Kompetencia és együttműködési készség.
Lippényi Tivadar szerint ez a két elem volt a magyar pályázat eredményességének kulcsa. „A legfontosabbnak azt tartom, hogy Magyarországon megvan az a szakmai, tudományos kompetencia, mely szükséges a projekt véghezviteléhez. A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a KFKI és a Műegyetem összefogtak, s olyan javaslatot dolgoztak ki, mely alapján a helyszínt értékelő bizottság megállapította: Magyarországgal komolyan kell számolni. Szintén lényeges, hogy megtapasztaltuk és megtanultuk: Európában kell gondolkodni. Az ELI egy páneurópai program, s ahhoz, hogy ez a nagyszabású tervet megvalósíthassuk, együtt kell működnünk partnereinkkel. Ezért döntöttünk úgy – először a cseh kollégákkal –, hogy integráljuk tervezeteinket” – így a kormányzati megbízott.
Október 1-jén jelentette be ünnepélyes keretek között
Bajnai Gordon miniszterelnök,
Botka László polgármester és
Szabó Gábor rektor, hogy Magyarország, Szeged számára pozitív döntés született.
 |
Lippényi Tivadar (balról a harmadik), az ELI magyarországi kormánymegbízottja a beruházás leendő öthalmi helyszínén. Fotó: Segesvári Cs.
|
A hazai szakmai felelősök azóta azon dolgoznak, milyen formában és struktúrában kezdődjön meg a program megvalósítása. A múlt héten Brüsszelben folytattak tárgyalásokat. „A három ország illetékesei a versenyképességi tanács ülésén számoltak be, ezt követően találkoztunk a kutatási, illetve a regionális főigazgatóság vezetőivel. Mivel mind Magyarország, mind Csehország, mind Románia zömében a strukturális alapokból finanszírozná a beruházást, átbeszéltük, ezt milyen módon, milyen formában tehetjük meg” – árulta el Lippényi Tivadar.
Hamarosan a konkrét kivitelezés tervezése is felgyorsul majd. Az NKTH elnökhelyettese elmondta, vezető építészekkel már folyamatos az egyeztetés, arról tárgyalnak, hogyan és milyen formában lehet egy-másfél év alatt az összes szükséges tervet elkészíteni. Egy ilyen nagy programnál – vallja a szakember – az a legfontosabb, hogy az első lépéseket minél alaposabban tervezzék meg.
„A jövő év első felében a strukturális alap pályázatát be kell nyújtanunk, ezzel párhuzamosan elindulnak a hazai tervezések, melyek arra vonatkoznak, milyen pontosan hol, milyen típusú épületekből és hogyan áll majd össze a központ. Ezt követően indulhat a közbeszerzési eljárás a tervezésre. Célunk, hogy a legjobb tervezővel dolgoztassunk, hogy méltó helye legyen Szegeden ennek a nagy európai projektnek. Mindeközben persze folyik a nemzetközi szervezés, zajlanak azok a kutatómunkák, melyek a még vitás kérdéseket tisztázni hivatottak. A részt vevő országok ezen kutatási tevékenységek által válnak az ELI részesévé. Az elért eredmények tükrében pedig a nemzetközi irányítótestület várhatóan 2012-ben dönt arról, hogy a három ország közül hol épülhet meg a legnagyobb teljesítményű berendezés, az úgynevezett szuperlézer” – árulta el, hogyan néz ki az ütemezés 2015-ig, a konkrét megvalósulásig.
 |
Lippényi Tivadar: az egész ország profitál az ELI-ből. |
A magyar felkészülés elősegítésére az NKTH kiírta a hELIos szakmai programot, amelynek keretében egyelőre félmilliárd forintra lehet pályázni a lézerhez kapcsolódó gazdasági, k+f vagy oktatási programokkal. „Három év alatt 3,5 milliárd forintot fordítunk majd kutatási és technológiai innovációs alapból a képességeink fejlesztésére, indításként egyelőre 500 milliót. Azért javasoltam ezt, hogy a a magyar részvétel minél meghatározóbb legyen a programban. Ezért aztán pályázhatnak intézmények, kutatóhelyeknek, illetve olyan cégek, melyek technológiát kívánnak fejleszteni. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy az ELI fiatal tehetséges fizikusokat, mérnököket, kutatókat igényel. Ennek megfelelően kell kialakítani az oktatási-képzési programot” – mondta.
S hogy mit profitálhat Szeged, illetve az ország az ELI-ből? Lippényi Tivadar amondó: a nagyberendezés megépülése olyan folyamatokat tud majd elindítani, melyek a tudástársadalom, a tudásgazdaság felé viszik hazánkat. „Egy város imázsa szempontjából rendkívül pozitív, ha arról híres, hogy a világon egyedülálló kutatási nagyberendezéssel rendelkezik, s az ottani egyetemen tanulók és kutatók használni tudják azt. Az ELI hasznos a régiónak és az országnak is. Az eredményeit használni óhajtó világcégek jelennek majd meg Szegeden. Célunk, hogy ennek az európai programnak révén is Magyarország a jelenlegi súlyánál meghatározóbb legyen Európában, ehhez ezen a területen is előre kell lépni. Ha a k+f és innováció terén behozzuk lemaradásunkat, közelebb kerülünk ahhoz a vágyunkhoz, hogy erős és meghatározó országai legyünk a Európai Uniónak.”
Pintér M. Lajos