Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

– Intézményünk 1962-től felsőfokú technikumi, 1970-től főiskolai szinten képez mérnököket – elsősorban a vidék számára. Kezdetben élelmiszer-ipari technológus üzemmérnököket, illetve gépész-, folyamatirányítási üzemmérnököket képeztünk, majd az 1990-es években alakult meg a hamar nagy népszerűségre szert tevő élelmiszer-ipari vállalkozó-menedzser szakunk, amely  általános pénzügyi, vezetési és ökonómiai ismeretekkel látta el a hallgatókat, akik a megváltozott tulajdonosi struktúrájú élelmiszeriparban közép- és felső vezetők lehettek.

1970-ben váltunk önálló főiskolává, majd a 80-as évek közepén a Kertészeti és Élelmiszeripari  Egyetem, később a JATE kara lettünk. 2000. január 1-jétől az integrált SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karaként működtünk, s a szenátus 2006. október 30-i határozata alapján 2007. január 1-jétől az SZTE Mérnöki Kara lettünk. A döntésben az játszott szerepet, hogy egyaránt évtizedes tapasztalatokkal rendelkeztünk a természettudományi alapokkal megismertetett technológus mérnökök, a műszaki alaptantárgyakban és szaktárgyakban jártas élelmiszer-ipari gépészmérnökök és a magas szintű gazdasági ismereteket birtokló menedzserek képzésében.

– Óriási lehetőséget jelent, ami komoly felelősséggel jár. Jelenleg mindhárom BSc-szakunkon (élelmiszermérnök, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök) mérnököket bocsátunk ki.

 

 

 

Az utóbbi években jelentősen átalakult  a mérnökképzés az egész országban, ami a mi szempontunkból annyit jelent, hogy nagyobb szerepet kell vállalnunk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnökök képzésében. Az élelmiszer-ipari gépészmérnökök képzése nem újdonság,  hiszen ezt végezzük negyvenöt éve. A mezőgazdasághoz kötődő erő- és munkagépek viszont új kihívást jelentenek, de az ezekhez kapcsolódó szaktárgyakban segítséget kapunk a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kartól. Általában véve is rengeteget profitálunk az egyetemi integrációból, a nagy hírű tudományos iskolákat felvonultató karokkal, illetve a nemzetközi hírű szegedi kutatóintézetekkel (MTA Szegedi Biológiai Központ, Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet, Gabonakutató Intézet) ápolt évtizedes, szoros, kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatból.

– Kooperációs, karközi képzéseket tudunk megvalósítani a TTK-val, a GTK-val, az ÁJTK-val, a JGYPK-val és az MGK-val úgy, hogy a kreditarányoknak megfelelően egyezünk meg a fejkvótáról. Az együttműködés a precíz elszámoláson alapul, s azt célozza, hogy minden érintett megtalálja a számítását, és ennek eredményeként markáns, erős mérnökképzést valósítsunk meg, amely kihasználja az egyetem infrastrukturális  adottságait, minősített oktatói állományát, és megfelel a régió ipari elvárásainak is.

– Minden lehetséges eszközzel igyekszünk segíteni a finanszírozási és hallgatói létszámbeli gondokkal küzdő természetes szövetségesünket, az MGK-t. Hódmezővásárhelynek szüksége van a nagy hagyományú mezőgazdasági képzésére! Az lenne a jó, ha megmaradna a két kar közötti szoros oktatási és kutatási kooperáció, úgy, hogy mindkettő megtartja saját arculatát. A Mérnöki Karnak az a küldetése, hogy nyisson az agrárium, az élelmiszeripar mellett a műszaki élet, az ipar és a gazdaságirányítás felé is, a Mezőgazdasági Karnak pedig a mezőgazdasággal szorosan összefüggő területekkel célszerű foglalkoznia. Rendezvényeinket megpróbáljuk a jövőben a két kar által alkotott agrárcentrum égisze alatt szervezni. A kiváló adottságú vásárhelyi tangazdaságot a mi Moszkvai körúti műhelycsarnokunkkal együtt a centrum felügyelete alá vonjuk, egyesítve ezzel az alapanyag-termelést és a feldolgozást. Fontos feladatunk lesz továbbá a regionális szaktanácsadási központ szakmai segítése is.

 

 

Véha Antal (1956) 1980-ban szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát Gödöllőn, a GATE-n, 1998-2000 között okleveles EU-ismeretek szakértő (élelmiszerminőség managment) képzettséget szerzett a Debreceni Egyetemen. 1987-től mezőgazdasági műszaki doktor, 1996-tól a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 2000 óta habilitált doktor. 1982-től dolgozik a Mérnöki Kar jogelőd intézményeiben (Élelmiszeripari Főiskola, KÉE ÉFK, SZTE SZÉF) főiskolai docensként, majd egyetemi docensként. 2006-tól az Élelmiszermérnöki Intézet vezetője, ugyanebben az évben az SZTE SZÉF főigazgatójává választották, s 2007. január 1-jétől a Mérnöki Kar dékánja.

 

– Terveink között első helyen szerepel, hogy egyetemi partnereinkkel egy új típusú gazdasági agrármérnököt képezzünk: ez lesz az informatikus és szakigazgatási agrármérnök. Az ezen a szakon végzett szakemberekre az új vidékfejlesztési, mezőgazdasági hivatalokban, a kistelepülési, mezővárosi szakigazgatásban lesz szükség. A kar számára az lehet az egyik legfontosabb kitörési pont, hogy a két gazdasági BSc-ből akár már 2008-2009-re kinőhet egy önálló mesterszak. A műszaki jellegű mérnök szakokon (mechatronikai mérnök, műszaki menedzser) a jelenlegi megítélés szerint egyelőre BSc-szintű képzésre készülhetünk. Különleges színt visz majd az MK életébe a génmérnökséghez közel álló biomérnök szak, illetve komolyan fontolóra vettük az ipari formatervező mérnökök képzését is. Természetesen nem feledkezünk meg a szakmai középfokú iskolákról sem, számukra műszakiszakoktató-képzést tervezünk  majd a JGYPK-val közösen. Reményeink szerint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság rövidesen elfogadja élelmiszer-mérnöki  mesterszakunkat, amivel lelkes, iparközeli szakembergárdánk régi nagy álma valósulhatna meg: okleveles élelmiszermérnököket  bocsáthatnánk ki! Abban is bízom, hogy szerepet kapunk a környezet- és anyagmérnök szakok gondozásában is. Még nem tudok senkit biztatni a műszaki képzésből kinövő MSc-vel, de a harmadik reményünk éppen a környezetmérnök MSc lehet. Már ott pattog a lábunkon a labda, kapásból be kell lőnünk a hálóba! Hiszem, ha megtartjuk a szabályokat, s továbbra is ilyen nagyszerűen egészítjük ki egymást a társkarokkal, a távolban feltűnik egy közös interdiszciplináris doktori iskola képe is. Történelmi esélyünk van tehát a sokszínű mérnökképzés megerősítésére és kiteljesítésére.

– Az volt az alapötletünk, hogy a meghökkentő dolgok is lehetnek figyelemfelkeltők, ha elegánsak és stílusosak. Kihasználtuk az SZKT-val való jó kapcsolatunkat, s amennyiben pozitívnak bizonyul a fogadtatás, a környező nagyvárosok tömegközlekedési eszközein is hirdetni fogjuk magunkat. Emellett természetesen ott kell lennünk a szakmai fórumokon, az országos rendezvényeken, s nekünk magunknak is szerveznünk kell nemzetközi tudományos konferenciákat. Láttatni szeretnénk: a mi mérnökeink is ugyanolyan jók és sokoldalúak, mint akik máshonnan jönnek. A szegedi mérnök ugyanis az egyetemünk sajátosságainak megfelelően egyedi profilú, sokszínű, alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással felvértezett szakember.