Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

A kar részéről Fülöp Ferenc dékán (balra) vette át a díjat. Fotó: S. Cs.

 

Az előzményekhez tartozik egy 2004-ben indult, az SZTE és két konzorciumi partnere által megpályázott HEFOP-pályázat, amelynek a szakmai irányítója Farkas Katalin, az SZTE minőségügyi vezetője volt. E projekt alkalmával alakítottak ki egy felsőoktatási intézményre adaptált minőségértékelési modellt, mely munkában Csóka Ildikó és Somlóné Laczkó Marianna szakértőként vett részt. Itt kezdődött el az a műhelymunka, amely megteremtette a minőségdíj-pályázat szakmai hátterét.

 

 

„A szegedi egyetemen Vilmányi Márton, az SZTE stratégiai igazgatója irányította a munkát. A Gyógyszerésztudományi Karon készítettük el ennek a modellnek a pilot studyját, a próbaváltozatát; tehát az elméleti modell gyakorlati adaptációját. Ez a projekt 2006 végére lezárult, akkor a dékáni tanács döntése alapján a kialakított minőségértékelési rendszert a Gyógyszerésztudományi Karon bevezettük” – beszélt az előzményekről Csóka Ildikó, a kar minőségirányítási bizottságának vezetője. Ezután jelent meg a Felsőoktatási Minőségi Díj pályázati felhívása. Ekkor a korábban kidolgozott modellnek a minőségi díj kritériumainak megfelelő adaptációját végezték el.

„A szakterület, vagyis a gyógyszerészeti tudományok jellegéből adódóan nagy hagyománya van a minőségügyi szemléletnek, mely nagymértékben elősegítette a munkát” – magyarázta Somlóné Laczkó Marianna, a minőségirányítási bizottság tagja.

 

 

A modellben arra keresték a választ, hogy az érdekelteknek – a hallgatóknak, a munkavállalóknak és a társadalmi környezetnek – milyen elvárásai vannak a karral szemben, ezeket milyen folyamatok működtetésével biztosítják, és a működéshez milyen erőforrásokra van szükség. Ezek definiálása után célokat határoztak meg. Így például piac- és versenyképes ismeretek nyújtása a hallgatóknak mint célhoz bizonyos tartalmú kurzusokra és naprakész ismeretekkel rendelkező oktatókra, jó tananyagokra stb. van szükség. Teljesítményindikátorok alkalmazásával jellemezték, hogy a megfogalmazott célok elérésében hol tart a kar. A kari vezetés számára ezek a mutatók nyújtanak információt arra nézve, hogy mely területen megfelelő, nem kielégítőő, vagy éppen azonnali beavatkozást igénylő a helyzet. Például ilyen indikátor, hogy milyen a középfokú nyelvvizsgával rendelkező beiskolázottak aránya, vagy hogyan alakul a TDK-munkára jelentkezők száma stb.

 

 

„Tanulságos volt, hogy minket, belső embereket képeztek ki a munkára, hiszen ki ismerhetné jobban ezt a környezetet, mint a benne dolgozók. Újdonságot jelentett a teljesítményorientáltsággal mint szemlélettel való megismerkedés, illetve nagyon érdekes volt, hogy a munka kapcsán együtt lehetett működni a profitszférában dolgozó emberekkel és társegyetemekkel, társintézményekkel – ily módon némi rálátást kaphattunk az ő problémáikra is” – mondta a docens. „Nagyban segített bennünket, hogy a kar vezetősége támogatta a munkát, és nyitott volt az új szemléletre. A kommunikáció óriási fontossággal bírt a projektben. A karon lehetőséget biztosítottunk minden munkatársunknak véleménye, javaslata kifejtésére. A konzorciumi modell kidolgozásakor fény derült arra is, hogy az egyetem sokszínűsége ellenére az alapdolgok, a problémák és a megoldások a zenetanártól a kémikusig hasonlóak” – fogalmazott a szakember.

A pályázaton csak minőségirányítási rendszert működtető szervezeti egységek vehettek részt. Aranyfokozatot nem osztottak ebben a kategóriában, a GYTK mellett ezüstplakettet kapott még a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A győztes pályamunka készítői megelőőlegezett bizalomnak tekintik a díjat. Pozitív tapasztalataikat szeretnék átadni a többi karnak is.