Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) vonalhúzást követő jelentése szerint az idén egyetemre, főiskolára jelentkezők 74 százaléka, összesen körülbelül 81.200 fő tett sikeres felvételit. A felvettek hatvan százaléka (több mint 48.400 diák) államilag támogatott képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptemberben (ám az 56 ezres keretet nem használták ki), míg költségtérítéses képzésre mintegy 32.800 elsőst vettek fel.
Közös a felelősség
A 108 ezer felvételiző közül a legtöbben, 17.905-en az ELTE-re adták be jelentkezésüket, Pécsett 17.498-an, az SZTE-n pedig 16.109-en szerettek volna továbbtanulni. Első helyen 7.580-an jelölték meg az SZTE-t, állami finanszírozásban pedig 13.322-en kívántak itt tanulni. Végül az összes képzési és finanszírozási formát figyelembe véve 6.556-an örülhettek. A tavalyi felvételi sorrenddel szemben élre tört az ELTE (7014 fővel), mely sok tekintetben élvezte a központi vonalhúzásra épülő új rendszer előnyeit. Az SZTE a Pécsi Tudományegyetem (6858 fő) mögé szorulva a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett, s vidéki sorstársaihoz hasonlóan sok államilag támogatott helyet nem tudott feltölteni.
– Nem szeretném szépíteni a helyzetet, nincs könnyű helyzetben a szegedi egyetem. Mi magunk sem számítottunk ekkora különbségekre az akkreditált kapacitás és a ténylegesen betöltött helyek között – mondta el lapunknak Pukánszky Béla. Az oktatási rektorhelyettes szerint – bár felesleges vészharangokat kongatni, hiszen a harmincezres diákszámmal bíró egyetemnek bőven vannak belső tartalékai – több dolgot is végig kell gondolnia az SZTE vezetésének a következő időszakban. Az egyik megoldás a már bent lévő hallgatók párhuzamos képzések, újabb szakirányok felé irányítása lehet. A karok, intézetek feladata emellett a képzési kínálat esetleges módosítása, a minél nagyobb számú mesterképzés megindítása, de a diákok megszerzésében és megtartásában minden egyes oktatónak megvan a maga felelőssége.
Az SZTE egészét tekintve legmagasabb pontszámmal a bölcsészkar ókori nyelvek és kultúrák – klasszika-filológia szakirányára lehetett bekerülni államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésre. A 140-es határt két jelentkező érte el. Szokás szerint magas, 138 pont volt a pszichológia, illetve 135 a kommunikáció bejutási küszöbe is. Általában véve is elmondható, hogy a tavalyi hatezerről most négyezer-nyolcszázra szűkített bölcsész létszámkeret jelentősen feltornázta a BTK-s ponthatárokat: szabad bölcsészetre például 127, történelemre 123, germanisztikára 122, anglisztikára 121 pont kellett. Ami a hagyományos szegedi húzóképzéseket illeti: az általános orvosképzésre 133, a jogászképzésre 125, a gyógyszerészképzésre pedig 127 ponttal lehetett bekerülni. Az egyre népszerűbb Gazdaságtudományi Kar alapszakjain 128, illetve 123 pontra volt szükség. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésein 87 és 130 pont közötti szórás figyelhető meg.
A TTIK-n viszonylag alacsony ponthatárokat állapítottak meg, ami a bölcsészekkel szemben épp annak a kormányzati törekvésnek köszönhető, melynek révén az idei évtől jelentősen megnövelték a természettudományos és a mérnöki területekre felvehető, támogatott hallgatók számát. Biológia szakon így 105, fizikán 79, földrajzon 102, kémián 103, matematikán 84, programtervező informatikus szakon pedig 92 pont volt a bejutási határ.
Új típusú vonalhúzás
Az idei felvételin nem az egyetemekhez, hanem csak az OFIK-hoz kellett benyújtani a jelentkezési lapot. Az egyes képzési területekre jelentkezők száma és tanulmányi eredményei alapján szakonkénti kvótát állapítottak meg. Ám nem ismert, egészen pontosan hogyan határozták meg a kvótákat, illetve azt sem hozták nyilvánosságra, egy-egy szakra hány, államilag finanszírozott hely jutott. Almási Tibor, a bölcsészkar dékánja szerint ezt akár még úgy is értelmezhetjük, hogy sérült a jelentkezők és szüleik alkotmányos joga, hiszen nem rendelkeztek elég információval ahhoz, hogy eldöntsék, hová milyen eséllyel pályázhatnak.
Az új eljárás lényege, hogy a létszámkeretet elérő utolsó jelentkező pontszámánál húzták meg országosan a vonalat, a felvételizőt pedig a jelentkezési sorrend szerinti első olyan helyre vették fel, ahol elegendő pontszámot szerzett a bejutáshoz. Ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy az értelemszerűen nagyobb vonzáskörzettel rendelkező budapesti egyetemek – ahová több, magas pontszámú diák jelentkezett – jóval több támogatott helyet szereztek meg maguknak, míg a vidéki képzohelyek kapacitásai kihasználatlanul maradtak.
A legjobban az Általános Orvostudományi, Gyógyszerésztudományi, a Természettudományi és Informatikai és a Gazdaságtudományi Kar jött ki az új rendszerből, hiszen nagyjából-egészéből kihasználták támogatott keretüket. A GTK ráadásként jóval több ilyen helyet tudhatott magáénak, mint a korábbi esztendőkben.
Sok finanszírozott helyet nem tudtak feltölteni a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Fogorvostudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző és a Zeneművészeti Karon. A legkomolyabb létszámgondok a jogászoknál és a bölcsészkar egyes tradicionális szakjain (például német, francia) mutatkoznak.
A jogi karon a felvett hallgatók száma összességében megegyezik a tavalyival. A támogatott elsoévesek szakonkénti megoszlása azonban változott. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakra több hallgatót sikerült felvenni, a nemzetközi tanulmányokra viszont körülbelül annyit, mint tavaly. A politológia- és az általános jogászképzésen viszont lényegesen kevesebb államilag finanszírozott helyet sikerült betöltenünk. Ezt Szabó Imre dékán azzal magyarázza, hogy az összes vidéki intézmény hátrányos helyzetbe került az ELTE jogi karával szemben. – Nem a tudományos minőség döntött a felvételizők esetében, hanem a téves közgondolkodás, mely szerint egy budapesti diploma többet ér a munkaeropiacon, mint egy vidéki – így a kar vezetője.
A BTK a társadalomtudományi szakjain (szociológia, kommunikáció, informatikus könyvtáros) szinte teljesen ki tudta használni az államilag támogatott helyeit. A bölcsész szakokon viszont, ahol a tavalyihoz képest húsz százalékos visszaszorítás történt – Almási Tibor szavai szerint – lötyögő kabátként viselték kapacitásukat.
Jól sikerült a pótfelvételi
Az érintett karok a pótfelvételin tölthették fel szabadon maradt helyeiket, amelynek keretében a diákok költségtérítéses alapszakokra, illetve – egyes esetekben támogatott – felsőfokú szakképzésekre adhatták be jelentkezésüket. Idén a korábbi évek gyakorlatával szemben nagyon megnőtt az „utószezon” jelentősége: ideális esetben ugyanis még 2.752 elsőst fogadhatott volna az SZTE.
A pótfelvételi eljárás sikeresnek bizonyult, hiszen közel 1.100 új elsős került be az SZTE-re. – Az „utószezonban” szinte teljesen sikerült feltölteni a rendelkezésre álló nappali tagozatos kapacitást – tudatta Pukánszky Béla. A legtöbben a Juhász Gyula Pedagógusképző Karra (378 hallgató), a Bölcsészettudományi Karra (181 diák) és az Állam- és Jogtudományi Karra (157 fo) kerültek be a sikeres pótfelvételijük révén.
– Az egyetem a továbbiakban mindent megtesz azért, hogy fokozza toborzó tevékenységét. Az egyes karok közötti kooperációval valóban piacképes képzéseket kell indítanunk, hogy versenyben maradjunk. Komoly hangsúlyt szeretnénk fektetni – elsősorban a főiskolai karokon – az OKJ-s szakirányú továbbképzésekre és felsőfokú szakképzésekre is – összegzett az oktatási rektorhelyettes.
Pintér M. Lajos