Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Makk Fe­renc tör­té­nész­pro­fes­­szor­ral ké­szí­tett vi­ta­in­dí­tó in­ter­jú­ból ki­vi­lág­lot­tak az egye­tem­tör­té­ne­ti dis­pu­ta főbb pont­jai. Kér­dés­ként fo­gal­ma­zó­dott meg, hogy va­ló­ban egye­tem­nek te­kint­he­tő-e a Bá­tho­ry ál­tal ala­pí­tott is­ko­la. E té­má­hoz kap­cso­ló­dó­an Bé­ké­si Im­re nyel­vész­pro­fes­­szor a col­legium, a sem­i­nar­i­um és az aca­de­mia fo­gal­ma­kat tisz­tá­zó írá­sá­ból is  tá­jé­ko­zód­ha­tott az ol­va­só. Az ala­pí­tás to­váb­bi prob­lé­má­ja, hogy nem ka­pott pá­pai jó­vá­ha­gyást, bár – mint azt a hoz­zá­szó­lók kö­zül töb­ben is ki­emel­ték – ez ön­ma­gá­ban nem le­het ki­zá­ró té­nye­ző, mi­vel több ko­ra­be­li, nem­zet­kö­zi­leg el­is­mert egye­tem is enélkül mű­kö­dött (ural­ko­dói ala­pí­tás­sal, jó­vá­ha­gyás­sal).

Kér­dé­ses volt az egye­te­mi szín­vo­na­lú ok­ta­tás meg­lé­te a ko­lozs­vá­ri aka­dé­mi­á­ban. Ba­lázs Mi­hály iro­da­lom­tör­té­nész-pro­fes­­szor sze­rint két­ség­be­von­ha­tat­lan a fe­je­de­lem egye­tem­ala­pí­tá­si szán­dé­ka, ilyen jel­le­gű kép­zés azon­ban nem tu­dott tel­jes­sé­gé­ben ki­bon­ta­koz­ni, ám a vitában többen jelezték, ez nem azt jelenti, hogy meg sem indult.

Bi­zo­nyí­tás­ra várt a Bá­tho­ry­-egye­tem és az SZTE kö­zöt­ti foly­to­nos­ság –  kér­dés­ként me­rült fel, mit le­het kez­de­ni az ala­pí­tá­si dá­tu­mok­kal: 1581, 1872, 1940 és 2000. Pé­ter Lász­ló iro­da­lom­tör­té­nész-, hely­tör­té­nész-pro­fes­­szor sze­rint min­den dá­tum a ma­ga he­lyén szá­mon tar­tan­dó és meg­ün­nep­len­dő, jól­le­het az 1581-es év­szám­nak ren­de­lő­dik alá.

Az egye­tem­ala­pí­tás fo­gal­mát az át­he­lye­zé­sek­től és kü­lön­fé­le név­adás­ok­tól éle­sen el­kü­lö­ní­tet­te Incze Mik­lós tör­té­nész, és a foly­to­nos­ság kér­dé­sé­ben a tör­té­ne­ti ös­­sze­ha­son­lí­tó mód­szer hang­sú­lyo­zá­sá­val meg­győ­ző­en ér­velt amel­lett, hogy az uni­ver­si­tas fej­lő­dé­se so­rán be­kö­vet­ke­zett meg­sza­kí­tá­sok lé­nye­gé­ben nem vál­toz­tat­nak az alap­ve­tő tör­té­ne­ti fo­lya­ma­tos­sá­gon.

A meg­szű­né­sek és szü­ne­te­lé­sek el­le­né­re meg­lé­vő kon­ti­nu­i­tás jól lát­ha­tó Rus­zoly Jó­zsef jog­tör­té­nész-pro­fes­­szor írá­sá­ban is, aki a jo­gi kar tör­té­ne­tét kö­vet­te vé­gig. Hencz Pé­ter or­vos sze­rint az uni­ver­si­tas szel­le­mi fo­lya­ma­tos­sá­gát 1581-1773 kö­zött az ala­pí­tó és mű­köd­te­tő je­zsu­i­ták biz­to­sí­tot­ták.

A Bá­tho­ry­-örök­ség kér­dé­se alap­ve­tő­en jo­gi, tör­té­ne­ti és ér­zel­mi ala­pon vizs­gá­lan­dó – ír­ta Bik­falvi Gé­za je­zsu­i­ta rend­tör­té­nész, aki sze­rint a ko­lozs­vá­ri uni­ver­si­tas és a sze­ge­di egye­tem foly­to­nos­sá­ga tisz­tán eu­ró­pai ala­pon is vál­lal­ha­tó, aho­gyan ezt a Babes-Bolyai Tu­do­mány­egye­tem is te­szi. Ezen egye­tem alap­ja­i­ban meg le­het­ne ta­lál­ni Bá­tho­ry uni­ver­si­tasá­nak kö­ve­it – emel­te ki Minker Emil gyógy­sze­rész­pro­fes­­szor a „fi­zi­kai” foly­to­nos­sá­got is. A két egye­tem „kö­zös ős­re” va­ló vis­­sza­ve­zet­he­tő­sé­gét Vincze Gá­bor tör­té­nész is hang­sú­lyoz­ta.

A vi­ta a SZAB Fi­lo­zó­fi­ai és Tör­té­net­tu­do­má­nyi Szak­bi­zott­sá­ga ál­tal szer­ve­zett 2007. má­jus 2-i egye­tem­tör­té­ne­ti kon­fe­ren­ci­án foly­ta­tó­dott, amely­nek meg­nyi­tó­ján Almási Ti­bor böl­csész­ka­ri dé­kán a kér­dés­kör ket­té­vá­lasz­tá­sá­ra tett ja­vas­la­tot. Egy­részt a ko­lozs­vá­ri egye­tem ha­gyo­má­nyá­nak mi­ben­lé­te mint tu­do­má­nyos-szak­mai fel­adat vár meg­ol­dás­ra, más­részt az örök­ség vál­la­lá­sa a kér­dés. Makk Fe­renc, az egye­tem­tör­té­ne­ti bi­zott­ság el­nö­ke la­punk­ban úgy ösz­­szeg­zett, be­bi­zo­nyo­so­dott­nak te­kint­he­tő, hogy Bá­tho­ry egye­te­met ala­pí­tott, és a ko­lozs­vá­ri kö­zös ős­nek mint „múl­tunk kö­zös örök­sé­gé­nek” el­is­me­ré­se a két utód­egye­te­men ke­resz­tül a ro­mán és a ma­gyar né­pet is ké­pes len­ne kö­ze­lebb hoz­ni egy­más­hoz.