Ó, hogy is szólhatnék
Számon a zár
Csöndbe bezár
Alaktalan lakat
Csukja szavaimat
Néma cellába el
Hangom akár
Ócska bazár
Csendje hallgat
Engem elaltat
Suttog fülembe
üvöltve
S én alszom már
Dal télen
pici porszem
förgetegben
sodor a szél
nefelejcsem
havas kertben
belep a tél
földön alszol
nem haragszol
nagyra nőttél
kibújhatol
a hó alól
a nap fölkél
Az est
Be szép az este
Égre van festve
Oda mázolta
Vágyból kigyúrta
Álmunk anyagát
Holdnak sugarát
Dolgozta össze
Kezének össze-
Szorított űrje
Melyen átszűrte
Magát
És most csak pingál
Csak pingál