2020. július 4., szombat English version
Archívum  --  2009  --  7. szám - 2009. április 27.  --  Szabadegyetem
A pan­non­hal­mai apát­ság ala­pí­tá­sa és az Ár­pá­dok ki­rá­lyi cí­me
A Sza­bad­egye­tem – Sze­ged áp­ri­lis 8-i elő­adá­sát Kosz­ta Lász­ló, az SZTE Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar Kö­zép­ko­ri és Ko­ra Új­ko­ri Ma­gyar Tör­té­ne­ti Tan­székének tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi do­cen­se tar­tot­ta A pan­non­hal­mi apát­ság ala­pí­tá­sa és az Ár­pá­dok ki­rá­lyi cím­e témájában.
Címkék: Szabadegyetem

A pan­non­hal­mi apát­ság az el­ső ma­gyar­or­szá­gi ben­cés mo­nos­tor, egy­ben az el­ső je­len­tős egy­há­zi in­téz­mény is. Gé­za fe­je­de­lem ala­pí­tot­ta, va­ló­szí­nű­leg 996-ban. Az apát­ság vé­dő­szent­je Szent Már­ton lett. Ér­de­kes kér­dés, hogy va­jon mi­ért pont őt vá­lasz­tot­ták az el­ső ma­gyar mo­nos­tor pat­ró­nu­sá­ul. Több el­kép­ze­lés is szü­le­tett er­ről. A 11. szá­za­di ben­cés ha­gyo­mány sze­rint azért vá­lasz­tot­ták Már­tont, mert szü­lő­hely­ét a pan­non­hal­mi vár­hegy alat­ti te­le­pü­lés­sel azo­no­sí­tot­ták. A má­sik né­zet sze­rint Már­ton patrocíni­u­ma a mainzi ér­sek­ség ma­gyar­or­szá­gi fel­ügye­lő sze­re­pé­re megy vis­­sza. Kosz­ta Lász­ló sze­rint azon­ban más a ma­gya­rá­zat.

koszta
Koszta László a katedrán.


Szent Már­ton a lo­va­gok, ben­cé­sek és püs­pö­kök vé­dő­szent­je, a ko­ra kö­zép­ko­ri kul­tu­szá­ban azon­ban más­hol volt a hang­súly. A 6. szá­zad­tól Már­ton a Merov­ing-­d­i­nasz­tia vé­dő­szent­je, és kö­pe­nye a frank ki­rá­lyok leg­fon­to­sabb erek­lyé­je, en­nek őr­zé­sé­re hoz­ták lét­re a ki­rá­lyi ká­pol­nát. Ma­ga a ká­pol­na szó is Már­ton kö­pe­nyé­ből szár­ma­zik – de­rült ki az elő­adá­son. A 7-8. szá­zad fo­lya­mán a Ka­ro­ling-di­nasz­tia vet­te át a ha­tal­mat és Már­ton tisz­te­le­tét is, így már nem csu­pán egy ki­rá­lyi csa­lád, ha­nem a ki­rá­lyi ha­ta­lom vé­dő­szent­jé­vé vált.
Gé­za fe­je­de­lem ural­ko­dá­sá­nak utol­só esz­ten­de­i­ben tu­da­to­san tö­re­ke­dett ar­ra, hogy önál­ló, füg­get­len ki­rály­sá­got szer­vez­zen, hogy Ist­ván szá­má­ra meg­nyer­je a ki­rá­lyi cí­met. Szent Már­tont is azért vá­lasz­tot­ta a mo­nos­tor vé­dő­szent­jé­ül, mert ki akar­ta fe­jez­ni, hogy az Ár­pá­dok a ki­rá­lyi cím meg­szer­zé­sé­re tö­rek­sze­nek. Így ez a vá­lasz­tás egy­faj­ta po­li­ti­kai prog­ram­nyi­lat­ko­za­tot fog­lal ma­gá­ba. Ezt az el­ső temp­lom ki­ala­kí­tá­sa is alá­tá­maszt­ja, mi­vel Pan­non­hal­mán nem há­rom­ha­jós, ba­zi­li­kás temp­lo­mot épí­tet­tek, ha­nem két­kó­ru­sút. Ez a temp­lom­tí­pus a Né­met­or­szág­ban ural­ko­dó di­nasz­tia, az Ot­tók szak­rá­lis tré­ki­ala­kí­tá­sát kö­vet­te, ahol két­ap­szi­sos temp­lo­mo­kat épí­tet­tek. A szo­ká­sos ke­le­ti szen­tély a he­lyi pa­pi kö­zös­ség li­tur­gi­kus te­re volt, de ahol az ural­ko­dó meg­for­dult, ott nem volt elég egy szak­rá­lis tér, így lét­re­hoz­ták a nyu­ga­ti kó­rust, ami a ki­rály és az ud­va­ri pap­ság szá­má­ra adott he­lyet.
Gé­za és Ist­ván na­gyon tu­da­to­san ala­kí­tot­ta ki a két­ap­szi­sos temp­lo­mot, mely ugyan­olyan irány­ba mu­tat, mint Szent Már­ton patrocíni­u­ma: Már­ton a ki­rá­lyok vé­dő­szent­je, a Pan­non­hal­mán ki­ala­kí­tott temp­lom a ki­rá­lyok temp­lo­ma, mel­­lyel szim­bo­li­zál­ták az Ár­pá­dok cél­ját, a ki­rá­lyi ha­ta­lom el­nye­ré­sét.
Az Ár­pá­dok és Szent Már­ton kap­cso­la­tá­ban még egy ese­ményt ér­de­mes ki­emel­ni, Kop­pány lá­za­dá­sát 997-ben. Ek­kor Ist­ván a né­met lo­va­gok se­gít­sé­gét kér­te, és fo­ga­dal­mat tett Szent Már­ton szá­má­ra: ha le­győ­zi az el­len­sé­get, ak­kor Kop­pány te­rü­le­tét (so­mo­gyi ré­szek) Már­ton­nak, a pan­non­hal­mi apát­ság­nak ado­má­nyoz­za. Az Ár­pád-há­zi ki­rá­lyok a Kop­pány fe­lett ara­tott győ­ze­lem­től kezd­ve az Ár­pá­dok vé­dő­szent­jé­nek, a ma­gyar ki­rá­lyok pat­ró­nu­sá­nak te­kin­tik Már­tont.
Szent Már­ton sze­re­pe több he­lyen is fel­buk­kan a ma­gyar tör­té­ne­lem­ben, pél­dá­ul Szent Lász­ló a mo­gyo­ró­di csa­ta előtt ne­ki tett fo­ga­dal­mat; a 11. szá­za­di zsi­na­ton pe­dig Szent Már­ton nap­ját, no­vem­ber 11-ét az egyik leg­fon­to­sabb ün­nep­ként je­gyez­ték.
Már­ton kul­tu­sza az egész kö­zép­kor fo­lya­mán meg­ma­radt, ő a ma­gyar ki­rá­lyok vé­dő­szent­je, Ma­gyar­or­szág pat­ró­nu­sa. A pan­non­hal­mi apát­ság vé­dő­szent­je­ként pe­dig őr­zi Gé­za ural­ko­dá­sá­nak po­li­ti­kai küz­del­mét, az Ár­pá­dok ki­rá­lyi cí­mért vég­zett te­vé­keny­sé­gét.

T. B.

Bezár