2019. december 8., vasárnap English version
Archívum  --  2009  --  7. szám - 2009. április 27.  --  Egyetemi élet
Kon­fe­ren­cia ré­gi ko­rok kór­ja­i­ról
Volt-e szi­fi­lisz Ko­lum­busz vissza­tér­te előtt Eu­ró­pá­ban? Mi­ó­ta van és ho­gyan fej­lő­dött a tbc? Ilyen és ha­son­ló kér­dé­sek­re ke­res vá­la­szo­kat a pale­opa­toló­gia tu­do­má­nya. Idén Sze­ged ad ott­hont a fran­cia pale­opa­toló­gus-egye­sü­let – Groupe des Paléopathol­o­gistes de Langue Fran­caise (GPLF) – áp­ri­lis 30-tól má­jus 3-ig zaj­ló éves kon­fe­ren­ci­á­já­nak.
Címkék: Egyetemi életKonferencia
Az 1980 óta fenn­ál­ló GPLF éves kon­fe­ren­ci­á­ját elő­ször ren­de­zik meg Fran­cia­or­szá­gon kí­vül (a ren­dez­vény­nek ál­ta­lá­ban a touloni ré­gé­sze­ti köz­pont /CAV/ ad he­lyet). A fran­cia-an­gol nyel­vű tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zás áp­ri­lis 30-án Bu­da­pes­ten ve­szi kez­de­tét a bu­da­pes­ti Fran­cia In­té­zet ven­dég­lá­tá­sá­ban, majd Sze­ge­den, a Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um­ban foly­ta­tó­dik a ré­gi ko­rok kór­ja­i­nak be­ha­tó bon­co­lá­sa. A mar­seille-i, lille-i, bor­deaux­-i és pá­ri­zsi egye­te­mek mel­lett a frankofón szak­mai kö­zön­ség küld kép­vi­se­lő­ket a gen­fi egye­tem­ről, Ka­na­dá­ból és Olasz­or­szág­ból is. A kon­fe­ren­cia spe­ci­á­lis té­má­i­nak meg­fe­le­lő­en ki­emel­ke­dő nem­zet­kö­zi szak­te­kin­té­lye­ket is meg­hív­tak pél­dá­ul Né­met­or­szág­ból, az Egye­sült Ki­rály­ság­ból és Iz­ra­el­ből – tud­tuk meg Pálfi György­től, az SZTE Em­ber­ta­ni Tan­szék tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cen­sé­től, a GPLF el­nö­ké­től. Mi­vel a tu­do­mány­te­rü­let és a kon­fe­ren­cia erő­sen in­ter­disz­cip­li­ná­ris jel­le­gű, szép szám­mal kép­vi­sel­te­tik ma­gu­kat mik­ro­bi­o­ló­gu­sok, ra­dio­ló­gu­sok, bio­ké­mi­ku­sok, pa­to­ló­gu­sok és jár­vány­tör­té­né­szek is a ren­dez­vé­nyen.
 
korokkorjai

Pálfi György tanszékvezető, a GPLF elnöke.
Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

 

A tbc-től a mú­mi­á­kig

 
Az ese­mény­nek volt már előz­mé­nye Sze­ge­den: 1997-ben a tu­ber­ku­ló­zis evo­lú­ci­ó­ját tér­ké­pez­ték fel szin­tén el­ső­sor­ban ma­gyar-fran­cia együtt­mű­kö­dés­sel. A mos­ta­ni, több mint hat­van elő­adás egy­har­ma­da a fer­tő­ző meg­be­te­ge­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik: tbc, lep­ra és más be­teg­sé­gek evo­lú­ci­ós kér­dé­sei, di­ag­nosz­ti­kai prob­lé­mái lesz­nek na­pi­ren­den. „Má­ra már el­ju­tot­tunk oda, hogy ki­lenc­ezer éves le­le­tek­ből a tbc DNS-ét is ki le­het mu­tat­ni, és en­nek a kö­zel­múlt­ban meg­je­lent szen­zá­ci­ó­nak a szer­ző­it is az elő­adók kö­zött üd­vö­zöl­het­jük” – emel­te ki Pálfi Györ­gy. Szó lesz a mú­mi­ák vizs­gá­la­tá­ról is: úgy a Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Mú­ze­um Em­ber­ta­ni Tá­rá­ban lé­vő vá­ci múmi­a­e­gyüttes­ről, mint az egyip­to­mi mú­mi­ák­ról. A fer­tő­zé­sek­hez ha­son­ló­an a tu­mo­ros be­teg­sé­gek ku­ta­tá­sa is hos­­szú tá­vú jö­vőt ígér en­nek az in­ter­disz­cip­li­ná­ris te­rü­let­nek – a té­ma két je­les göt­tin­geni szak­ér­tő­jét szin­tén meg­hív­ták a ta­nács­ko­zás­ra.
 

Tet­ten ért kór­oko­zók

 
A pale­opa­toló­gia a ré­gi em­be­ri és ál­la­ti ma­rad­vá­nyo­kon fel­is­mer­he­tő vagy ab­ból ki­mu­tat­ha­tó kó­ros el­vál­to­zá­sok­kal fog­lal­ko­zik: mú­mi­ák és em­be­ri csont­ma­rad­vá­nyok ké­pe­zik ál­ta­lá­ban a vizs­gá­la­ti anya­got – itt kap­cso­lód­nak az ant­ro­po­ló­gia és az em­ber­ta­ni gyűj­te­mé­nyek a ku­ta­tá­si te­rü­let­hez, így az SZTE is a ma­ga harmincezres (Eu­ró­pa egyik leg­na­gyobb) gyűj­te­mé­nyé­vel. Ez­zel össz­hang­ban a ha­gyo­má­nyos tör­té­ne­ti ant­ro­po­ló­gi­ai ku­ta­tá­sok mel­lett a het­ve­nes évek­től kez­dő­dő­en fej­lő­dik a pale­opa­toló­giai ku­ta­tás a sze­ge­di egye­tem Em­ber­ta­ni Tan­szé­kén. „Ma már le­he­tő­ség nyí­lik a ré­gi ma­rad­vá­nyok­ból több ezer év­vel ez­előt­ti kór­oko­zók ge­ne­ti­kai anya­gát vagy fe­hér­je­ma­rad­vá­nya­it ki­von­ni – így ezek a ré­gi be­teg­sé­gek na­gyon ak­tu­á­lis­sá vál­nak, hi­szen nem­csak ar­ra ad­ha­tunk vá­laszt, hogy sok ezer év­vel ez­előtt volt-e tu­ber­ku­ló­zis, lep­ra vagy ép­pen szi­fi­lisz, ha­nem 'fü­lön le­het csíp­ni' a kór­oko­zót. A múlt­bé­li bi­o­ló­gi­ai ma­rad­vá­nyo­kat ös­­sze le­het vet­ni a mai min­ták­kal, és re­mé­nye­ink sze­rint olyan fon­tos kér­dé­sek­re le­het a jö­vő­ben vá­laszt ta­lál­ni, ame­lyek ma is fej­tö­rést okoz­nak a humán­patogén kór­oko­zók ku­ta­tó­i­nak” – ma­gya­ráz­ta a te­rü­let je­len­tő­sé­gét a tan­szék­ve­ze­tő.
 

Sze­ge­di szög a kolum­buszi dog­ma ko­por­só­ján

 
A kon­fe­ren­ci­á­nak az egye­tem mel­lett a Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um a leg­fon­to­sabb part­ne­re. Az in­téz­mény nem­ré­gi­ben hasz­nát is vet­te a pale­opa­toló­giai szak­ér­tők­nek, hi­szen a sze­ge­di vár­temp­lom kö­zép­ko­ri anya­gá­nak ása­tá­sá­ból szár­ma­zó le­le­tek em­ber­ta­ni fel­dol­go­zá­sát az utób­bi évek­ben két dok­toran­dusszal az Em­ber­ta­ni Tan­szék mun­ka­tár­sai vé­gez­ték. Töb­bek kö­zött a sze­ge­di le­le­tek­kel si­ke­rült egy újabb szö­get üt­ni a kolum­buszi dog­ma ko­por­só­já­ba: év­szá­za­dos vi­ta folyt ugyan­is ar­ról, hogy az Új­vi­lág­ból szár­ma­zik-e a szi­fi­lisz. „Hang­za­tos volt ös­­sze­kap­csol­ni a 15-16. szá­za­di jár­vá­nyo­kat Ko­lum­busz le­gény­sé­gé­nek vis­­sza­tér­té­vel... Az el­ső iga­zi mér­föld­kö­vet az óvi­lá­gi szi­fi­lisz 'hely­ze­té­nek ren­de­zé­sé­ben' az 1993-as, ak­ko­ri dok­to­ri té­ma­ve­ze­tőm­mel, Olivi­er Dutour mar­seille-i pro­fes­­szor­ral kö­zö­sen szer­ve­zett touloni kon­fe­ren­ci­ánk je­len­tet­te. Egyéb ese­tek és le­írá­sok mel­lett egy ké­ső ró­mai ko­ri mag­zat­csont­váz­zal tud­tuk bi­zo­nyí­ta­ni a szi­fi­lisz óko­ri je­len­lét­ét Eu­ró­pá­ban” – emel­te ki Pálfi Györ­gy.
A sze­ge­di vár ása­tá­sa eh­hez a ku­ta­tás­hoz szol­gált egy újabb ada­lék­kal. Két, szi­fi­li­szes­nek bi­zo­nyult csont­váz­ma­rad­ványt ta­lál­tak, az egyik te­te­met pél­dá­ul bi­zo­nyít­ha­tó­an még Má­tyás ki­rály éle­té­ben – te­hát Ko­lum­busz út­ja előtt – te­met­ték új­ra a vár­temp­lom át­ala­kí­tá­sa­kor. Eh­hez kap­cso­ló­dik majd a kon­fe­ren­ci­án Hor­váth Fe­renc, a mú­ze­um fő­igaz­ga­tó-he­lyet­te­sé­nek elő­adá­sa a sze­ge­di vár ása­tá­sá­ról, Ősz Bri­git­ta, az Em­ber­ta­ni Tan­szék dok­toran­dusza pe­dig a le­le­tek fel­dol­go­zá­sát fog­ja is­mer­tet­ni.
Arany Mi­hály
Bezár