Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Az SZTE szervezetileg integrált, sokszínű és sokoldalú, magas presztízsű egyetemmé vált.

 

Az oktatási miniszter által az SZTE rektori tisztségére kiírt pályázati felhívásra egyedül Szabó Gábor, az SZTE SZÉFK tanszékvezető egyetemi tanára, az egyetem jelenlegi rektora jelentkezett. A professzor február 14-én az SZTE Aulájában ismertette első alkalommal rektorjelölti programját az egyetemi polgárokkal. Szabó Gábor elöljáróban hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés, ugyanakkor hatalmas felelősség is a Szegedi Tudományegyetem első emberének lenni. Amennyiben az Egyetemi Tanács február 27-én bizalmat szavaz neki, a következő rektori ciklusában az első három év munkájának továbbvitelére törekszik, de természetesen új elemekkel is gazdagítja azt.
Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban konzultált a kari vezetőkkel, néhány köztiszteletben álló egyetemi személyiséggel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal és az érdekképviseletekkel; áttekintették, értékelték az eddig két és fél éves rektori tevékenységének eredményeit, az integrált egyetem hatéves történetének eseményeit, ezt követően személyes és szakmai indítékok alapján nyújtotta be pályázatát. A következő ciklusra tervezett rektori programját tizenöt pontban foglalta össze.
Kiindulópontként felvázolta, hogy a 2000. január 1-jével megvalósult integráció óta eltelt hat esztendőben az SZTE szervezetileg integrált, sokszínű és sokoldalú, magas presztízsű egyetemmé vált, nem volt törés az egységesülés folyamatában. Kialakultak a bolognai rendszerre való áttérés biztonságos infrastrukturális és szellemi alapjai. A nemzetközi kapcsolatrendszer, a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás javult, s ezekre a területekre a jövőben is komoly hangsúlyt kell helyezni. „Számomra evidencia, hogy meg kell valósulnia a kutatói, az alkotói, az oktatói és a hallgatói szabadságnak, autonómiának. Enélkül nincs modern egyetem, enélkül nincs alkotó egyetem” – vezette föl a második tézist a rektorjelölt. A következő években arra törekszik, hogy ezek minden feltétele biztosított legyen.
Szabó Gábor hangsúlyozta: az egyetemi polgároknak tudniuk kell, az SZTE csak akkor őrizheti meg hazai és nemzetközi versenyképességét, ha az említett szabadságokat összefogással, partnerségben, az egyetem szolgálatában valósítják meg. A Szegedi Tudományegyetemnek ugyanis helyt kell állnia a magyarországi egyetemek között kibontakozó versenyben, melynek során csak a leginkább versenyképes, nemzetközileg is elismert intézmények maradhatnak talpon, s mely nyilvánvalóan egyes intézmények megszűnéséhez, illetve újabb integrációjához vezet majd. „Az SZTE nyitott a további minőségi integrációra" – utalt az esetleges későbbi fejleményekre.

 

 

Harmadik programpontjában amellett érvelt, hogy a jövő Szegedi Tudományegyetemének utat kell mutatnia a hallgatók, az oktatók és dolgozók, illetve tágabb értelemben a gazdaság és társadalom szereplői és döntéshozói számára. Utat kell mutatni a hallgatóknak, hogy sikeres életpálya-modellt alakíthassanak ki az egyetemről kikerülve, megtalálják helyüket a munkaerőpiacon és a nemzetközi mobilitásban. Utat kell mutatni az egyetemi polgároknak, hogy az egyetemen belül bontakoztathassák ki szakmai karrierjüket. A legfontosabb feladat, hogy minél hamarabb sikerüljön kiválasztani a tehetségeket; azokat, akik maguktól képesek az új felismerésére. „Őket akár oly módon is támogatni kell, hogy az alapszinten való tanulás helyett más utat mutatunk nekik a mester, illetve a PhD fokozat megszerzéséhez" – vetette föl a professzor. A negyedik tézisben arra mutatott rá, hogy továbbra is az oktatás az egyetem legfontosabb küldetése. Az új felsőoktatási rendszerben is olyan módon kell felkészíteni a hallgatókat, hogy szakmai karrierjüket biztos alapokkal kezdhessék. Mindehhez elsősorban olyan kompetenciák fejlesztésére van szükség, mint a csapatmunka, az együttműködési készség, a problémamegoldó képesség, az informatikai tudás, valamint a kommunikációs és nyelvi képességek. A Szegedi Tudományegyetem arra törekszik, hogy a bachelor szinten diplomát szerzett hallgatói 70 százalékának esélye legyen mesterszinten tovább folytatni tanulmányait. Mint ahogy országos viszonylatban, úgy Szegeden is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a természettudományos, illetve a műszaki képzésre, ezenkívül több figyelmet kell fordítani a következő években az élethosszig való tanulás megvalósítására, a felnőttképzési rendszer és az idegen nyelvű képzések megerősítésére.

 

Szabó Gábor kiszámítható finanszírozást szeretne.

 

„Rendkívül fontosnak tartom a hallgatói esélyegyenlőség kérdését és a hallgatói önkormányzatokkal való partneri viszonyt” – vezetett át az ötödik tézishez. Emellett kifejtette: az SZTE-nek minél hamarabb el kell érnie azt a középiskolás réteget, amely potenciálisan ide jelentkezik. Ehhez a már bevált eszközök mellett arra van szükség, hogy minél több kar, intézet vagy tanszék szervezzen tanulmányi versenyeket a középiskolások számára. Szabó Gábor bejelentette: az Innovációs Alap mintájára egyetemi Tehetséggondozó Alapot hozna létre 10 millió forinttal, mely arra szolgálna, hogy a nemzetközi hallgatói mobilitásban a legtehetségesebbek pályázat útján forrásokhoz juthassanak.

 

 

A következő három tézis a kutatás, alkotás, művészet és kultúra területét érintette. „A tudásintenzív gazdaság alappillére a kutatóegyetem" – mutatott rá az SZTE első embere. A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi minősítés megszerzése. Ehhez a nemzetközileg elismert tudományos teljesítmények mellett az egyetemen működő hat tudáscentrum és a tudásközpontként működő két egyetemi centrum teremtik meg az alapot. Az interdiszciplináris és komplex kutatási területek fejlesztésének szellemében Szabó Gábor ezek mellett Info-Kognitív Tudásközpont létrehozást tűzte ki célul, mely az informatika, az élettan, a pszichológia és a lingvisztika terültét ölelné föl. A professzor elmondta: Magyarország, a magyar gazdaság számára az jelentené az egyik fő kitörési pontot, ha jelentősen emelkednének a kutatás-fejlesztésre szánt összegek. Az SZTE ennek érdekében minden erejét latba veti majd az elkövetkező években, annak tudatában, hogy alkotói tevékenységével jelentősen hozzájárul az egész régió munkahely-teremtő képességének növeléséhez.
Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem nemcsak arra hivatott, hogy a Duna–Tisza-Körös-Maros Eurorégió tudásközpontjává váljon, hanem szellemi kisugárzásánál fogva egy határokon átnyúló régióegyüttes tényleges kulturális központjává is válhat, s egyfajta híd szerepét töltheti be a határon túli magyar ajkú honfitársainkkal. Szabó Gábor célja, hogy az egyetem mint a jövő Magyarországának egyik fejlődési póluspontja és nemzetközi kiválósági műhelye a számára kiemelt tudományterületek (egészségipar, környezetvédelem, biotechnológia, anyagtechnológia, informatika) fejlesztését úgy valósítsa meg, hogy abban hasznosuljanak a gazdaság-, a társadalom-, a bölcsészet- és a jogtudományi, illetve a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari területeken elért tudományos eredmények is.
A kilencedik programpontjában a pedagógusképzéssel kapcsolatos elképzeléseit vázolta föl a rektorjelölt. Ez a terület azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert a későbbi egyetemi oktatást is meghatározza, milyen tanárokat bocsát ki a közoktatás számára a mai felsőoktatás. Az SZTE-n az elméleti és a gyakorlati háttér is adott a széles körben mintaértékű tanárképzési modell kidolgozásához. Az óvodapedagógus-, tanító-, gyógypedagógus- és tanárképzés egységes szerkezetének kialakítása központi szerepet juttathat a Szegedi Tudományegyetemnek az elkövetkező időszak pedagógusképzésében. Szükséges ugyanakkor frissíteni az infrastrukturális fejlesztések stratégiáját – vázolta következő célkitűzését a professzor. Az egyes karok épületállományának folyamatos karbantartása és felújítása mellett kiemelt fontosságú beruházása a TTK újszegedi biológiai épületének befejezése, egységes kutatói műszerközpont létesítése, a Hattyas sori sportközpont befejezése és a GTK új központi épületének felújítása. Szorosan kapcsolódik ehhez számos, a betegellátást érintő jövőbeni beruházás. Amennyiben – s erre minden remény megvan – a magyar gazdaság kiemelt projektként kezeli és támogatja a szegedi egészségipari programot, akkor Szeged és az SZTE regionális egészségügyi központtá válik. Az új egészségügyi központ felépítésével felszabaduló pavilonszerű klinikai épületek hasznosításával pedig Szabó Gábor szerint korszerű, minden igényt kielégítő egyetemi campust lehetne kialakítani festői környezetben, a Tisza partján.

 

 

A professzor következő három tézise szervezetirányítási kérdésekkel foglalkozott. Az integrációs folyamat mára lezárult, ennek megfelelően immár létre kell hozni az SZTE működési folyamatainak zárt és egyértelmű szabályozását, a kritikus tömegű, kisebb adminisztrációjú egységeket – emelte ki. Az egyetem irányítása pedig csak akkor lehet igazán hatékony, ha minden egyetemi polgár partnerségére, együttműködésére, toleranciájára, szolidaritására, együttgondolkodási és együttműködési hajlandóságára építhet. Így valósítható meg az, hogy a Szegedi Tudományegyetem a régió legnagyobb munkahelyéből a régió legjobb munkahelyévé váljon. „Azt szeretném, hogy olyan munkahellyé váljon az SZTE, ahol igazán érdemes kutatni, oktatni, szolgáltatni és tanulni, ahol magas presztízzsel bír, ha valaki az egyetem polgárának vallhatja magát” – mondta. Mindehhez szervesen kapcsolódik az utolsó programpont, melynek értelmében az egyetem hagyományaira, a nemzetközileg is elismert kiváló tudományos értékeire alapozva a versenyképes diploma biztosításán, a korszerű munkakörülmények megteremtésén és az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül el kell érni, hogy megmaradjon, sőt: növekedjen az SZTE munkahelymegtartó képessége.
A rektorjelölti program bemutatása végén Szabó Gábor megfogalmazta „három kívánságát" a következő évekre: stabil, kiszámítható finanszírozás; a kutatás, oktatás, szolgáltatás hármas egységének egyensúlya és folyamatos fejlődése; elégedett, sikeres, jókedvű egyetemi polgárok közössége. Ha mindez megvalósul, akkor a Szegedi Tudományegyetem továbbra is meghatározó helyet foglal majd el az európai egyetemek közösségében.          
Szabó Gábor még egyszer mutatja be rektorjelölti programját az egyetemi polgároknak. Az érdeklődők február 21-én (kedden) 16 órakor a Szemészeti Klinika tantermében hallhatnak professzor jövőbeni rektori terveiről.