Lezárult Bálint Sándor (1904-1980) néprajztudós, egyetemünk korábbi professzora boldoggá avatási eljárásának első része, immár a Vatikánon múlik, mikor ér véget a folyamat.
– A katolikus egyházban a boldoggá avatás két fő lépésből áll – mondta el lapunknak Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök. Az első fázis abban az egyházmegyében indul el és zajlik, amelyhez a leginkább kötődött az adott személy. „A legszögedibb szögedi” esetében ez a Szeged-Csanádi Egyházmegye.
Gyulay Endre korábbi megyés püspök még 2005. január 3-án, a Bálint Sándor-emlékév keretében indította el hivatalosan az egykori jeles professzor boldoggá avatását. Az egyházi vezető egyebek mellett arra hivatkozott az eljárás kezdeményezésekor, hogy a Bálint Sándorról halála után született írások mindegyike kiemelte mély vallásosságát, tiszta és rendíthetetlen emberszeretetét, képességét a másság elfogadására, valamint a család, a haza és a szülőföld iránt érzett szeretetét, így a néprajztudós igazi példakép lehet Szeged, a hívek és az egész ország előtt.
Kiss-Rigó Lászlótól megtudtuk: az első szakasz – melynek során a tanúk kihallgatása, a jegyzőkönyvek felvétele, Bálint Sándor műveinek összegyűjtése, illetve barátai és ellenfelei emlékezéseinek jegyzőkönyvszerű összegyűjtése történt meg – néhány hónapja véget ért. A vaskos anyagot a megyés püspök nemrégiben adta át a Szentté avatási ügyek kongregációjának. Ez a testület hivatott megítélni a benyújtott dokumentumok alapján, hogy a boldoggá avatásra váró az életútja tükrében tekinthető-e példaképnek. Ha igen, megvizsgálják, gyakorolt-e bizonyos erényeket, pozitív tulajdonságokat hősies fokon, végül pedig megállapítják, történt-e a közbenjárásának tulajdoníthatóan valamiféle csoda – többnyire olyan gyógyulás, melyről az orvosok egyértelműen kijelentik, hogy tudományosan jelenleg nem magyarázható.
Mivel a világegyházban rengetegen kérik a boldoggá avatást, az eljárás akár több évig is elhúzódhat.
P. M. L.