Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Le­zá­rult Bá­lint Sán­dor (1904-1980) nép­rajz­tu­dós, egye­te­münk ko­ráb­bi pro­fes­­szo­ra bol­dog­gá ava­tá­si el­já­rá­sá­nak el­ső ré­sze, im­már a Va­ti­ká­non mú­lik, mi­kor ér vé­get a fo­lya­mat.

– A ka­to­li­kus egy­ház­ban a bol­dog­gá ava­tás két fő lé­pés­ből áll – mond­ta el la­punk­nak Kiss-Rigó Lász­ló szeged-c­saná­di me­gyés püs­pök. Az el­ső fá­zis ab­ban az egy­ház­me­gyé­ben in­dul el és zaj­lik, amely­hez a leg­in­kább kö­tő­dött az adott sze­mély. „A legszöged­ibb szögedi” ese­té­ben ez a Sze­ged-Csa­ná­di Egy­ház­me­gye.

Gyu­lay End­re ko­ráb­bi me­gyés püs­pök még 2005. ja­nu­ár 3-án, a Bá­lint Sán­dor-em­lék­év ke­re­té­ben in­dí­tot­ta el hi­va­ta­lo­san az egy­ko­ri je­les pro­fes­­szor bol­dog­gá ava­tá­sát. Az egy­há­zi ve­ze­tő egye­bek mel­lett ar­ra hi­vat­ko­zott az el­já­rás kez­de­mé­nye­zé­se­kor, hogy a Bá­lint Sán­dor­ról ha­lá­la után szü­le­tett írá­sok mind­egyi­ke ki­emel­te mély val­lá­sos­sá­gát, tisz­ta és ren­dít­he­tet­len em­ber­sze­re­tet­ét, ké­pes­sé­gét a más­ság el­fo­ga­dá­sá­ra, va­la­mint a csa­lád, a ha­za és a szü­lő­föld iránt ér­zett sze­re­te­tét, így a nép­rajz­tu­dós iga­zi pél­da­kép le­het Sze­ged, a hí­vek és az egész or­szág előt­t.

Kiss-Rigó Lász­ló­tól meg­tud­tuk: az el­ső sza­kasz – mely­nek so­rán a ta­núk ki­hall­ga­tá­sa, a jegy­ző­köny­vek fel­vé­te­le, Bá­lint Sán­dor mű­ve­i­nek ös­­sze­gyűj­té­se, il­let­ve ba­rá­tai és el­len­fe­lei em­lé­ke­zé­se­i­nek jegy­ző­könyv­sze­rű ös­­sze­gyűj­té­se tör­tént meg – né­hány hó­nap­ja vé­get ért. A vas­kos anya­got a me­gyés püs­pök nem­ré­gi­ben ad­ta át a Szent­té ava­tá­si ügyek kong­re­gá­ci­ó­já­nak. Ez a tes­tü­let hi­va­tott meg­ítél­ni a be­nyúj­tott do­ku­men­tu­mok alap­ján, hogy a bol­dog­gá ava­tás­ra vá­ró az élet­út­ja tük­ré­ben te­kint­he­tő-e pél­da­kép­nek. Ha igen, meg­vizs­gál­ják, gya­ko­rolt-e bi­zo­nyos eré­nye­ket, po­zi­tív tu­laj­don­sá­go­kat hő­si­es fo­kon, vé­gül pe­dig meg­ál­la­pít­ják, tör­tént-e a köz­ben­já­rá­sá­nak tu­laj­do­nít­ha­tó­an va­la­mi­fé­le cso­da – több­nyi­re olyan gyógy­ulás, mely­ről az or­vo­sok egy­ér­tel­mű­en ki­je­len­tik, hogy tu­do­má­nyo­san je­len­leg nem ma­gya­ráz­ha­tó.

Mi­vel a vi­lág­egy­ház­ban ren­ge­te­gen ké­rik a bol­dog­gá ava­tást, az el­já­rás akár több évig is el­hú­zód­hat.