Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A szak­mai köz­vé­le­mény szá­má­ra a si­kert el­ső­sor­ban az je­len­ti, hogy a kü­lön­bö­ző dos­­szi­é­kat ho­gyan si­ke­rül le­zár­ni – er­ről be­szél­nek majd utá­na Brüs­­szel­ben, ami­hez az is hoz­zá­tar­to­zik, hogy si­ke­re­sen vá­la­szol­tunk-e a hir­te­len jött ki­hí­vá­sok­ra – ma­gya­ráz­ta la­punk­nak Robák Fe­renc. A la­kos­ság sem ma­rad ki a jó­ból: kü­lön­bö­ző kul­tu­rá­lis ese­mé­nyek­kel pró­bál­ják mo­bi­li­zál­ni a fi­a­ta­lo­kat és az idő­se­ket egy­aránt, hogy ne csak a tár­gya­ló­asz­tal­ok mel­lett érez­zék, Ma­gyar­or­szág most fon­tos sze­re­pet ját­szik.

– Ja­nu­ár el­se­jé­től fél évig „ná­lunk a lab­da” az unió el­nö­ki szé­ké­ben. Fel­ké­szül­tünk?
– Az EU-elnökség el­ső­sor­ban azt je­len­ti, hogy Ma­gyar­or­szág­nak mint uni­ós tag­ál­lam­nak a hu­szon­he­tek ne­vé­ben elő­re kell vin­ni a kö­zös ügye­ket, komp­ro­mis­­szu­mo­kat kell el­ér­nie, és az el­nö­ki szék­ből ve­zet­ni a na­pi­ren­di pon­tok meg­tár­gya­lá­sát. Ezek­re a fel­ada­tok­ra ké­szen ál­lunk, és ké­szült is rá az or­szág. A Lis­­sza­bo­ni Szer­ző­dés óta kü­lön spe­ci­a­li­tá­sa a mi el­nök­sé­günk­nek, hogy ez az el­ső trió-el­nök­ség, a spa­nyo­lok­kal, bel­gák­kal együtt 18 hó­nap­ra tud­tunk ké­szül­ni. Fon­tos tisz­táz­ni: az Eu­ró­pai Unió Ta­ná­csá­nak va­gyunk so­ros el­nö­kei, nem a Bi­zott­ság­nak, nem a Par­la­ment­nek, jól­le­het ezek­kel az in­téz­mé­nyek­kel is szo­ros kap­cso­la­tot tar­tunk. Part­ner­nek meg kell nyer­ni az Eu­ró­pai Par­la­men­tet, amely­nek a Lissza­bo­ni Szer­ző­dés óta egy­re na­gyobb sze­re­pe van, az Eu­ró­pai Bi­zott­ság­gal pe­dig – amely a kö­zös po­li­ti­kák in­té­ző­je – szo­ros együtt­mű­kö­dést kell ki­ala­kí­ta­ni, hi­szen ez a szerv tud­ja, mik azok a főbb prob­lé­mák, ame­lye­ket a Ta­nács­nak in­té­zés­re fi­gyel­mé­be kell aján­la­nia, és az el­nök­nek is tud­nia kell, hogy az ő pri­o­ri­tá­sá­nak meg­fe­le­lő­en mik azok a té­mák, ame­lye­ket a Bi­zott­ság­nak ki kell ad­ni.

Robák Ferenc szerint az EU-elnök Magyarországnak a huszonhetek nevében előre kell vinnie a közös ügyeket. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

– Le­het tud­ni, mi­lyen főbb té­má­kat kell na­pi­ren­den tar­ta­nunk?
– Meg­örö­köl­jük a gaz­da­sá­gi hely­ze­tet, amely még egy da­ra­big biz­to­san té­ma lesz: a vi­lág­gaz­da­sá­gi vál­ság és an­nak ha­tá­sa Eu­ró­pá­ra. Még az eurózónában is – amely az EU gaz­da­sá­gi­lag ke­mény mag­ja, a leg­har­mo­ni­zál­tabb gaz­da­sá­gok tár­sa­sá­ga – meg­ren­gett a rend­szer. A ma­gya­rok na­gyon in­no­va­tí­vak, így re­mél­jük, hoz­zá is tud­nak ten­ni a té­má­hoz. Na­pi­ren­den van a hor­vát csat­la­ko­zás ügye, amely­nek elő­re­ha­la­dá­sa Ma­gyar­or­szág­nak is ér­de­ke. Ha jól ke­zel­jük a dos­­szi­é­kat, ak­kor van re­mény ar­ra, hogy az el­nök­sé­günk vé­gé­ig be­fe­je­ződ­je­nek a tár­gya­lá­sok. Ked­ves té­ma ne­künk még pél­dá­ul a Du­na-stra­té­gia, amit iga­zi tar­ta­lom­mal ta­lán a mi el­nök­sé­günk fog meg­töl­te­ni. Itt nem a Du­na-fo­lyó, ha­nem a Duna-­makrorégió stra­té­gi­á­já­ról van szó, ami­be a Ti­sza-par­ti­ak is be­le­tar­toz­nak. Ez egy komp­lex fej­lesz­té­si stra­té­gia, melynek része a víz­gaz­dál­ko­dás mel­lett az ok­ta­tás és a gaz­da­ság is. Fon­tos té­ma le­het a ro­ma­in­teg­rá­ció és a kul­tu­rá­lis sok­szí­nű­ség, ami­ó­ta Fran­cia­or­szág­ban is na­pi­rend­re ke­rült ez a kér­dés, töb­ben ér­zik lét­jo­go­sult­sá­gát.
– Hogy ha­la­dunk az elő­ké­szü­le­tek­kel?
– Tar­tal­mi­lag az elő­ző kor­mány­tól vi­szony­lag jó örök­sé­get kap­tunk. Az el­nök­ség ope­ra­tív elő­ké­szí­té­sé­ben ki­csit más a hely­zet, az utol­só hó­na­pok­ban a fi­zi­kai elő­ké­szí­tés­ben nem tör­tént sem­mi, egyet­len köz­be­szer­zés sem in­dult el, a költ­ség­ve­tést nem rendezték. Ezért a te­vé­keny­sé­gü­ket nyá­ron az­zal kel­lett kez­de­ni, hogy a tisz­tá­zat­lan dol­go­kat rend­be te­gyük, ez pe­dig né­mi ké­sést oko­zott az elő­ké­szü­let­ben. A kor­mány a leg­szebb, de a leg­ne­he­zebb utat vá­lasz­tot­ta: azt az irány­mu­ta­tást kap­tuk, hogy az el­nök­sé­get sze­ré­nyen, de Ma­gyar­or­szág­hoz mél­tó mó­don kell meg­ren­dez­ni. A költ­ség­ta­ka­ré­kos meg­ol­dá­sok­hoz az is hoz­zá­tar­to­zik, hogy ál­la­mi hely­szí­ne­ket ve­szünk igény­be, il­let­ve se­gí­tünk hely­zet­be hoz­ni – így már bér­le­ti dí­jat nem kell fi­zet­nünk.
– Ho­gyan néz ki az el­nök­ség­gel já­ró költ­sé­gek fi­nan­szí­ro­zá­sa?
– EU-s for­rás­ra fő­ként Brüsz­­szel­ben szá­mítha­tunk, ahol a ta­nács­ko­zá­sok zö­me fo­lyik. A ma­gyar­or­szá­gi ese­mé­nye­ket pe­dig nagy­részt a ma­gyar költ­ség­ve­tés fe­de­zi.
– Mi­lyen most ha­zánk meg­íté­lé­se az Eu­ró­pai Uni­ó­ban? Mennyi­ben ront­ja pél­dá­ul a ró­lunk ki­ala­kult ké­pet a vö­rös­iszap-ka­taszt­ró­fa?
– Úgy vé­lem, hogy Ma­gyar­or­szág re­pu­tá­ci­ó­ja nem rossz Eu­ró­pá­ban. Ele­ve nin­cse­nek kor­mány­vál­ság­ok, az el­múlt évek hek­ti­kus ké­pei el­le­né­re is a vá­lasz­tá­so­kat idő­ben meg­tar­tot­tuk. Eu­ró­pá­ban meg­nyug­vás­sal ve­szik tu­do­má­sul, ha egy sta­bil, nagy több­ség­gel ren­del­ke­ző kor­mány vi­he­ti vé­gig az el­nök­sé­get. A vörö­sisza­pot két­ség­kí­vül ne­héz az imázs te­kin­te­té­ben ke­zel­ni, mert ipa­ri­lag el­ma­ra­dott „rozs­da­öve­ze­te­ket” jut­tat a vi­lág eszé­be, ahol ka­taszt­ró­fák tör­tén­nek – nem mint­ha ilye­nek Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban nem len­né­nek. Ha azon­ban szak­sze­rű­en, gyors in­téz­ke­dé­sek­kel ke­zel­jük, ak­kor az az imázs ja­ví­tá­sá­hoz já­rul hoz­zá.
– A hét­köz­na­pi em­ber mit fog ér­zé­kel­ni az EU-elnökségből?
– Ja­nu­ár 7-én az Eu­ró­pai Bi­zott­ság az el­nö­ké­vel, José Manuel Bar­rosó­val az élen Ma­gyar­or­szág­ra lá­to­gat, és ta­lál­ko­zik a ma­gyar kor­mán­­nyal. Ez egy rí­tus: dos­­szi­én­ként át­ve­szik a leg­főbb té­má­kat. Ez az ese­mény a mé­di­u­mok­ban is kel­lő he­lyet fog kap­ni. Ezen­fe­lül lesz 250 ma­gyar­or­szá­gi ese­mény, eb­ből 17 mi­nisz­te­ri in­for­má­lis ülés, 20-25 mi­nisz­te­ri szin­tű kon­fe­ren­cia, és bő 200 kü­lön­bö­ző szin­tű szak­ér­tői, ál­lam­tit­ká­ri szin­tű ta­nács­ko­zás. Per­sze rende­zünk olyan prog­ra­mo­kat is, ame­lyek a szé­les ha­zai és eu­ró­pai köz­vé­le­mény­nek szól­nak. A Ba­las­si In­té­zet és más ma­gyar in­téz­mé­nyek se­gít­sé­gé­vel kül­föl­di prog­ra­mo­kat szer­ve­zünk, ame­lyek­kel Ma­gyar­or­szág so­ros el­nök­sé­gét tu­da­to­sít­juk.

Arany Mi­hály