Az integrált Szegedi Tudományegyetem tízéves fennállásának alkalmából az egyetemi élet legfontosabb területeinek témaköreiben tartanak workshopokat az adott szakterület néhány neves képviselőjének előadásaival. Október 30-án „K+F+I szemlélet és források a Szegedi Tudományegyetemen” címen rendeztek tanácskozást.
A 2000-es évek eleje óta láthatóan nagyobb hangsúlyt kap a „vállalkozó egyetem” szemlélete, azaz az alkalmazott kutatások és az innováció. 2005-ben indultak el azok a kutatási pályázatok az SZTE-n, amelyek az egyetemi és a versenyszféra közötti tudásmegosztást, tudástranszfert célozták, így a Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK), a Dél-alföldi Neurobiológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (DNT), valamint a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET). Az elkövetkező évek K+F+I projektjei között a TÁMOP 4.2.1 célozza a tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítását.
A workshopot Szabó Gábor rektor nyitotta meg, majd olyan gyakorlati területekről hangzott el előadás, mint például a nanotechnológia ipari alkalmazása, az egyetemi gyógyszerkutatás lehetőségei, a hulladékfelhasználás, a CT-képek minőségének javítása, illetve a bőrgyógyászathoz kapcsolódó innovatív kutatások. A tanácskozás kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyben többek között arra a kérdésre kerestek választ a résztvevők, hogy miként kellene szolgálnia az egyetemi adminisztrációnak a kutatás-fejlesztést és innovációt. Ehhez egy olyan intézményrendszerre lenne szükség, mely egyik eleme az egyetem egykori központi épületében kialakítandó Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ – tudtuk meg a tanácskozást koordináló Dombi Andrástól, az SZTE kutatási, fejlesztési és innovációs igazgatójától.
A workshop egyik konklúziójaként megfogalmazódott, hogy meg kell találni a kellő egyensúlyt az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés között. Többek között ugyanis az oktatók előmeneteléhez elengedhetetlenek az alapkutatási eredmények – értve itt főként a természet-, élet- és műszaki tudományokat. Az alkalmazott kutatások egy részét nem lehet publikálni, például azért, mert általában nem azzal a tudományos igényességgel készülnek, mint amit az akadémiai színvonal megkövetelne.
A budapesti Műegyetem után az SZTE a második helyen áll innováció szempontjából. Nyitni kellene abba az irányba, hogy a kockázati tőkebevonás helyét is meg lehessen találni az innovatív folyamatokban – mondta az igazgató.
Jelenleg tízszer annyi az alkalmazott kutatásra felhasználható forrás, mint az alapkutatásra, ugyanakkor az alkalmazott területen sokkal kevesebben dolgoznak az egyetemen belül. Az universitas mintegy 1500 teljes munkaidős oktatójából 100-150 kutató foglalkozik mérhető aktivitással alkalmazott kutatással.
A. M.