2024. április 19., péntek English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Hangsúly
Golyóbis-láz(álom)?
Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) február 2-án a párizsi klímakonferencián tette közzé legújabb jelentését. Az utóbbi hat év felméréseit összegző jelentés borúlátóbb, mint a korábbiak.
A 130 ország 2.500 tudósának közreműködésével készült jelentés nyelvhasználata erősebb, mint a korábbi – 2001-ben, illetve előtte 1995-ben –  közölt kutatási eredményeket tartalmazó dokumentumoké. A tanulmány legfontosabb állítása szerint „nagyon valószínű", hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás az emberi tevékenységhez köthető. Ez az IPCC terminológiájában 90 százalékos bizonyosságot jelent. Korábban csak a „valószínű”, vagyis a 66 és 90 százalék közötti valószínűséget jelző kategóriába sorolták a jelenséget. Világunk hőmérséklet-változásáról és a párizsi jelentésről az SZTE TTK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető-helyettesét, Makra Lászlót kérdeztük.
 
 
Vihar a Balatonon. Egyre gyakoribbá válnak a rendkívüli időjárási események.
Fotó: S. Cs.
 
„Szigorúan fogalmazva most jelentette ki a tudományos kánon teljes egyetértésben, hogy emberi mulasztás eredményezte a globális felmelegedést" – fogalmazott az egyetemi docens. „1750 óta számolhatunk a gépi nagyipar kialakulásával, és lényegében ettől kezdve fokozatosan, egyre nagyobb mértékben nőtt és nő továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezek olyan kémiai elemek, melyek a légkörünkbe kerülve a nap ultrarövid-hullámú sugárzásának kilencven százalékát átengedik. Azok a földfelszínen hosszúhullámú sugárzássá alakulnak, amit viszont kilencven százalékban visszatartanak.”
A tudósok a klímaváltozás 2100-es elővételezésére hat különböző forgatókönyvet készítettek. Ezek közül a legoptimistább 1,8 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést jósolt, míg a másik véglet akár négy egész fokos emelkedést is lehetségesnek tart.
„Érdemes megnéznünk a Föld hőmérsékletének növekedését az elmúlt évszádban is" – mutat a problémák kezdete felé a tanszékvezető-helyettes. „ 1900 és 1950 között három-, négytized fokos emelkedést mértek. Azután kéttizedes csökkenést tapasztaltak 1970-ig. Napjainkig azonban  mindez már jelentősen felgyorsult: 0,4-0,5 Celsius-fokos emelkedést mutat a 'világhőmérő'. Az elkövetkező húsz évre mindez tovább fokozódik, akár újabb két tizeddel." Makra László megnyugtatott, nem kell félnünk a Golf-áramlat leállásától. Ezt a százéves előrejelzések egyike sem tartja valószínűnek, a mérséklődésére viszont számítanunk kell. „A kutatók attól tartottak, hogy a felmelegedés olyan mértékű lehet, hogy az északi jégtakaró olvadni kezd, és felhígítja az Izlandhoz érkező víztömeget, melynek következtében lassulni fog az áramlat, végül leáll. A leállása pedig azt jelentené, hogy az általa szállított meleg levegő nem éri el a kontinenst, és egy újabb jégkorszak veszi kezdetét."
Dán tudósok grönlandi jégmezőkön végeztek fúrásokat háromezer méter mélységig, és az elmúlt 110 ezer év klímaváltozását vizsgálták. Az eredmény szerint az utolsó tízezer év klímája – amikor a földművelés kialakult – viszonylag egyenletes volt. Viszont az ezt megelőző 100 ezer évben húsz rendkívül erőteljes hőmérséklet-változást figyeltek meg a jégminták alapján. Mindegyike rövid, néhány évtizedes periódusban lépett föl, és legalább öt-hat Celsius-fokkal nőtt vagy csökkent a globális hőmérséklet. Ez bizony jégkorszakot jelenthetett. Ilyen mértékű változás még nem fenyegeti élőhelyünket.
A jelentés azonban megállapította, hogy az általunk okozott üvegházhatás és az ennek következtében jelentkező felmelegedés felelős a viharok gyakoriságáért, erősségéért, továbbá biztosra vehető a tengerszintemelkedés is. A 2001-es 88 centis előrejelzés helyett azonban „csak" 59, legjobb esetben mindössze 12 centit jósolnak. A kutatók a hőtágulás alapján számoltak, a jégsapka olvadását nem vették figyelembe.
Biztos tehát a hőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága; és mindebben a felelősségünkhöz kétség sem férhet.
 
STRUCC
Mivel az USA nem írta alá a kiotói egyezményt, és a kínaiak a végsőkig kételkedtek abban, hogy a globális felmelegedés fokozásáért mi magunk vagyunk felelősök – mármint, hogy az ember pöfögi a légkörbe az üvegházhatásért felelős gázokat –, inkább úgy döntök, hogy tükörbe nézek. Hátha én is kiveszem a részem. Mondjuk a félórás autózás helyett mehetnék biciklivel dolgom végezni. Vagy mielőtt nyugovóra térnék, a standby gombok fogyasztásán meditálhatnék. Esetleg nem spriccelős dezodorral álcáznám mirigyeim. És a kérdésre, hogy hülye vagy-e, viszontkérdeznék: Te ember vagy, vagy strucc fejjel a homokban?
D. Cs.
Bezár