2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2009  --  10. szám - 2009. október 12.  --  Fókusz

Meg­nyer­tük a szu­per­lé­zert, sőt az ola­szok­kal szem­ben a ne­gyed­dön­tőt is. Az­zal a Ghá­ná­val ta­lál­ko­zunk az elő­dön­tő­ben az U20-as lab­da­rú­gó-vi­lág­baj­nok­sá­gon, amely or­szág Af­ri­ká­ból el­ső­ként ju­tott ki a jö­vő évi fel­nőtt vb-re.
A hé­ten jár­tam Móra­hal­mon, és meg­cso­dál­hat­tam a vá­ros­ka ha­tá­rá­ba ter­ve­zett ter­mál­fa­lut a me­di­ter­rán la­kó­park­já­val, ló­ver­seny­pá­lyá­já­val, ta­vá­val és az új sport­köz­pont­tal, ami­be fut­ball­sta­di­ont és fe­dett le­lá­tót ál­mo­dott a fő­épí­tész. Nem bo­lon­dul­tak meg a kis­vá­ros­ban az elöl­já­rók, egy­sze­rű­en csak mer­nek ter­vez­ni. Mond­tam is a fő­épí­tész­nek, hogy a Hof­fen­heim há­rom éve még a né­met har­mad­osz­tály­ban ját­szott, most meg a Bun­desli­ga egyik mar­káns csa­pa­ta. Igaz, hogy csak an­­nyi la­ko­sa van, mint Móra­halom­nak, de az új sta­di­on­ba hétvé­gente át­lag 24 000 né­ző lá­to­gat ki – a hof­fen­hei­mi klub­tu­laj is mert nagy len­ni.
In­nen per­sze el­ju­tot­tunk odá­ig, hogy ös­­szes­sé­gé­ben nem le­he­tet­len vál­lal­ko­zás az au­tó­pá­lyá­tól tíz­perc­nyi­re lé­vő, cso­dás für­dő­jé­ről hí­res és most épp négy­csil­la­gos szál­lo­dát épí­tő, be­la­kott ipa­ri park­já­ra jog­gal büsz­ke kis­vá­ros sta­di­on­já­ba be­csá­bí­ta­ni 15-20 000 né­zőt.
Ér­de­mes oda­fi­gyel­ni ar­ra, hogy mit, mi­ért és ho­gyan csi­nál­nak a fran­ci­ák. Ez a nem­zet na­gyon ért a stra­té­gi­ák te­rem­té­sé­hez, és mér­he­tet­le­nül fon­tos­nak tart­ja a kép­zést. Azért is íté­lem hang­sú­lyos­nak, hogy a fran­cia pél­da le­beg­jen a sze­münk előt­t, mert – tu­da­tunk leg­mé­lyén – még min­dig nem tart­juk őket fut­ball­nem­zet­nek, elé­bük so­rol­juk az an­go­lo­kat, a skó­to­kat, a bra­zi­lo­kat, az ar­gen­ti­no­kat, a né­me­te­ket, az ola­szo­kat, a spa­nyo­lo­kat, a hol­lan­do­kat, a szer­be­ket és nagy va­ló­szí­nű­ség­gel még a por­tu­gá­lo­kat is, ho­lott Fran­cia­or­szág­ban a leg­mo­der­nebb esz­kö­zök­kel és a tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyo­kat is be­vo­nó ku­ta­tá­si hát­tér­rel ter­vez­nek meg min­dent a fut­ball te­rü­le­te­in.
A fran­cia fut­ball­po­li­ti­ka – amely a Maghre­b-orszá­gok­ból be­áram­ló arab tö­me­gek mo­ti­vá­lá­sát és a mul­ti­kul­turális or­szág szá­mos konf­lik­tu­sá­nak ke­ze­lé­sét is szol­gál­ta a köz­vet­len sport­ági ér­de­ke­ken túl – a nyolc­va­nas évek­től már je­len­tős si­ke­re­ket köny­vel­he­tett el. Fran­cia­or­szág­nak az 1998-as di­a­dal­lal épp an­­nyi vi­lág­baj­no­ki ara­nya van, mint a mo­dern lab­da­rú­gás ki­ta­lá­ló­i­nak, az an­go­lok­nak (1966). De míg a szi­get­or­szá­gi­ak nem sze­rez­tek több ér­met, a fran­ci­ák be­gyűj­töt­tek egy bron­zot 1986-ban és egy ezüs­töt 2006-ban. Az Eu­ró­pa-baj­nok­sá­go­kon is job­ban sze­re­pel­tek a fran­ci­ák, mi­vel a mér­le­gük: két el­ső hely (1984, 2000), egy meg­osz­tott bronz (1996) és egy ne­gye­dik hely még 1960-ból, Ang­li­á­nak vi­szont csak két bronz­érem ju­tott (1968 és 1996).
Ez a gyors át­te­kin­tés is jól mu­tat­ja, hogy Fran­cia­or­szág­ban a het­ve­nes évek­től – ami­kor még az NSZK és Hol­lan­dia ural­ta az eu­ró­pai fut­ballt – na­gyon ko­moly mo­der­ni­zá­ci­ós ha­tá­sok ér­ték a lab­da­rú­gást. Ma 1 795 000 re­giszt­rált fut­bal­lis­tá­val szá­mol­hat­nak mind­azok, akik pénzt rak­nak be a fut­ball­ba, vagy pénzt vesz­nek ki a lab­da­rú­gás ne­vű üz­let­ág­ból.
A Mar­seille­-ben mű­kö­dő Euromed ku­ta­tó­köz­pont ar­ra ke­res­te a vá­laszt, hogy mi­ként tör­het ki ne­he­ze­dő hely­ze­té­ből a fut­ball a gaz­da­sá­gi vi­lág­vál­ság­ban. A vá­lasz egy­ér­tel­mű: még több lát­vá­nyos­sá­got kell nyúj­ta­ni. A 2009 már­ci­u­sá­ban köz­zé tett ta­nul­mány rá­mu­tat ar­ra, hogy az an­gol Pre­mi­er League az elő­ző gaz­da­sá­gi év­ben meg­ha­lad­ta a 2 mil­li­árd euró üz­le­ti for­gal­mat, tisz­tes tá­vol­ból tart­ja a ver­senyt a spa­nyol, a né­met és az olasz pro­fi li­ga a ma­ga egy­aránt 1,4 mil­li­ár­dos for­gal­má­val, a fran­cia League 1 vi­szont 1 mil­li­árd alatt ma­radt, s így lát­ha­tó­an nem tud meg­nyit­ni ele­gen­dő for­rást ah­hoz, hogy még jobb já­té­ko­sok sze­re­pel­te­té­sé­vel ja­vít­son a lát­vány­ele­me­ken.
Az UEFA hi­va­ta­los ki­mu­ta­tá­sa sze­rint egye­dül az Olympique Lyon­nais tar­to­zik a top 20 eu­ró­pai klub kö­zé, az ame­ri­kai Forbes gaz­da­sá­gi ma­ga­zin a Lyon mel­lé az Olympique de Mar­seille csa­pa­tát big­­gyesz­ti még be a vi­lág 25 leg­va­gyo­no­sabb klub­ja kö­zé. „Ha nem te­szünk sem­mit, el kell fo­gad­nunk, hogy a fran­cia fut­ball az eu­ró­pai má­so­dik vo­nal­hoz tar­to­zik” – je­len­tet­te ki igen pes­­szi­mis­tán Philippe Pio­la, az Euromed egyik di­rek­to­ra. De azt is el­mond­ta, hogy min­den a sta­di­on­ban kez­dő­dik, ezért nem sza­bad meg­elé­ged­ni az­zal a mű­sza­ki szint­tel, ami el­ma­rad az an­gol és a né­met sta­di­o­no­ké­tól.
Ők azon a szin­ten elé­ge­det­le­nek egy vi­lág­baj­no­ki aran­­nyal és ezüst­tel, va­la­mint két Eu­ró­pa-baj­no­ki aran­­nyal a kö­zel­múlt­ból. Ná­lunk pe­dig öt év­ti­ze­de nem ér­te át­fo­gó mo­der­ni­zá­ci­ós ha­tás a lab­da­rú­gást, és az egyip­to­mi si­ke­rek mel­lett ott van a por­tu­gá­li­ai bu­kás.
Hogy ez mi­ként függ ös­­sze a lé­zer­ku­ta­tó-köz­pont­tal? Úgy, hogy az egye­tem szel­le­mi mű­he­lyé­ben a nem­zet­kö­zi erő­te­re­ket fi­gyel­ve önál­ló, att­rak­tív, a gon­dol­ko­dás nagy­sá­gát be­csü­lő, az él­me­zőn­­nyel part­ne­ri vi­szonyt ki­ala­kí­tó mun­ka folyt.
Mint húsz ki­lo­mé­ter­re nyu­ga­tabb­ra, Móra­hal­mon.

Dlusz­tus Im­re

GYTK1_230x154.png

Címkék

Fókusz 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár