Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Zimonyi István (1956) 1981-ben diplomázott a JATE angol-altajisztika szakán, majd az ELTE Arab Tanszéken vett részt nyelvi képzésben. A nyelvtudomány kandidátusa (1990). 1981-1993 között JATE Altajisztikai Tanszék munkatársa, 1993-től a JATE (majd SZTE) Középkori Egyetemes Történeti Tanszék tanszékvezető docense, 2007-től a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatója. Fotó: Segesvári Csaba     KÜLHONBA   Az SZTE kultúrlobbijának sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt években több elismert szegedi oktató közvetíthette a magyar kultúrát külhonban. Csernus Sándor a párizsi, Kelemen János és Pál József a római, Csúri Károly a bécsi magyar intézet élén dolgozott például.

 

Zimonyi Ist­ván ti­zen­négy éve ve­zet­te a Kö­zép­ko­ri Egye­te­mes Tör­té­ne­ti Tan­szé­ket, ku­ta­tá­sa­it – me­lyek­ben köz­pon­ti sze­re­pet ját­szik a ke­let-eu­ró­pai no­mád né­pek kö­zép­ko­ri tör­té­ne­té­nek meg­írá­sát le­he­tő­vé te­vő, rész­ben arab nyel­vű for­rá­sok tör­té­ne­ti fel­dol­go­zá­sa – nem­zet­kö­zi­leg is jegy­zik, szá­mos kö­te­tet, mo­nog­rá­fi­át írt és szer­kesz­tett, az 1990-ben in­dult Ma­gyar ős­tör­té­ne­ti Könyv­tár so­ro­zat­szer­kesz­tő­je. Mi­ért von­zot­ta 51 esz­ten­dő­sen a kultúrdiplomá­ci­ai kar­ri­er le­he­tő­sé­ge? „Egye­te­mi pá­lya­fu­tá­som alatt ren­ge­teg ér­de­kes ku­ta­tást vé­gez­tem, s si­ke­rült fel­épí­te­nem egy tan­szé­ket is. Mi­kor fel­me­rült a ka­i­rói ma­gyar in­té­zet ve­ze­té­sé­nek le­he­tő­sé­ge, több ok mi­att is úgy dön­töt­tem, ér­de­mes be­le­vág­nom az iz­gal­mas fel­adat­ba. Egy­részt vi­szony­lag jól is­me­rem Ka­i­rót, hi­szen a nyolc­va­nas évek­ben ösz­tön­dí­jas­ként egy esz­ten­dőt töl­töt­tem ott. Más­részt a ki­épí­tett kap­cso­la­to­kat az egye­te­mi mun­kám­ban is jól hasz­no­sít­ha­tom majd a ké­sőb­bi­ek­ben” – árul­ja el a Sze­ge­di Egye­tem­nek.

A Ka­i­rói Kul­tu­rá­lis Ta­ná­cso­si Hi­va­tal há­rom fő funk­ci­ó­ja a ku­ta­tá­sok ko­or­di­ná­lá­sa, il­let­ve az ok­ta­tá­si és a kul­tu­rá­lis kap­cso­la­tok ápo­lá­sa. „Rend­kí­vül fon­tos­nak tar­tom a ha­gyo­má­nyo­san erős ma­gyar egyip­to­ló­gia tá­mo­ga­tá­sát – je­len­leg is há­rom ma­gyar ása­tás fo­lyik Egyip­tom­ban –, il­let­ve az ara­bisztikai kap­cso­la­tok el­mé­lyí­té­sét. A kul­tú­rá­ban el­ső­sor­ban a ze­ne és a film­mű­vé­szet te­rén lá­tok jó le­he­tő­sé­get az együtt­mű­kö­dés­re. Egye­te­mi em­ber­ként pe­dig ko­moly hang­súlyt fek­te­tek majd az egyip­to­mi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­kel foly­ta­tan­dó kö­zös mun­ká­ra” – avat be ter­ve­i­be az új igaz­ga­tó. Az SZTE egyéb­ként a Suez Canal Uni­ver­si­tyv­el áll szer­ző­dé­ses vi­szony­ban, a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi és or­vo­si ka­rok kap­cso­la­tát Zimonyi Ist­ván a böl­csé­sze­ti fa­kul­tá­sok együtt­mű­kö­dé­sé­nek meg­te­rem­té­sé­vel egé­szí­te­né ki. Nem­csak sze­ge­di szem­pont­ból, ha­nem or­szá­gos vi­szony­lat­ban is vé­gig­gon­do­lan­dó­nak tart­ja a fel­ső­ok­ta­tá­si és ku­ta­tá­si kap­cso­la­to­kat, hi­szen az af­ri­kai or­szág­ban is ren­ge­teg ma­gán­egye­tem lé­te­sült az utób­bi idő­ben.

Sze­ret­né meg­erő­sí­te­ni a ka­i­rói Ain Al-Shams Egye­te­men fo­lyó ma­gyar­nyelv-ok­ta­tást is, hi­szen hos­­szú tá­von az itt ta­nu­ló di­á­kok ré­vén le­het el­ér­ni, hogy a ma­gyar iro­da­lom mi­nél na­gyobb ré­sze vál­jék ara­bul is ol­vas­ha­tó­vá. A po­zí­ci­ó­ink meg­szi­lár­dí­tá­sá­ra több­fé­le le­he­tő­sé­get tart el­kép­zel­he­tő­nek: pél­dá­ul egy finn­ugor ös­­sze­fo­gá­son ala­pu­ló tan­szék vagy kö­zép-eu­ró­pai együtt­mű­kö­dés­sel egy­faj­ta Kö­zép-Eu­ró­pa-ta­nul­má­nyok meg­te­rem­té­sét. To­váb­bi el­kép­ze­lé­sei kö­zött a hi­va­tal könyv­tá­rá­nak mo­der­ni­zá­lá­sa, pezs­gő tár­sa­sá­gi élet ki­ala­kí­tá­sa, va­la­mint a Ma­gyar-Egyip­to­mi Ba­rá­ti Tár­sa­ság új­ra­élesz­té­se is sze­re­pel. 

Ami a tan­szék, il­let­ve az ál­ta­la kép­vi­selt ku­ta­tá­si irány jö­vő­jét il­le­ti, Zimonyi Ist­ván nem ag­gó­dik. „Fel­nőtt egy te­het­sé­ges if­jú ge­ne­rá­ció, több kol­lé­gám szer­zett dok­to­ri fo­ko­za­tot, vagy jut el odá­ig a kö­vet­ke­ző egy-két év­ben. Az ok­ta­tás és a ku­ta­tás megy to­vább a ma­ga út­ján” – mond­ja, s hoz­zá­te­szi: az inter­net se­gít­sé­gé­vel azért igyek­szik majd ko­or­di­nál­ni a tu­do­má­nyos mun­kát.