Magyarországon az agyiér-katasztrófa népbetegségnek számít, évente mintegy 40-50 ezer páciens szenved agyi infarktust vagy agyvérzést. Esetükben, ahogy más neurológiai betegségeknél is, nagyon fontos a korai rehabilitáció. Az SZTE Neurológiai Klinikájának neurorehabilitációs osztályán lehetőség nyílik erre, mivel az új helyre – új klinika épületének negyedik emeletére – költözött részleg egy helyen vannak a sürgősségi és akut neurológai ellátást és fizikoterápiát végző egységek.
 |
A gyógytornászok az osztály saját tornatermében is foglalkozhatnak a páciensekkel. Fotó: szegy
|
Jakab Katalin osztályvezető főorvos elmondta, évente mintegy négyszáz pácienst kezelnek, az átlagos ápolási idő egy hónap. A betegek nyolcvan százaléka agyi-érkatasztrófán esett át, kisebb részük Parkinson-kórban szenved, vannak akik – például cukorbetegség következtében kialakuló – perifériális idegbántalmak miatt kerülnek az osztályra, s agyműtéten átesett páciensek maradványtüneteit is kezelik itt.
Az 52 millió forintos költséggel kialakított negyvenágyas osztályon az európai normáknak megfelelően négy szakorvos segíti a betegeket. Az összesen harminc munkatárs között a tizennyolc szakápoló mellett vannak gyógytornászok, dietetikus, szociális munkás, s tervezik neuropszichológus és logopédus alkalmazását is. A Szegedről és vonzáskörzetéből érkező páciensek az osztályon komplex ellátást kapnak. A részlegnek saját tornaterme van, így a gyógytornászok a fizikoterápiás osztályon kívül is foglalkozhatnak a betegekkel. Kialakítottak egy ergoterápiás laboratóriumot is, ahol a betegek a finom kézmozgásokat tanulhatják meg újra, így lehetővé válhat számukra az önálló, függtelen életvitel.
Jakab Katalin hangsúlyozta, Magyarországon az elmúlt években örvendetes szemléletváltás következett be. Míg korábban elsősorban az akut egyészségügyi ellátáson volt a hangsúly, ma már egyre nagyobb szerep jut a megelőzésnek és a rehabilitációnak is. A társadalom számára sokkal előnyősebb, ha a páciens megfelelő rehabilitáción esik át, a betegségből felépülve újra aktív életet élhet, akár dolgozhat is, mintha otthonápolásra szorulna. A mindennapi élethez történő visszatérés komplex folyamat: az orvosi segítség mellett a betegeket informálni kell a támogatások, segélyek köréről, a foglalkozási rehabilitáció keretében a megváltozott munkaképességhez keresnek megfelelő tevékenységet, s ehhez szorosan kapcsolódik a pedagógiai rehabilitáció, amely a szükséges átképzést biztosíthatja.
A főorvos elmondta, tervei között szerepel egy nappali kórház létrehozása, ahol az osztályról kikerülő páciensek két-három hónapon át a korábbiakhoz hasonló komplex ellátást kaphatnának.
Franck János