Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Ahhoz, hogy a cég megőrizze piacvezető szerepét, rendkívül fontos, hogy a kutatás-fejlesztéssel nagy mértékben foglalkozzon és a lehető legújabb gondolatokkal ismerkedjen meg” - mondta Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója. Hozzátette: a világon mintegy ezerkétszáz, hazánkban több mint száz kutatót foglalkoztató cég bevételének 6-7 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel, a kelet-közép-európai haszonjárműalkatrész-piac vezető vállalatával létrejött megállapodás értelmében a vállalat és a Szegedi Tudományegyetem közös járműipari előfejlesztési laboratóriumot hoz létre. A hazai kutatási és fejlesztési terület tudásbázisához jelentős mértékben hozzájáruló kutató laboratórium az egyetem Műszaki és Anyagtudományi Intézetén belül fog működni.

 

Lepsényi István és Szabó Gábor járműelőfejlesztési laboratórium létrehozásáról írt alá szerződést. Fotó: Nagy László

 

A laboratórium alapításának célja, hogy az egyetemen folyó anyagtudománnyal, méréstechnikával és szimulációval kapcsolatos kutatások eredményeként új termékeket tudjanak előállítani Magyarországon - jelentette ki Lepsényi István. Hozzátette: a Szegeden folyó kutatások nemcsak a cég versenyképességének javításához járulnak hozzá, hanem elősegítik az egyetemen a minél színvonalasabb műszaki képzés beindítását is, amely a régió más vállalkozásai számára is fontos.
Az aláíráskor elhangzott, bár a laboratóriumot az SZTE és a Knorr-Bremse alapítja, a későbbiekben a tevékenységében más, a járműalkatrész-gyártás területen tevékenységet végző, vagy végezni kívánó vállalkozások is bekapcsolódhatnak, természetesen a többi résztvevő üzleti és szakmai érdekeinek messzemenő figyelembe vétele mellett.
A Fraunhofer Gesellschaft Németország legnagyobb alkalmazott kutatással foglalkozó intézete. A brémai részleggel megkötött szerződés értelmében a SZTE Műszaki és Anyagtudományi Intézetének kutatási programjában „Reaktív nanoszerkezetű anyagok” témakörben a SZTE Kolloidkémiai Tanszéke és az MTA Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportja 2005-2006. években 200 ezer euró értékben kutatási munkákat végez. Mindezek mellett a Fraunhofer Intézet brémai központjából (Institut für Fertigungstechnik Materialforschung, IFAM, Bremen) a tanszék a nanotechnológiához szükséges műszertámogatást is kap, amelyek meghatározott időre a Kutatócsoportban maradhatnak és az ott dolgozó fiatalok ezeket a készülékeket kutatásaikban felhasználhatják. Az együttműködés további előny, hogy a témában dolgozó PhD-hallgatók betekintést kaphatnak arról, hogy az alapkutatási eredmények hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban.
A projekt feladata olyan nanorészecskék (a milliméter milliomodrésze mérettartományba eső igen kisméretű szemcsék) előállítása, amelyek a napfény hatására a levegőben, vízben és a talajban lévő környezetre káros anyagokat elbontják.
Olyan öntisztuló felületeket előállítása a cél, amelyek a napfény hatására a felületeken megkötött szennyezőanyagokat, egyéb veszélyes anyagokat eltávolítják és nem kell külön foglalkozni a felületek tisztításának bonyolult technológiájával - mondta el Dékány Imre akadémikus. Az SZTE Kolloidkémiai Tanszékének vezetője elmondta, a projekt elméleti alapját jelentő kutatásokat egy NATO által támogatott alapkutatási program során végezték el az egyetem munkatársai.