Az örömteli hírt néhány órával a döntés után
Szabó Gábor rektor,
Bajnai Gordon miniszterelnök és
Botka László polgármester jelentette be a szegedi városházára összehívott rendkívüli sajtótájékoztatón. A rektor szerint az egyetem és Szeged városa akkor volt utoljára ilyen híres, mikor
Szent-Györgyi Albertnek ítélték oda a Nobel-díjat. Az SZTE készen áll a projekt befogadására, a szegedi professzorok tudásuk legjavát adják majd a következő időszakban, hiszen a verejtékes munka csak most kezdődik. A központ külföldi kutatók sokaságát vonzza majd Szegedre, az SZTE-re, az ő gyermekeik itt végzik majd tanulmányaikat, s tovább növelik a város és az egyetem hírét. Így generálhat az ELI újabb nemzetközi nagyberuházásokat. „Büszke vagyok rá, hogy olyan időszakban lehetek rektor, mikor ekkora kitüntetés éri a szegedi egyetemet. Ez a siker annak a kitartó, szívós munkának az eredménye, mellyel felépítettük az SZTE kutatás-fejlesztési aktivitását” – hangsúlyozta a professzor.
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a kormány, a város és a Szegedi Tudományegyetem hoszszú, közös munkája hozta meg eredményét. Az ELI megépülése Európa, sőt a világ lézerkutatásának központjává teszi Szegedet – tette hozzá.
Egyúttal bejelentette: a kormány, a város és az egyetem képviselőiből hamarosan megalakul az az irányítótestület, mely a projekt szegedi megvalósításért lesz felelős.
 |
Szabó Gábor akadémikus szerint a magyar lézerfizikusok munkájának elismerése, hogy Szegedre kerül az ELI. Fotó: Segesvári Csaba
|
Botka László – aki kifejtette, az unió tudományos nagyberuházásai közül az ELI lesz az első, újonnan csatlakozott tagországban megvalósuló projekt – elmondta, a kormány a beruházáshoz és a központ 25 éves működtetésére szükséges hazai források biztosításához is garanciát vállalt.
A prágai döntés előzményeiről Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora, a projekt hazai tudományos vezetője lapunknak elmondta, a projekt előkészítése már évekkel ezelőtt elindult, a tizenhárom országból álló konzorcium pedig elnyerte az EU 6 millió eurós támogatását a koncepció, a műszaki megvalósításhoz szükséges tervek kidolgozására és a helyszín kiválasztására. A lehetséges helyszínek értékelése során kiderült, egyik újonnan csatlakozott ország pályázata sem tökéletes, az elképzelések kombinációjával azonban hatékony megoldás is születhet. Így kezdett körvonalazódni egy terv, mely szerint egységes irányítással, de fizikailag két helyszínen, Szegeden és Prága mellett épülne meg az ELI. A Tisza-parton az extrém rövid impulzusidejű, úgynevezett atto-szekundumos kutatások folynának, Csehországban pedig egy beamline rendszer épülne. Ezzel párhuzamosan mindkét helyen folytatódnának azok a munkák, melyek egy minden eddiginél nagyobb teljesítménysűrűségű lézer megépítéshez szükségesek. Arról, hogy ez hova kerül, az addig elért eredmények tükrében csak néhány év múlva, 2012-ben hoznak majd döntés – tudatta a professzor.
 |
Botka László polgármester, Bajnai Gordon kormányfő és Szabó Gábor rektor jelentette be az örömhírt. |
Az ELI előkészítése óta eltelt évek során a fotonukleáris kutatások fontossága megnőtt, így szakmailag is méltányolható volt az a román felvetés, hogy a Szeged–Prága-összefogáshoz Bukarest is csatlakozna. A román fővárosban elsősorban magfizikai kutatások folynak majd – közölte Szabó Gábor.
Az elképzelések összecsiszolásával lényeges szakmai kompromisszum nélkül sikerült egy olyan tervet letenni a konzorcium vezetői elé, amely végül konszenzusos támogatást hozott.
A professzor elmondta, a helyszín kiválasztását követően elindul a technikai előkészítés, a tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése. Komoly egyeztetésekre lesz szükség, mert ahogy új tagországban nem épült ilyen tudományos beruházás, arra sem volt még példa, hogy az unió strukturális alapjából finanszírozzanak ehhez hasonló fejlesztést. A tét pedig nem kicsi: a szegedi beruházás 200, a prágai 260, a bukaresti pedig 280 millió euróba kerül majd.
Az ELI legalább egy évtizedig meghatározó lesz a világ lézerkutatásban. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy már néhány nappal a döntés után jelentkeztek érdeklődők az unión kívülről.
A magyar lézerfizikusok munkájának köszönhető siker hatalmas lehetőségeket nyit meg az SZTE előtt. Szegeden az ELI működtetése 150-200 jól képzett szakembert igényel, és ugyanennyi kutató végzi majd itt munkáját. Ezért is fontos, hogy minél előbb elinduljanak a témához kapcsolódó idegen nyelvű képzések, hiszen különösen az első időszakban a fiatal kutatók előtt hatalmas lehetőségek nyílnak. Ez együtt járhat azzal is, hogy nagy számban jelennek meg a fizika e területével foglalkozó külföldi diákok a szegedi egyetemen. Nem nagyon kell majd annál jobb ajánlólevél a világ bármely kutatóintézetébe, minthogy valaki az ELI-ben készítette a doktoriját – hangsúlyozta Szabó Gábor.
A központ 2011 és 2015 között épül majd föl Öthalomban, a korábbi szovjet laktanya területén, a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros ingatlanán. A komoly kutatási eredmények 2016, 2017-től születhetnek, így a tehetséges fiatalok előtt – ha rászánják magukat az ehhez szükséges energiabefektetsére – fényes jövő állhat – fogalmazott az akadémikus.
Franck János