Szaniszló János idén ünnepli hatvanadik születésnapját. |
Marilyn Mazur az európai kortárs dzsessz egyik legkülönlegesebb kamaratrióját jelentő együttesével érkezett Szegedre, a titokzatos svéd színész, énekesnő Josefine Cronholm és a kitűnő gitáros, Krister Jonsson társaságában. Ha egy afro-amerikai származású, szláv lélekkel megáldott, ám Skandináviában élő nő dobol, énekel, zongorázik és táncol a színpadon, abból csakis a pillanat csodája születhet. Ebben a zenében minden gyönyörűség benne volt, amit egy koncerten át lehet adni. Zenéjükben ott volt a távoli Kelet és a távoli Észak, Afrika boldog dalai, az érintetlen természet és a nyüzsgő város ölelése, az anya szívdobbanása, az istenek puha párnája, a születés, a szerelem és a halál, pillangók röpke játéka, a földre hulló égbolt simogatása. Én szerelmes lettem ebbe a zenekarba, szerelmes lettem e két csodálatos nő játékába és érzékenységébe. Nőket a színpadra! Apák, adjatok hangszert gyermeklányaitok kezébe, cipeljétek fel a zongorát akár a hetedikre is!
Marilyn Mazur az európai kortárs dzsessz egyik legkülönlegesebb kamaratriójával érkezett Szegedre. Fotó: Segesvári Csaba |
Marilyn Mazur (1955) New York-i születésű dobos, ütőhangszeres, énekes, zeneszerző. Lengyel és afro-amerikai szülőktől származik, hatéves korától Dániában él. Gyermekkorában zongorázni és táncolni tanult, művészi pályafutását is táncosként kezdte 1971-ben a Creative Dance Theater tagjaként. Első együttesét 1973-ban autodidakta zongorista-, zeneszerzőként alakította Zirenes néven, majd 1975-ben már ütősként mint a skandináv zenei avantgard egyik leginvenciózusabb fiatal muzsikusa aratott sikereket a dobos Alex Riel oldalán „Six Wind” nevű csoportjukkal. Következő csapata a tisztán lányokból álló Primi Band, melyben sikerült összegyűjteni Koppenhága legtehetségesebb színházi táncosait és muzsikusait. Közben elvégezte a Dán Királyi Zeneakadémiát, és hozzálátott kialakítani egyéni játékstílusát, egyre több kitűnő, főként európai muzsikussal kezdett játszani. 1985-ben érte – saját szavai szerint élete legnagyobb elismerése, a „Király”, Miles Davis hívta együttesébe. Neve világszerte ismertté vált, és ezzel párhuzamosan zeneszerzői munkássága is jelentősen kiteljesedett. A Dán Művészeti Alapítvány életműdíjjal ismerte el, mely segítségére volt abban, hogy egy időre ismét visszatérjen saját elképzeléseihez. 1989-ben megalakította máig is létező szerzői együttesét, a nemzetközi összetételű „Future Song” változó felállásban immár évtizedek óta a kreatív skandináv zene- és kortársművészet egyik legszínesebb és legnagyobb hatású vállalkozása. 1991 újabb mérföldkő pályafutásában, amikor Európa első számú szaxofonosa, Jan Garbarek hívta együttesébe.
Larry Coryell játéka egészen elképesztő. Úgy érezte a néző, hogy a mester egyszerre több hangszeren játszik, a gitár mellett megszólalt a hárfa és a szitár is. Zavarba ejtő technikai tudása és abszolút hallása, ami miatt még játék közben is folyamatosan hangolt, oda-odakapva a gitár nyakához. Mintha párhuzamosan két koncertet adott volna, egyiket nekünk, másikat pedig önmagának, egy belső hangra hallgatva. Az idős mester nem tűr semmilyen kompromisszumot, zenéje a legkisebb mértékben sem enged populáris dallamoknak. Ráadásként felhívta a színpadra a Marilyn Mazur trió svéd gitárosát, Krister Jonssont, s ketten örömzenével búcsúztak el a kitartó közönségtől.
Larry Coryell minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa. |
Larry Coryell minden idők egyik legnagyobb hatású gitárosa, a dzsessz-rock fúziós irányzat első úttörője. Különösen nagyra értékelte játékát Jack Bruce és Jimi Hendrix – játszottak is együtt –, valamint Frank Zappa, de saját elmondásuk szerint sokat köszönhet neki John McLaughlin és Eric Clapton is. Volt olyan hangversenye, melyen a világ ismert gitárosai közül harmincketten ültek a nézők soraiban: B. B. King, Keith Richards, Robbie Robertson, Bob Dylan, Les Paul... Mesterének tartja John Scofield és Eddie Van Halen, de tőle tanultak a később divatba jött gitárosok is, mint Pat Metheny és Al Di Meola.
Larry Coryell a Texas állambeli Galvestonban született 1943. április 2-án. Kezdetben zongorázni tanult, majd tinédzserként váltott gitárra, de nem készült zenésznek, újságírást hallgatott Seattle-ben a Washington State University-n. 1965-ben New Yorkba költözött, ami fordulópontot jelentett; teljes erővel ráfeküdt a gitártanulásra, és kezdte kifejleszteni elképesztő technikai tudását. 1966-ban Jim Pepperrel és Bob Mosesszel megalakították a legendás Free Spirits együttest. Bár a felállás a hippie-korszak szokásainak megfelelően nem volt hosszú életű, de az ifjú gitáros nevét szárnyra kapta a világhír. Jammelni hívta Hendrix, majd turnéra indult nem kisebb nevek, mint Jack Bruce (Cream) és Mitch Mitchell (Jimi Hendrix Experience) társaságában.
Miközben befutott rocksztár lett, érdeklődése mégis inkább a dzsessz felé fordult. 1970-ben felvette a „Spaces” című híres lemezt, melyen zenekarának felállása a következő volt: Larry Coryell – John McLaughlin – Chick Corea – Miroslav Vitous – Billy Cobham. Coryell azonban a kecsegtető lemezszerződések dacára nem volt hajlandó kompromisszumokra, kitartott saját zenéje mellett. 1979-ben barátaival, John McLaughlinnal és Paco De Luciával saját öröműkre létrehozták a „Super Guitar Trio”-t, mellyel több nagysikerű akusztikus gitárhangversenyt adtak. A '80-as években újra elmélyült az akusztikus gitárzenében. Megújította játéktechnikáját, Ravel és Stravinsky többszólamú versenyművei keltek életre hangszerén, hamarosan az egyetemes gitármuzsika egyik legelismertebb és legtöbbre értékelt előadóművésze lett. Zenésztársait, akikkel egy színpadon szerepelt, szinte lehetetlen felsorolni.
Larry Coryell ma is az Egyesült Államokban él, két fia, Julian és Murali szintén gitárosok. A koncertezés mellett tanít többek között alma materében, a Washington Állami Egyetemen.
A Szegedi Jazz Napok első napja nem hagyott kétséget, a rendezvény visszaszerezte régi rangját. A szombati négy és fél óra önmagában is megállta a helyét, pedig vasárnap éjszaka még nagyon ütős műsor várta a dzsessz szegedi szerelmeseit.
Petró János
Riport ,