Remélhetőleg hagyományteremtő lesz az a konferencia, amelyet november 12-én rendeztek meg a Bölcsészettudományi Karon. Akik jelen voltak a rendezvényen, a kerekasztal-beszélgetéstől a filmvetítésen át a kiállításig változatos programon vehettek részt, sőt, a nap végére akár azt is kideríthették, hogy mi a közös Aragóniai Beatrixban és a Franco-korszakban.
A királynőben és a véres spanyolországi történtekben nagyjából egy közös pont van: Katalónia. Annak ellenére, hogy Magyarországon igen sokan foglalkoznak a katalán nyelvvel és kultúrával, mind ezidáig nem volt olyan kezdeményezés, amely ilyen széles körűen feltárta volna a magyar-katalán kapcsolatokat.
„Sikeresnek mondható a rendezvény” – így Jordi Gimeno Benito, a Hispanisztika Tanszék katalán lektora. „A konferencia résztvevői – akik között szép számmal voltak hallgatók is – általános képet kaphattak Katalóniáról, és arról, hogy mi is az a katalán nyelv és kultúra.”
A program igen változatos volt: a nyelvtudománytól kezdve a katalán országok kulturális földrajzáig a legkülönbözőbb témákban hallhattunk előadásokat. Gulyás András nagykövet, Barcelona korábbi magyar főkonzulja Aragóniai Beatrix sírjának rejtélyét osztotta meg a hallgatósággal, Anderle Ádám pedig „Gerő Ernő Barcelonában” címmel tartott érdekfeszítő előadást.
Jordi Gimeno Benito kiemelte Berta Tibor, a Hispanisztika Tanszék vezetőjének „Katalán-tanulmányok Magyarországon” című előadását, mert szerinte nem kap elég hangsúlyt az a tény, hogy Magyarországon milyen fontos szerepet tölt be a katalán kultúra.
„Szegeden már tizenöt, az országban pedig több, mint negyven éve folyik a katalán nyelv oktatása, és többen foglalkoznak vele, mint gondolnánk” – árulta el a lektor.
A nap egyik izgalmas programpontja volt az irodalmi felolvasóülés és kerekasztal-beszélgetés a fordításról Nemes Krisztina, a kortárs katalán irodalom fordítója, Déri Balázs költő-műfordító és Bakucz Dóra tanár-műfordító, az LHO online katalán újság felelős szerkesztőjének részvételével. A katalán irodalmi művek sajátosságai mellett természetesen szó esett magáról a műfordításról is, és részleteket is hallhattunk a kerekasztal résztvevőinek munkáiból is. „Biztos vagyok benne, hogy azoknak is tudott újat és érdekeset mondani ez a felolvasóest, akik még csak most barátkoznak a katalán kultúrával” – így a lektor. „Az egész napot annak a jegyében szerveztük meg, hogy ne csak azoknak legyen hasznos egy-egy előadás, akik otthon vannak ezen a területen. Az egyik cél épp az volt, hogy mindenki, aki nyitott volt erre, találjon magának olyan programpontot, amelyen szívesen részt vesz, amely felkelti az érdeklődését.”
A konferenciához kiállítás is kapcsolódott, a „Királylányok messzi földről”, amelyet november 11-13. között a TIK aulájában lehetett megtekinteni. Az összeállítás célja az volt, hogy bemutassa a magyar-katalán kapcsolatokat, amelyek a középkorban igen jelentősek voltak. A kiállítást – amely jelenleg Budapesten látható – Révész László, a Régészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense nyitotta meg.
A nap zárásaként Manuel Huerga „Salvador” című filmjét vetítették le, amely egy politikai gyilkosságot dolgoz fel egy katalán rendező szemével. Ezt beszélgetés követte a filmről, a Franco-korszak végéről és a rendszerváltásról Katalóniában. „Annak ellenére, hogy a film megvitatása belenyúlt az éjszakába, igen sokan kíváncsian voltak rá, és ennek nagyon örültünk” – vallja Benito. „Összességében ez egy sikeres nap volt, igyekszünk jövőre is megvalósítani.”
T. I.