Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Gyógy­sze­rész­tu­do­má­nyi Kar egyik leg­meg­ha­tá­ro­zóbb ok­ta­tó­ja és ku­ta­tó­ja Falkay György pro­fesszor, a Gyó­gysz­er­hatás­tani és Bio­far­má­ciai In­té­zet tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­ná­ra, ko­ráb­bi dé­kán.

Sze­ge­den szü­le­tett 1943-ban, Csong­rá­don érett­sé­gi­zett a Ba­tsá­nyi Já­nos Gim­ná­zi­um­ban, majd 1967-ben a Sze­ge­di Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­te­men ka­pott gyógy­sze­ré­szi dip­lo­mát. Ezt kö­ve­tő­en az oros­há­zi és a sze­ge­di vá­ro­si kór­ház la­bo­ra­tó­ri­u­má­ban, il­let­ve a sze­ge­di or­vos­egye­tem női kli­ni­ká­ján dol­go­zott. 1995-től az or­vos­tu­do­mány dok­to­ra és a Gyó­gy-szer­hatás­tani In­té­zet tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­ná­ra. Ku­ta­tá­si és ok­ta­tá­si szak­te­rü­le­te a gyó­gysz­er­hatás­tan, a bio­far­má­cia, a rep­ro­duk­ci­ós egész­ség­tan és a kli­ni­kai gyógy­sze­ré­szet.

Az in­té­ze­té­ben nem­zet­kö­zi­leg is el­is­mert ku­ta­tá­sok foly­nak, amit jól je­lez, hogy fo­lya­ma­to­san ér­kez­nek a ma­gyar és kül­föl­di ipa­ri part­ne­rek és ku­ta­tó­he­lyek ré­szé­ről az együtt­mű­kö­dé­si meg­ke­re­sé­sek. Falkay György nagy hang­súlyt fek­tet a te­het­sé­ges hall­ga­tók fel­ka­ro­lá­sá­ra is: több tu­cat tu­do­má­nyos di­ák­kö­ri mun­kát ve­ze­tett, és szá­mos dok­to­ri ér­te­ke­zés ké­szült a té­ma­ve­ze­té­sé­vel. Fon­tos és meg­ha­tá­ro­zó idő­szak­ban (2000 és 2006 kö­zött, az in­teg­rált Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem meg­ala­ku­lá­sát kö­ve­tő pe­ri­ó­dus­ban) állt dé­kán­ként a gyógy­sze­rész­kar élén.

A ma­gyar és a nem­zet­kö­zi or­vos- és gyógy­sze­rész­tár­sa­da­lom több szer­ve­ze­té­ben tölt be kü­lön­bö­ző tiszt­sé­get. 2002 és 2005 kö­zött a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia El­mé­le­ti Or­vos­tu­do­má­nyi Tu­do­má­nyos Bi­zott­ság tag­ja. Az Egész­ség­ügyi Vi­lág­szer­ve­zet (WHO) mun­ká­já­ban 1980 és 1984 kö­zött két­szer vál­lalt fel­ada­tot. Tu­do­má­nyos, ku­ta­tá­si és ok­ta­tá­si te­vé­keny­sé­gé­ért szá­mos ki­tün­te­tés­ben ré­sze­sült, a hall­ga­tói el­fo­ga­dott­sá­gát pe­dig az mu­tat­ja, hogy a gyógy­sze­rész­ka­ron ő a re­kor­der az év ok­ta­tó­ja cí­mek te­kin­te­té­ben, ami­ért pi­cit „irigy­ked­nek" is rá a kol­lé­gái...