2020. augusztus 13., csütörtök English version
Archívum  --  2009  --  12. szám - 2009. november 23.  --  Szabadegyetem
Tu­do­mány és ál­tu­do­mány a kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­ká­ban
A Sza­bad­egye­tem – Sze­ged no­vem­ber 11-i elő­adá­sát Pal­kó And­rás, az SZTE Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Kar Ra­dio­ló­gi­ai Kli­ni­ká­já­nak tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­ná­ra tar­tot­ta. Elő­adá­sá­nak cí­me: Tu­do­mány és ál­tu­do­mány a kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­ká­ban – mi­kor hig­­gyünk a sze­münk­nek?
Címkék: Szabadegyetem

Az or­vos­lás tör­té­ne­té­vel gya­kor­la­ti­lag egy idős az a tö­rek­vés, hogy va­la­mi­lyen mó­don a le­he­tő leg­ke­ve­sebb sé­re­lem árán meg tud­juk ál­la­pí­ta­ni, egy élő szer­ve­zet­ben mi­lyen fo­lya­ma­tok, be­teg­sé­gek zaj­la­nak. En­nek az egyik le­het­sé­ges, el­kép­zelt és má­ra meg­va­ló­sult mód­ja, hogy kü­lön­bö­ző ra­dio­ló­gi­ai vagy mai ter­mi­no­ló­gi­á­val él­ve kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­kai el­já­rás ré­vén be­te­kin­tést nyer­jünk, és in­for­má­ci­ó­kat sze­rez­zünk.

szabadegyetem1
Palkó András a legmodernebb eljárásokról is szólt. Fo­tó: S. Cs.
Az el­ső lé­pés Wil­helm Con­rad Rönt­gen ne­vé­hez fű­ző­dik, aki 1895-ben az X-sug­ár (mai ne­vén rönt­gen­su­gár) fel­fe­de­ző­je­ként egy rönt­gen­cső se­gít­sé­gé­vel elő­ál­lí­tott egy su­gár­zás­faj­tát, mely­nek köz­re­mű­kö­dé­sé­vel le­he­tő­vé vált, hogy ké­pe­ket al­kos­sunk a szer­ve­zet­ről.
A 20. szá­zad­ban so­kat fej­lő­dött a tech­ni­ka, az idő elő­re­ha­la­dá­sá­val pe­dig egy­re több és több vizs­gá­ló el­já­rás in­teg­rá­ló­dott a ra­dio­ló­gi­á­ba, a kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­ká­ba. A szak­ma nyi­tott mind a tech­ni­kai, mind a tu­do­má­nyos fej­lő­dés nyúj­tot­ta le­he­tő­sé­gek al­kal­ma­zá­sá­ra. Má­ra gya­kor­la­ti­lag az ös­­szes kép­al­ko­tó di­ag­nosz­ti­kai el­já­rás­nak a hát­te­ré­ben a szá­mí­tás­tech­ni­ka áll.
Hol tart most ez a tu­do­mány? Mi a szak­mai tel­je­sí­tő­ké­pes­ség ha­tá­ra? Pél­dá­ul ké­pet kap­ha­tunk egy élő be­teg szí­vé­nek mű­kö­dé­sé­ről, nagy­sá­gá­ról, az erek ál­la­po­tá­ról. Há­rom­di­men­zi­ós ké­pe­ket tu­dunk ké­szí­te­ni a szív­ről – mond­ta Pal­kó And­rás.
Az in­terp­re­tá­ció (hogy mit mon­da­nak a be­te­gek ál­la­po­tá­ról) so­ká­ig szub­jek­tív vé­le­mé­nyen füg­gött, de ma már ez egy­re in­kább ob­jek­tív­vé te­he­tő. Nagy igény van egy há­rom­di­men­zi­ós mát­rix lét­re­ho­zá­sá­ra, amely nem csu­pán egy részt, pél­dá­ul az erek ál­la­po­tát, ha­nem a szív mű­kö­dé­sét is meg­mu­tat­ja. Kü­lö­nö­sen a szív­in­fark­tu­son át­esett be­te­gek di­ag­nosz­ti­ká­ja fon­tos.
Nem­csak a szí­vet, ha­nem az ér­rend­szert is le­het vizs­gál­ni, és ma már sok eset­ben nem is kell ka­té­te­res ér­vizs­gá­la­tot vé­gez­ni. Az ideg­gyógy­ászat szem­pont­já­ból is na­gyon fon­tos ez a tu­do­mány­ág, mert lát­ha­tó­vá tud­ják ten­ni ve­le az ideg­pá­lyá­kat; és se­gít meg­ér­te­ni az agy mű­kö­dé­sét is. Mű­té­tek, be­avat­ko­zá­sok meg­ter­ve­zé­sé­nél is na­gyon szük­sé­ges és rend­kí­vül hasz­nos.
Most már olyan fej­lett a tu­do­mány, hogy sok eset­ben egy CT-vizsgálattal is tud­nak olyan és an­­nyi in­for­má­ci­ót nyúj­ta­ni, mint amit ré­gen csak kel­le­met­len esz­kö­zök be­avat­ko­zá­sá­val le­he­tett el­ér­ni.
A szá­mí­tó­gép na­gyon sok se­gít­sé­get nyújt, ös­­sze tud­nak ol­vasz­ta­ni több vizs­gá­lat­ból szár­ma­zó ké­pe­ket, amel­­lyel még rész­le­te­sebb áb­rát le­het kap­ni a szer­ve­ze­ten be­lü­li el­vál­to­zá­sok hely­ze­té­ről.
Az elő­adás má­so­dik ré­szé­ben hall­hat­tunk a jö­vő­beni le­he­tő­sé­gek­ről és irá­nyok­ról, melyek el­ső­sor­ban a ké­pek idő- és tér­be­li ja­vu­lá­sát je­len­tik, to­váb­bá szerv- és szövet­speci­fikus kont­raszt­anya­gok (továb­b)fe­jlesztését; egyén­re sza­bott, ge­ne­ti­ka­i­lag cél­zott hor­do­zó­mo­le­ku­lá­kat; in­tel­li­gens be­ren­de­zé­se­ket – szá­mí­tó­gép­pel tá­mo­ga­tott di­ag­nosz­ti­kát.
A kér­dés, hogy men­­nyi­sé­gi vagy mi­nő­sé­gi fej­lő­dés megy-e vég­be, és hogy be­vo­nul­nak-e a gya­kor­lat­ba ezek a fej­lesz­té­sek. Meg­en­ged­he­ti-e e tár­sa­da­lom anya­gi­lag, hogy al­kal­maz­za eze­ket az el­já­rá­so­kat? És fel­me­rül az is, hogy van-e ér­tel­me.
Az elő­adás zárórésze az­zal fog­lal­ko­zott, hogy va­jon egy-­e­gy mód­szer mi­től jó és hi­te­les. Egy új el­já­rás – eset­leg jobb tech­ni­ka be­ve­ze­té­se – hos­­szú és fá­rad­sá­gos fo­lya­mat, de még­is meg­éri, mert ez­zel le­het meg­ala­poz­ni a tu­do­má­nyos hi­te­lét és al­kal­mas­sá­gát.

Tóth Bog­lár­ka

Bezár