Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Alighanem a magyar folyóirat-kultúra egyik legjobban szerkesztett lapja a Jelenkor. A jellegzetes külcsín: az örök egyszínű sárga borító, a bájos tipográfiai megoldás miatt a címoldalon közölt tartalomjegyzék (tiszteletünk ellenére muszáj megkérdeznünk: vajon mikor mernek szakítani a hagyománnyal?) szokásához híven februárban is érdekes olvasnivalót rejt magában nemcsak az irodalom és a művészet szakemberei, de a kikapcsolódó érdeklődők számára is.

Szemlénkben mégsem Forgách András vagy Márton László olvasmányos prózáit emelnénk ki, hanem a Schein Gáborral készült interjút, mely kíméletlenül pontos és finom megállapításával enged betekintést egy írói gondolkodásba. A lap e számának talán legizgalmasabb része a Ferencz Győző vaskos Radnóti Miklós-monográfiájáról szóló, öntudatlanul egymással is polemizáló két tanulmány. Borbély Szilárdot olvasva nemcsak az életszentség és a Radnóti-jelenség lehetséges kapcsolatáról gondolkodhatunk el, de arról is, vajon mi történik akkor, ha a monográfus tényfeltáró hevében a verseket magukat is dokumentumokká teszi? Vári György részletgazdag és élvezetes elemzése pedig felveti a kérdést: milyen következményekkel járhat egy mégoly felkészült kutató elfogultsága?

A pécsi Jelenkor februári száma azonban azért is különösen ajánlott olvasmány Szegeden, mivel, aki lemaradt volna Bacsó Bélának a az itteni Elméleteink 2000 körül című konferencián tartott előadásáról, az most, ha olvasva is, bepótolhatja azt.