Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szent-Györgyi Albert munkássága a szegedi egyetemen (1930-1945) címmel szervezett egyetemtörténeti konferenciát a Nobel-díj elnyerésének 70. évfordulója alkalmából az SZTE Szaklevéltára.

„A fő indíttatásunk az volt, hogy ne pusztán Szent-Györgyi Albert személyiségét, tudományos tevékenységét és sikerét állítsuk most a figyelem középpontjába, hanem ezt a képet egyfajta intézménytörténeti háttérrel egészítsük ki” - fogalmazott Vajda Tamás levéltárvezető. A konferencia résztvevőit az egyetem vezetése nevében Pukánszky Béla rektorhelyettes, majd Zsidi Vilmos, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség elnöke köszöntötte.

A rendezvény egy intézménytörténeti blokkal kezdődött, amely azt a tudományos és közéleti környezetet ragadta meg, amelyben szegedi évei során Szent-Györgyi Albert alkotott. Ehhez kapcsolódóan a budapesti és a pécsi orvosképzésről hallhattak előadást az érdeklődők, majd a szegedi egyetem '30-as évekbeli általános képével zárult az első egység. A további előadások Szent-Györgyi szegedi életének egy-egy aspektusát vizsgálták. Tóth Gábor, a Szent-Györgyi által irányított intézet egyik szervezeti utódának tekinthető SZTE Orvosi Vegytani Intézet vezetője a jeles tudós intézetvezetői tevékenységéről beszélt. Ezt a témát egy érdekes színfolttal, egy eddig alig ismert terület bemutatásával egészített ki Kiss Róbert Károly levéltáros, aki az 1938-ban Szent-Györgyinek adományozott sorbonne-i díszdoktori cím körülményeit tárta fel. A közelmúltban kerültek a levéltár őrizetébe a Szent-Györgyivel kapcsolatos iratok, amelyek egészen eddig a kutatás számára teljesen hozzáférhetetlenek voltak. Ezek feldolgozása és a francia nemzeti levéltárban őrzött iratok adnak képet erről a témáról.

Tóth István, a Móra-múzeum történeti osztályának vezetője A C-vitamin felfedezésének hatása Szeged paprikaiparára címen tartott előadást, ami jól mutatta, milyen pozitívan képes egy tudományos felfedezés a hétköznapi gazdasági életre hatni. „Talán ez is indokolja a hetven éve jelen levő Szent-Györgyi-kultuszt a városban, hiszen az átlagember is mutat bizonyos érdeklődést és befogadókészséget a Nobel-díjas tudós felé” - hangsúlyozta Vajda Tamás.

Miklós Péter történész-muzeológus Szent-Györgyi politikai szerepvállalásáról beszélt, de szó esett még a szegedi évek utáni időszakról is, a Nobel-díjas tudós amerikai munkásságáról a New York Times tükrében, végül Dux László, a Biokémiai Intézet tanszékvezetője Szent-Györgyi Albert szegedi öröksége és kutatásainak folytatása című eladása zárta a konferenciát.

A rendezvény célja volt az is, hogy az egyetemi levéltár ismertségének javítását szolgálja az egyetemi és általában a városi körökben is.