogy a két épület közös fűtési rendszerrel működhessen, szükséges a régi fűtési rendszerének rekonstrukciója. Ezt is bele kellett tehát venni a részletes kivitelezési tervekbe, ez okozta a csúszást. Május-június folyamán írhatjuk ki az építőt kiválasztó közbeszerzési pályázatot. Nagyon szerencsés esetben tehát már az idei évben előrehaladhat az építkezés.
– „A karról szóló tájékoztatás megtérülő beruházás” – írta a pályázati anyagában. Ezek szerint a következő években fokozottabb kar-, illetve tanszékcsoport-marketinget tervez?
– Tavaly ősszel a kar minden, számára fontos középiskolában elhelyezte információs anyagát. Emellett dékán úr és a dékánhelyettesek vendégül láttak középiskolai igazgatókat, szaktanárokat, s bemutatták nekik a Kart. Nemrégiben a matematikusok a TIK-ben tartottak sikeres előadás-sorozatot a közérthető matematikáról. Úgy gondolom, hogy minden tanszékcsoportnak érdemes ezt folytatnia, és a TIK lehetőségeit is bemutatva fel kell keltenie maga iránt az érdeklődést. Ez nem kerül olyan sok pénzbe, s bizonyosan meg is térül.