A pedagógus szakmában példa nélküli méretűnek és jelentőségűnek értékelte Csapó Benő, a BTK Neveléstudományi Intézet intézetvezető egyetemi tanára az EARLI (European Association for Research on Learning and Instruction) tudományos társaság tizenkettedik biennáléját. Maga a társaság 1985-ben alakult, Amerikán kívül a szakma legnagyobb tudományos társasága, s az alakulás óta kétévente tartják meg konferenciájukat. Idén augusztus 28. és szeptember 1. között Budapest adott otthont a rendezvénynek, amelyet két év konkrét szervezési munka előzött meg – tudtuk meg a konferencia elnöki tisztjét betöltő professzortól. A mintegy 1.500 előadásból összeálló konferenciára ötven országból érkezett 1.800 résztvevő – nem véletlenül nagy volumenű tehát. Azonban nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontok alapján is kivételesnek mondható a rendezvény. A tizenkét megtartott konferencia közül ugyanis ez alkalommal volt legnagyobb a szűrés. A társaság bírálóbizottsága szigorú pontrendszer alapján választja ki a résztvevőket, több rostán kell sikeresen átjutnia egy előadásnak, hogy elfogadják a konferenciára. A részletes szakmai anyag alapján döntő bizottság végül több mint 1.300 előadást fogadott el, s ezeken kívül meghívott kutatók is szerepeltek. Közülük Csépe Valéria képviselte Magyarországot.
Mivel a konferencia angol nyelven zajlott, konkrét nyelvi akadályok nem adódhattak, azonban, ahogyan Csapó Benő elmondta, a közép-kelet-európai térség kutatóira jellemző, hogy hátrányból indulnak e téren. A társadalomtudományok képviselői Magyarországról nehezebben integrálódtak a nyugati tudományos együttműködésbe, mint a természettudományokéi. Azonban ezen a téren fejlődés tapasztalható, az elmúlt tizenöt-húsz év munkája meghozta az eredményét: egyre több magyar-nyugati közös kutatás folyik, tudományos kapcsolat létesül, illetve kevesebb akadályba ütközik a létrehozásuk. Ezek is inkább anyagi, mint másféle akadályok – mondja Csapó Benő. Ebből a szempontból Szeged és a szegedi Neveléstudományi Intézet kutatói jó helyzetben vannak, ezt mutatja magas részvételi arányuk is az EARLI idei konferenciáján. A harminc magyar előadásból ugyanis több mint húsz Szegedhez kötődik. Az intézet oktatói közül Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér, Józsa Krisztián, Molnár Edit Katalin, Csíkos Csaba és Molnár Éva is részt vettek a konferencián, csakúgy több PhD-hallgató is. Közülük sokan már korábban nevet szereztek maguknak külföldön különböző kutatási programokban.
Egy ekkora konferencia megszervezése pedig igen gyümölcsöző volt a tanszék számára. Egyrészt a szervezés, folyamatos kapcsolattartás során „hivatalból” közelebbről is megismerték igen sok neves szakember munkásságát. Másrészt pedig új külföldi szakmai kapcsolatokat sikerült létesíteniük. Ennek pedig szerencsés hozadéka a tudományos élet felpezsdülése a Neveléstudományi Intézetben.
Ahogy mondani szokás, nem csak az előadások, a szünetek is nagyon fontosak egy konferencián. S mivel a személyes megbeszélést a kutatók is többre értékelik az e-mailen keresztül zajló egyeztetésnél, ezen a rendezvényen is a beszélgetésekből újabb kutatási programok tervei alakulhattak ki. A következő évek egyik legnagyobb ilyen programja lesz az úgynevezett számítógépes adaptív tesztelés magyarországi meghonosítása, a szegediek aktív részvételével, s ebben a témában műhelymegbeszélés is zajlott a konferencia keretein belül. Szintén jelentős a matematikatanuláshoz kapcsolódó értékrendekkel és attitűdökkel foglalkozó kutatás terve is.
Azonban nem csak emiatt kaptak pozitív visszajelzéseket a szervezők: ahogyan Csapó Benő elmondta, a kellemes környezetben, a technikailag jól felszerelt helyszínen nem csupán szakmai értelemben gyűlt össze jó társaság. Az EARLI fejlődése szempontjából legalább ilyen fontosnak értékelte a rendezvényt, melynek két év múlva Amszterdam ad otthont.
Tóth Katalin