Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Egyetértek Benedek György professzorral: az SZTE számára óriási marketinglehetőséget jelentene Szent-Györgyi Albert nevének felvétele” – válaszolja az SZTE MK Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet főiskolai docense arra a kérdésre, hogyan kapcsolható össze a Nobel-díjas tudós öröksége az egyetemstratégiával.

 

Mészáros György (1948) 1973-ban Miskolcon végzett a Gépészmérnöki Karon, 1989-ben egyetemi doktori, 2007-ben PhD-fokozatot szerzett. 1974-1989 között a SZÉF főiskolai adjunktusa, 2007 augusztustól az SZTE Mérnöki Kar oktatója, jelenleg főiskolai docens. 1982-től 1999-ig, illetve 2004-től 2007-ig a Contex Műszaki és Technológiai Iroda vezető tervezője, 1999-2003 között a szegedi polgármesteri hivatal stratégiai irodájának vezetője.

 

Mészáros György mint a szegedi önkormányzat stratégiai irodájának vezetője öt-hat évvel ezelőtt témafelelősként irányította az ugyancsak Szent-Györgyi nevével fémjelzett egészségturisztikai park programját, melynek tervei gyakorlatilag az asztalfiókban maradtak. Az egy-másfél éves tervezési folyamatban neves hazai szakértők vettek részt. „Településfejlesztéssel, városmarketinggel, gyógy- és termálturizmussal, kert- és tájépítéssel foglalkozó szakemberek elemezték, miként lehetne a város termálvízkincsét és Újszeged adottságait a minőségi turizmus szolgálatába állítani. Egyértelmű volt az állásfoglalás: kiemelt gyógyturizmusra épülő övezetet kell kialakítani Újszegeden” – beszél a részletekről.

Az egészségturizmushoz itt minden adottnak tűnt: a 14 hektáros ligetpark, a hullámtér a strandfürdővel, a Gomba, a SZUE, valamint a meglévő szállodák és a gyógyvizek. S végül, de nem utolsósorban: a C-vitamin atyja, Szent-Györgyi Albert egykori lakóháza a róla elnevezett utcában... „Albel Andor jelenlegi kormányzati turisztikai szakértő tanácsára éppen erre kívántuk felépíteni a marketinget, nem véletlenül kapta a  Szent-Györgyi Albert Egészségturisztikai Park elnevezést ez a kiemelt stratégiai program. A professzor házát múzeummá terveztük alakítani, ahol különböző ajándéktárgyak vásárlására is lehetőség nyílt volna. Mivel Szent-Györgyi nevét nem csak a tudóstársadalom ismeri szerte a világban, Szeged az emlékét őrző komplexum segítségével még inkább felkerülhetett volna a nemzetközi turisztikai térképre” – véli Mészáros György.

Az elképzelés a politikai kurzusváltás következtében végül nem valósult meg, így a „márkanév” is parlagon hever – egyelőre... „Ebben a helyzetben, hogy a város a minőségi turizmus kapcsán nem használta fel Szent-Györgyi nevét, én személy szerint különösen örülnék, ha az egyetem vezetése úgy döntene: ily módon is tiszteleg a szegedi universitas legkiemelkedőbb alakja előtt. A város – költségvetését és alkalmazottai számát tekintve – legnagyobb 'vállalata' révén Szegeden maradhatna a név, ami szimbolikus jelentőségén túl mind itthon, mind külföldön nagyban növelné az egyetem presztízsét” – mondja, hozzátéve: a különböző ranglistákon elfoglalt kiváló helyezések szinte kötelezik is Szent-Györgyi nevének viselésére az intézményt, mely Nobel-díjasa révén előzi meg jó nevű közép-európai és magyar vetélytársait.

Mészáros Györgyöt több személyes motívum is köti a szegedi egyetem egykori rektorához. A Kálvária téri gépipari technikumban végzett, melynek alagsori laboratóriumaiban a Klebelsberg Kunó hívására hazatérő Szent-Györgyi az őt világhírűvé tevő kutatásait végezte. A docens a hetvenes években aktív tagja volt a Szegedi Egyetemi Színpadnak, s köztudott, hogy az egyetem Nobel-díjas fiát a sport mellett a színjátszás szerelmeseként ismerték. Ezért is állítja, Szent-Györgyi Albert nevének felvétele a legnemesebb értelemben vett egyetemi szellemiség megerősítéséhez is vezethet.

„Cambridge-ből hozta Szegedre azt a mintát, hogy egy nagy hírű egyetemen elsősorban nevelnek, embereket formálnak, s csak másodsorban következik a tudás átadása. Nem csupán a marketinglehetőséget kell tehát látnunk a nevének használatában, de a hallgatói kohézió elmélyítésének ösvényeire is elvezethet bennünket, s büszkén követhetjük életformáját, életszemléletét is” – fejti ki.

S hogy mi szólhat a kezdeményezés ellen? Mészáros György szerint jóformán semmi. Egyet azonban megfontolásra ajánl a döntéshozóknak: Szeged város nevét jó lenne megőrizni az intézményi elnevezésben, hogy mindenki számára könnyen azonosítható legyen az egyetem székhelye.