Szegedi Tudományegyetem | Molnár Tóth István

2025. május 2., péntek

Alapértelmezett színséma

Archívum

2008

12. szám - 2008. október 20.

Irodalom

Molnár Tóth István

Cikk nyomtatás

Link küldés

Megosztás

Emléked őrzöm

Arcodat látom a
Szőke Tisza fodraira írva
Szelíd lombok susugása
Rég elfelejtett hangod húrja
Nyári szél lantján hallom újra

Elmentél, elmentél hosszú útra...

Útkeresők balladája

Úti cél nélkül bolyongok
a fagyosra festett utcán,
mellettem fázóssá szelídült öregek
kerülgetik a Napfényt.
A házak üvegszemei mögött
jóllakottan nyújtózik a kenyér,
lomha esőcsepp a tenyeremhez ér.
Égtájak nélküli térképpé
rendeződnek gondolataim,
átázott lélekkel követem a
villamossínek begyakorolt táncát...

(2008. október 5.)

Szünetre vágyom

Az agyam olyan, akár
egy bekapcsolva felejtett tévé
sosincs benne adásszünet
Elképzelve szeretett lányok
rafinált reklámfilmjei villognak
szemem külvilágnak szánt képernyőjén.

Szürke hangyák fáradt szorgalommal építik
gondolataim diadalívét
Nincs különbség a csatornák között sem
mindegyik a lét megjátszott könnyedségét sugározza
és Én nem találom a távirányítót...

(Szeged, 2008. március 20.)