Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az október végi pikkelysömör világnapon – amelyet 2004 óta rendeznek meg világszerte, és idén második alkalommal tartották Magyarországon – a betegek figyelmét éppúgy fel kívánták hívni az új kezelési lehetőségekre, mint a döntéshozókét ezek támogatásának fontosságára.

 

 

 

A krónikus, hosszan tartó, kiújulásra hajlamos betegség a fiatalokat és időseket egyaránt érinti: jellemzően 18-20 éves korban vagy a betegek ötvenes éveiben jelentkezik először, de bármely életkorban előfordulhat. Tünetei, a száraz, pikkelyesen hámló gyulladt bőrfoltok a test bármely területén megjelenhetnek, ez  nem csak a betegek önértékelésére hat rendkívül negatívan, de a párkapcsolatukra, sőt a munkavállalási lehetőségeikre is. Számtalan fajtája létezik, s a tünetek is sokfélék. Egyeseknél csupán a bőr szárazsága, pikkelyessége látható, másoknál ez viszketéssel is jár. A betegség súlyos formáiban az életet is veszélyezteti – szerencsére azonban az enyhe-középsúlyos formák a gyakoribbak.

Az érintettek közül sokan még ma sem tudnak arról, hogy a hagyományos gyógyszeres és helyi kezelés mellett léteznek olyan fényterápiás és új gyógyszeres eljárások is, amelyek jelentősen javíthatnak életminőségükön.

Gyulai Roland egyetemi docens, a klinika pikkelysömör ambulanciájának vezetője elmondta, a fényterápiás eljárások között is egyedülállónak számít az a lézeres kezelés, amelyet hazánkban csak az SZTE-n alkalmaznak. A lézeres kezeléssel kapcsolatos kutatások tíz esztendővel ezelőtt kezdődtek el a klinikán, ekkor vetődött föl az ötlet, hogy ez a módszer alkalmas lehet a betegség tünetmentesség tételére. Az egyetem optikai tanszékével közösen sikerült is megtalálni azt a lézert, amellyel a hagyományos fényterápiánál kevesebb és célzottabb kezeléssel is elláthatók voltak a páciensek. Sajnos a felfedezés tipikus magyar történetként folytatódott, a feltalálók megpróbálták szabadalmaztatni az eljárást, és partnert keresni az eszközök gyártásához, ez azonban nem sikerült – fogalmazott a szakember. Néhány évvel később az USA-ban, majd Nyugat-Európában is megjelentek az első, ezen az elven működő berendezések, ebből a szegedi kutatóknak azonban csupán erkölcsi haszna származott.

A klinika is vásárolt egy ilyen berendezést, jelenleg azonban a beavatkozást nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eszközzel lényegesen kisebb területeket lehet kezelni, mint a hagyományos fényterápiás eljárásokkal, így a tünetmentes bőrfelületet nem kell fölöslegesen megvilágítani, a kezelés is rövidebb ideig tart, és kevesebb beavatkozásra is van szükség. A betegek heti két kezeléssel, húsz-harminc nap után válnak tünetmentessé – tudatta Gyulai Roland.

Ugyancsak újdonság az a mintegy két éve alkalmazott infúziós és injekciós kezelés is, amelylyel a legsúlyosabb pikkelysömörös betegek állapotán tudnak sokszor drámai módon javítani.