2022. január 24., hétfő English version
Archívum  --  2010  --  1. szám - 2010. január 18.  --  ÁOK
Szent-Györ­gyi Al­bert nyom­do­ka­in
Az Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Kar a sze­ge­di egye­tem egyik leg­na­gyobb tu­do­má­nyos múlt­ra vis­sza­tek­in­tő fa­kul­tá­sa, mű­kö­dé­sét egy­ko­ri dé­kán­ja, a No­bel-dí­jas Szent-Györ­gyi Al­bert ne­ve fém­jel­zi. A ka­ron ki­emel­ke­dő szín­vo­na­lú ok­ta­tás­sal köz­vet­len hang­nem­ben igye­kez­nek fel­ké­szí­te­ni a hall­ga­tó­kat le­en­dő hi­va­tá­suk ös­­sze­tett­sé­gé­re.
Címkék: ÁOK

Sok­ré­tű pá­lya

„Az or­vo­si pá­lya sok­ré­tű; kell hoz­zá el­mé­le­ti, gya­kor­la­ti tu­dás, és kell egy bi­zo­nyos at­ti­tűd. Ma­nap­ság ha va­la­ki öt évig nem ol­vas, úgy le­ma­rad, hogy nem tud to­vább dol­goz­ni. Fo­lya­ma­to­san bő­ví­te­ni kell te­hát az el­mé­le­ti tu­dást az egye­tem után is. Ke­ve­seb­bet kell be­bif­láz­nia a hall­ga­tó­nak, mint ré­gen, és in­kább azt kell meg­ta­nul­nia, hogy ho­gyan tud­ja meg­sze­rez­ni az is­me­re­te­ket sa­ját ma­ga. A gya­kor­la­ti tu­dást a kli­ni­kai gya­kor­la­tok alatt szer­zi meg a hall­ga­tó, ahol meg­ta­nul­ja a skilleket, az ele­mi or­vo­si el­já­rá­so­kat. A leg­ne­he­zebb az at­ti­tűd. Ta­lán ott kez­dő­dik ez, hogy or­vos­nak olyan em­ber men­jen, aki se­gí­te­ni akar má­sok­nak. Van­nak bi­zo­nyos tár­gya­ink, ahol er­re pró­bál­juk ok­tat­ni a hall­ga­tó­in­kat, ilyen az or­vo­si ant­ro­po­ló­gia vagy a tana­toló­gia, a hal­dok­ló­val va­ló fog­lal­ko­zás. Ugyan­ak­kor fon­tos meg­em­lí­te­ni, hogy ez egy rend­kí­vül szé­les pá­lya, min­den­ki meg­ta­lál­ja a he­lyét. Aki ope­rál­ni akar, se­bész­nek áll, aki em­be­rek lel­ké­vel akar fog­lal­koz­ni, pszi­chi­á­ter­nek, aki nem akar vért lát­ni, el­me­het az ál­la­mi egész­ség­ügyi szol­gá­lat­ba, és so­rol­hat­nám” – mond­ja Be­ne­dek Györ­gy pro­fes­­szor, az Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi kar dé­kán­ja.

aok
Az or­vos­dok­to­ri hi­va­tás tö­ké­le­tes el­sa­já­tí­tá­sá­hoz egy egész élet szük­sé­ges. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

El­is­mert­ség

Az SZTE Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Ka­ra ki­emel­ke­dő­en szín­vo­na­las ok­ta­tás­sal ké­szí­ti fel hall­ga­tó­it a szak­ma összetet­t-ségéből adó­dó ne­héz­sé­gek­re is. A kar szak­mai meg­íté­lé­sét mu­tat­ja, hogy 2008-ban az or­szág ös­­szes egye­te­mi ka­ra, száz­öt­ven­öt kar kö­zül az ok­ta­tók ki­vá­ló­sá­ga te­kin­te­té­ben az el­ső hely­re so­rol­ták. 2009-ben pe­dig ösz­­szes­sé­gé­ben, hall­ga­tói és ok­ta­tói ki­vá­ló­sá­got is te­kint­ve har­ma­dik he­lyen állt az ös­­szes kar kö­zül. Nem csak itt­hon van jó hí­re azon­ban a kar­nak. „A kül­föl­di meg­íté­lést az­zal tud­nám jel­le­mez­ni, hogy a vi­lág min­den or­szá­gá­ban el­fo­gad­ják a dip­lo­mán­kat, és a vi­lág min­den or­szá­gá­ban dol­go­zik is már olyan or­vos, aki Sze­ge­den vég­zett. Az is mu­tat­ja ezt, hogy 2009-ben több mint hat­szá­zan je­lent­kez­tek a vi­lág külön­böző ré­sze­i­ről, öt­szö­rös túl­je­lent­ke­zés volt” – így a dé­kán.
A kar nép­sze­rű­sé­ge pe­dig nem vé­let­len, hi­szen szá­mos olyan le­he­tő­sé­get kí­nál­nak hall­ga­tó­ik­nak, me­lyek­hez más­hol nem jut­hat­nak hoz­zá. A ta­ná­ri gár­da és a kép­zés szín­vo­na­la mel­lett megem­lí­tendő a má­sod­dip­lo­mát adó an­gol szak­for­dí­tói kép­zés, ahol le­he­tő­ség nyí­lik a szak­nyelv el­sa­já­tí­tá­sá­ra. A szak­mai kép­zés­ben pe­dig kü­lön hang­súlyt he­lyez­nek az or­vo­si ügyes­ség, az or­vo­si kész­sé­gek ok­ta­tá­sá­ra.

Köz­vet­len hang­nem

Az Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Kar a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem egyik leg­pa­ti­ná­sabb ka­ra, több mint száz­öt­ven éves múlt­ra te­kint vis­­sza. A kar ok­ta­tói igye­kez­nek az egy­ko­ri dé­kán, Szent-Györ­gyi Al­bert tu­do­má­nyos örök­sé­gé­nek szel­le­mé­ben dol­goz­ni. Mint azt a ki­emel­ke­dő nem­zet­kö­zi és ha­zai el­is­mert­ség mu­tat­ja, mél­tó utó­dai is a nagy ne­vű pro­fes­­szor­nak, aki ed­dig egye­dül­ál­ló mó­don Ma­gyar­or­szá­gon dol­go­zó tu­dós­ként ér­de­mel­te ki az or­vo­si No­bel-dí­jat 1937-ben. A ko­moly tu­do­má­nyos mun­ka el­le­né­re még­is köz­vet­len­nek ne­vez­he­tő a me­di­ku­sok és ok­ta­tó­ik vi­szo­nya. „Az ok­ta­tók és hall­ga­tók kap­cso­la­tá­ra jel­lem­ző, hogy az ok­ta­tók ál­ta­lá­ban kol­le­ga­ként ke­ze­lik a hall­ga­tó­kat, ez­ál­tal a me­di­ku­sok egy bi­zo­nyos mér­té­kig tag­ja­i­vá vál­nak az or­vo­si osz­tály­nak már egye­te­mis­ta­ként. Te­hát el­mond­ha­tó, hogy köz­vet­le­nebb a hang, mint ál­ta­lá­nos­ság­ban. A hall­ga­tók jelen­tős ré­sze, 15-20 szá­za­lé­ka be­jár a va­la­me­lyik in­té­zet­be, kli­ni­ká­ra a re­gu­lá­ris ta­nu­lás mel­lett dol­goz­ni is. So­kan vesz­nek részt a kli­ni­ká­kon mű­té­tek­ben, éj­sza­kai ügye­let­ben, in­ten­zív el­lá­tás­ban. Te­hát a szo­ros ér­te­lem­ben vett egye­te­mi tan­anya­gon túl lé­nye­ge­sen szé­le­sebb ok­ta­tás­ban ré­sze­sül­nek, ami a hall­ga­tók igé­nyes­sé­gét nö­ve­li. A po­zi­tí­vu­mok kö­zött fel le­het so­rol­ni a di­ák­kört is, ahol szin­tén köz­vet­len hang­nem­ben fo­lyik igen ko­moly tu­do­má­nyos mun­ka” – mond­ja Be­ne­dek Györ­gy.

Kül­föl­di le­he­tő­sé­gek, pezs­gő egye­te­mi élet

A sze­ge­di me­di­ku­sok jó le­he­tő­sé­ge­ket kap­nak ar­ra is, hogy kül­föld­ön gya­ra­pít­has­sák tu­dá­su­kat. A kar hall­ga­tói tag­jai a Ma­gyar Or­vos­tan­hall­ga­tók Egye­sü­le­té­nek, mely Rio de Ja­ne­i­ró­tól kezd­ve a Fü­löp-szi­ge­te­kig a vi­lág min­den tá­já­ra szer­vez cse­re­gya­kor­la­to­kat.
Nem csak mun­ká­val te­lik azon­ban a sze­ge­di or­vos­tan­hall­ga­tók egye­te­mi éle­te, hi­szen a ka­ron igen pezs­gő tár­sa­dal­mi élet is fo­lyik. Köszön­hető ez rész­ben an­nak, hogy a kar cam­pusa az or­szág­ban egye­dül­ál­ló mó­don a vá­ros cent­ru­má­ban ta­lál­ha­tó, így a hall­ga­tók min­den­nap­jai Sze­ged bel­vá­ros­nak kel­le­mes éle­te kö­rül fo­rog­nak. Szám­ta­lan ren­dez­vén­­nyel is vár­ják a me­di­ku­so­kat év köz­ben töb­bek kö­zött sa­ját szó­ra­ko­zó­hely­ükön, a SZOTE Klub­ban, va­la­mint a nem­ré­gi­ben meg­nyílt Pul­zus Ká­vé­ház­ban.

Elérhetőségek: A kar­ról és a képzés­ről bő­vebb in­for­má­ci­ók sze­rez­he­tők a www.szote.u-szeged.hu/aok ol­da­lon, il­let­ve a 62/545-016-os te­le­fon­számon.

Keresztes Judit

Bezár