Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint a világ tíz vezető haláloka között négy légzőszervi megbetegedést is találunk: az alsó légúti fertőzéseket, a COPD-t (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a TBC-t és a légcső-, hörgő- és tüdőrákot – mondta Szabari Margit.
 |
Szabari Margit diákköri nyertes a katedrán. Fotó: Segesvári Csaba
|
A COPD egy egész életen át tartó, krónikus betegség, amely a légutak szűkületével jár, és az életminőség romlását okozza, mert egy elhúzódó, sorvasztó folyamat. 2007-ben 600 millió ember szenvedett ebben a betegségben, és sokan közülük nem is tudtak (tudnak) róla.
A következő halálok a tüdődaganat, amely korlátlan osztódási képességű sejtek halmaza a tüdőben. Ez a betegség a világon évente 1,3 millió ember haláláért felelős. Egyértelmű összefüggés mutatható ki a dohányzás és a betegség között, vagyis ez a legfontosabb rizikófaktor.
Súlyos légzőszervi probléma még az asztma is, egy rohamokban jelentkező, múló légúti szűkület, ami a légutak elhúzódó gyulladása miatt kialakuló fokozott légúti érzékenység következménye. Bár nincs a vezető halálokok között, mégis a világon 300 millió embert érint, és ez a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség is.
Látható, hogy mennyi embert érintenek a légzőszervi betegségek a világon, és sajnos Magyarország az Európai Unión belül vezető szerepet tölt be, akár a légcső, tüdő, hörgő rosszindulatú daganatos megbetegedéseit, akár a tüdőtágulatot vagy asztmát nézzük.
Az előadás következő részében szemléletes illusztrációval ismerhettük meg a tüdő működését és felépítését. A tüdő a légzésünket szolgáló szerv, amely nagyrészt kitölti a mellkasunkat. A levegő a légcsövön át jut a főhörgőkbe, majd onnan a hörgőkbe, egészen a léghólyagocskákig. Belégzéskor oxigén kerül vérbe, és eljut a sejtjeinkig, kilégzéskor pedig a szén-dioxid távozik. Bár folyamatosan lélegzünk, tüdőnk és légzőrendszerünk fontosságát akkor érezzük igazán, ha valami probléma lép fel, nem megfelelően működik.
Az állatkísérleteket az orvostudomány nagyon sokféle módon használja fel, ezek közül az egyik a betegségek modellezése. Ez egy valóságos rendszer leegyszerűsített mását, vagyis a valóság élethű ábrázolását jelenti, amely a vizsgálat szempontjából lényegi tulajdonságokat tükröz. Tökéletes állatmodell nincs, így csak egyes betegségek egy-egy jellegzetességét lehet követni, mégis rendkívül fontos szerepük van az állatkísérleteknek, hiszen minden nagy élettani, kórtani és gyógyszertani felfedezést ezeknek köszönhetünk. Emellett az életjelenségek, a kórtani történések, a diagnózis és a gyógykezelések, módszerek lehetőségeinek vizsgálatakor is nélkülözhetetlenek.
További érv az állatkísérletek mellett, hogy az emberen végzett klinikai vizsgálatokat előzetesen állatokon nyert adatokra kell alapozni, és az orvostudomány eredményei nemcsak az emberi, hanem sokszor az állati szenvedést is enyhítik. A laboratóriumi állatok közül körülbelül 90 százalék az egér vagy patkány, mivel gyorsan és könnyen szaporíthatók, tartásuk egyszerű és olcsó, kis helyen elférnek, és genetikai örökítő-anyaguk ismert. A hátrány, hogy a kis méretük méréstechnikai nehézségeket okoz. A kísérletek során nem szabad fájdalmat okozni nekik vagy kínozni őket.
Megnyugtató az a tudat, hogy ma Magyarországon állatkísérlet csak engedéllyel végezhető, és szépítőszer, dohány és egyéb élvezeti cikk, fegyver, továbbá lőszer előállítására engedély nem adható!
Ha még valakinek ezek után is kételyei lennének az állatkísérletek tudományos felhasználását illetően, gondolkozzon el azon, hogy ha meg tudnánk előzni a betegségeket, vagy csökkenteni azok számát, akkor talán még ennyi állatkísérletre se lenne szükség. Egy megdöbbentő adat ennek igazolására: ha minden ember abbahagyná a dohányzást, 25 százalékkal kevesebb rákos megbetegedés lenne a világon.
T. B.