2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2010  --  12. szám - 2010. november 15.  --  Fókusz

Az al­ko­tás csak ak­kor le­het iga­zi, ha ki­tö­rés­sze­rű – vél­ték az öt­ve­nes évek­ben az abszt­rakt exp­res­­szi­o­nis­ta fes­tők. Al­ko­tá­sa­ik­kal kap­cso­lat­ban Tru­man ame­ri­kai el­nök egy íz­ben ki­je­len­tet­te, hogy „ha ez mű­vé­szet, ak­kor én hot­ten­tot­ta va­gyok.” Nos, a CIA nem­rég nap­vi­lág­ra ke­rült do­ku­men­tu­mai ar­ról szól­nak, hogy a tit­kos­szol­gá­lat­ok eze­ket a másvilá­giakat dol­lár­mil­li­ók­kal fi­nan­szí­roz­ták a hi­deg­há­bo­rú egyik sa­já­tos harc­ál­lá­sá­ban. Ott, már­mint Nyu­ga­ton vol­tak ugye a sza­bad, fan­tá­zi­á­ra és al­ko­tó­kedv­re épí­tő újí­tók, itt, te­hát Ke­le­ten pe­dig az ural­ko­dó esz­mét szol­gá­ló sematiku­sok.
Mint most ki­de­rült, a CIA az absz­trak­tokat a kez­de­ti si­ker­te­len­sé­gek után azért kezd­te el pén­zel­ni, mert ez­zel akar­tak tük­röt tar­ta­ni a szo­ci­a­lis­ta re­a­liz­mus elé, és így kí­ván­ták sa­ját föl­dön hát­tér­be szo­rí­ta­ni azo­kat a bal­ol­da­li ér­zel­mű mű­vé­sze­ket, akik­nek a nyu­ga­ti tár­sa­da­lom­nál job­ban tet­szett az egyen­lő­ség el­vét hir­de­tő ke­le­ti. Egy mai hu­szon­éves­nek biz­to­san ne­héz be­le­il­lesz­te­nie sa­ját ma­gát ab­ba a múlt­ba, mert an­­nyi­ra ter­mé­szet­el­le­ne­sek azok a vi­szo­nyok, és hát ahogy el­né­zem a kö­zép­is­ko­lai tör­té­ne­lem­köny­ve­ket, a mar­xis­ta tör­té­net­szem­lé­let még min­dig ke­mé­nyen tart­ja a had­ál­lá­sa­it – bár eb­be most kár len­ne be­le­mé­lyed­ni.
Min­den­eset­re ku­ta­tan­dó té­má­nak ja­vas­lom if­jú tör­té­né­szek­nek (vagy olyan mű­vé­szet-, eset­leg szel­lem­tör­té­né­szek­nek, akik a po­li­ti­ka­tör­té­net ol­da­lá­ról néz­nek rá a mű­vé­sze­ti ten­den­ci­ák­ra) azt a nagy-­nagy ös­­sze­füg­gés­rend­szert, ami a két­pó­lu­sú­vá vált vi­lág acsar­ko­dá­sá­ból jött lét­re a bol­dog­ta­lan hu­sza­dik szá­zad­ban.
Egy-­e­gy ilyen jel­le­gű be­is­me­rés, je­le­sül az, hogy az ame­ri­kai adó­fi­ze­tők pén­zén tit­kos­szol­gá­la­ti mód­sze­rek­kel, po­li­ti­kai okok­ból tá­mo­gat­tak egy mű­vé­sze­ti irány­za­tot, új­ra és új­ra a sa­ját na­i­vi­tá­sunk­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­met. Az al­ko­tó em­ber haj­la­mos azt hin­ni, hogy az esze, szor­gal­ma, mű­kö­dés­be ho­zott ta­pasz­ta­la­ta és kre­a­ti­vi­tá­sa ré­vén jut sze­rep­hez – ha egy­ál­ta­lán sze­rep­hez jut –, az­tán ki­de­rül, hogy még csak nem is a vak sze­ren­cse tol­ta elő­re, ha­nem egy jól rej­te­ge­tett, szá­mí­tó aka­rat.
An­no az egy­re sza­po­ro­dó ki­ál­lí­tá­sok ku­rá­to­ra­i­vá mil­li­omo­so­kat je­lölt ki tit­kon a CIA, így lett Nel­son Ro­cke­fel­ler ké­sőb­bi ame­ri­kai al­el­nök az egyik men­tor, aki­nek édes­any­ja a Mo­dern Mű­vé­sze­tek Mú­ze­u­má­nak ala­pí­tó­ja is volt.
1993 őszén az ame­ri­kai kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um meg­hí­vá­sá­ra egy hó­na­pot töl­töt­tem az Egye­sült Ál­la­mok­ban. Ot­ta­ni kí­sé­rőm, Szenta­dor­jány Gyu­la ’56-os, kis­gaz­da gyö­ke­rű me­ne­kült volt, aki év­ti­ze­de­ket hú­zott le az USA kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­má­nak kü­lön­fé­le hi­va­ta­la­i­ban. A har­ma­dik na­pon az­zal káp­ráz­ta­tott el, hogy olyan rész­le­tes­ség­gel be­szélt az MSZMP és a Ha­za­fi­as Nép­front Csong­rád me­gyei el­ső szá­mú és kö­zép­szin­tű ve­ze­tő­i­ről, mint­ha azok sze­mé­lyes is­me­rő­sei let­tek vol­na. Mint ki­de­rült, a kül­ügy­ben har­minc éven ke­resz­tül ő ol­vas­ta és ele­mez­te a ma­gyar vi­dé­ki saj­tót. Még tát­va volt a szám, ami­kor be­vitt a kong­res­­szu­si könyv­tár­ba, ahol meg­mu­tat­ta ad­dig meg­je­lent köny­ve­i­met, majd ki­kér­te szá­mom­ra a fon­to­sabb cik­ke­i­met egy mik­ro­fil­men.
(Ku­ta­tó haj­la­mú­ak­nak meg­jegy­zem, hogy Gyu­la bá­csi ’56-os em­lé­ke­zé­se­it 1957 feb­ru­ár­já­ban rög­zí­tet­te az ENSZ ma­gyar-üg­­gyel fog­lal­ko­zó bi­zott­sá­ga. A do­ku­men­tum ol­vas­ha­tó a Héderváry-­gyűjtemény­ben.)
Azt aka­rom csak ki­bök­ni, hogy van sze­mé­lyes ta­pasz­ta­la­tom a nagy test­vé­rek mű­kö­dé­sé­ről, még­is ké­pes va­gyok el­ámul­ni a ha­ta­lom mű­kö­dé­sén. A CIA most nyil­vá­nos­ság­ra ke­rült do­ku­men­tu­mai a me­cha­niz­must is le­ír­ják. A titkoss­zol­gák föl­ke­res­tek egy-­e­gy gaz­da­gabb em­bert, és vá­zol­ták, hogy a vi­lág­sza­bad­ság ne­vé­ben in­dí­ta­ni kel­le­ne egy ala­pít­ványt az il­le­tő ne­ve alat­t, de ál­la­mi pén­zen. Ál­lí­tó­lag sen­ki sem mon­dott ne­met. Kis fan­tá­zi­á­val né­hány ha­té­kony ala­pít­vány mö­göt­tes vi­lá­gá­ba mi is be­le tu­dunk gon­dol­ni né­mi nagy­po­li­ti­kai aka­ra­tot.
S ha már em­lí­tet­tem Tru­man el­nö­köt, be­val­lom egy if­jú­ko­ri bű­nö­met. (Amúgy is elé­vült.) A Mis­sou­ri ál­lam­be­li Inde­pen­dence-ben mű­kö­dő Harry S. Tru­man Köz­pont­ban fel­tűnt a ma­gyar ügy­ről szó­ló top secret dos­­szié, amit min­den­képp meg akar­tam sze­rez­ni. Ko­ro­mat és Dar­vasi ide­vo­nat­ko­zó mun­ká­ját (Ho­gyan csá­bít­suk el a könyvtároskisas­s­zonyt?) meg­előz­ve tit­kos má­so­la­tot ké­szít­tet­tem, és azt ha­za is hoz­tam. A je­len­té­sek egyi­ké­ben ol­va­som, hogy 1940-ben 662 068 ma­gyar szár­ma­zá­sú, kö­zöt­tük 290 228 Ma­gyar­or­szá­gon szü­le­tett pol­gárt tar­tot­tak szá­mon.
A je­len­té­sek egyik meg­ka­pó moz­za­na­ta, ahogy meg­em­lé­kez­nek az 1949-es wa­shing­to­ni ma­gyar nagy­kö­vet­ség tit­kár­nő­jé­ről, a kas­sai szü­le­té­sű Kál­lai Ve­rá­ról, aki a kül­szol­gá­lat előtt a Ho­mo­ki és Hegy­vi­dé­ki Bor­ter­me­lő Szö­vet­ke­zet kö­te­lé­ké­ben dol­go­zott.
A CIA még a bo­ros­po­ha­runk­ba is be­le­lát?

Dlusz­tus Im­re

DSC_00661_230x154.png

Címkék

Fókusz 

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár