2020. augusztus 5., szerda English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Hangsúly
A magyarországi klímaváltozás
Az elmúlt időszakban született jelentések és főleg a párizsi klímakonferencia megállapításai hazánk életében is nagy jelentőséggel bírnak.
A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy a Föld minden régiójában egyenletesen emelkedik a hőmérséklet – lesz olyan terület is, ahol hűlés fog bekövetkezni. „Magyarországon a globális felmelegedéssel nagyjából azonos mértékű lesz a melegedés" – magyarázza Makra László, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék docense. „Hazánk klímája a tőlünk délre eső területek éghajlatához fog hasonlítani, tehát a Vajdaság, Bulgária, illetve bizonyos mértékig a Pó-síkság klímájához. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy a nyári időszakban a csapadék mennyisége erőteljesen csökken, télen viszont növekedni fog, és egyre nagyobb része fog eső formájában hullani, vagyis kevesebb lesz a hó.”
Egyre gyakrabban várhatók abszolút hőmérsékleti csúcsértékek – nemcsak nyáron, hanem az egész év folyamán. A nyár hosszabb lesz: már májusban elkezdődik, és egészen szeptember végéig tart. Módosul a többi évszak is. Az ősz az október-november-december hónapokra tolódik, a vénasszonyok nyara meghosszabbodik. Az enyhe és csapadékos telet a január-február-március fogja jelenteni. A tavasz egy átmeneti, változékony időszakká rövidül, amely nagyjából áprilisra és május elejére korlátozódik. A legnagyobb mértékű hőmérséklet-növekedés télen várható, a jelenlegihez képest 4-5 0C-os átlagos emelkedés is előfordulhat. A legkisebb hőmérséklet-növekmény pedig tavasszal valószínű, ennek értéke 2-2,5 C is lehet.
„Szegeden 2006 szeptemberétől 2007 januárjáig minden hónap középhőmérséklete átlag feletti volt. E hónapok összegzett hőmérsékleti többlete 9,4 C, ami jelentős mennyiségű fűtési energia megtakarításával járt. A januári érték 6 C-kal volt magasabb, mint a százéves átlag, ami a Horvát-Adria januárjait idézi” – említi az aktuális vonatkozásokat Makra László.
Sokat lehet hallani a klímaváltozás okozta hátrányokról. Az enyhe tél következtében az áttelelő rovarok tavasszal komoly mezőgazdasági károkat okozhatnak. Az emelkedő hőmérsékletnek káros élettani hatásai lesznek, elsősorban a városlakókra, ugyanis a városokban a hőmérséklet mindig magasabb, mint a környezetben: adott időjárási viszonyok esetén a hőmérsékleti többlet elérheti az 5-6 C-ot is, mind télen, mind nyáron. A globális felmelegedés hatásaként egyre növekszik a 35 C fölötti, úgynevezett forró napok száma. Ilyenkor ez az 5-6 C-os hőmérsékleti többlet hőstresszt eredményezhet, amely elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők számára káros, és így valószínűleg megnő az ebből eredő halálesetek gyakorisága. A melegedésnek persze van pozitív oldala is: jobb a közérzetünk az enyhe téli periódusban, s csökkennek a fűtési, illetve energiaköltségek.
A globális felmelegedés folyamatos klímaváltozásként jelentkezik: az évi középhőmérséklet tehát fokozatosan fog emelkedni, ezért nem lesz egyik napról a másikra feltűnően érzékelhető. Azonban már 1 C-os évi középhőmérséklet-emelkedés is 200-300 km-rel eltolhatja a mezőgazdasági növények termeszthetőségi határait, és megváltoztathatja azok terméshozamait. Csökkenni fog a Balaton vízszintje, gyakoribbakká válnak a szélsőségesen alacsony vízállások a hosszabb nyári periódus és az erőteljesebb párolgás miatt. Az enyhe csapadékos tavasz során a magashegységek hótakarója hirtelen eltűnhet, ami néhány nap alatt fellépő árvízhullámok veszélyével járhat – tudtuk meg a docenstől.
A klímaváltozás hazai társadalmi és gazdasági következményeit feltérképező és a lehetséges válaszlépéseket felvázoló úgynevezett VAHAVA program idén tavasszal készül el, s kerül az Országgyűlés elé. Rajtunk múlik, hogy sikerül-e kezelnünk azt a csapdahelyzetet, amelybe önmagunkat sodortuk.
Bezár