Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Érdeklődésem a filozófia iránt huszonegyedik századi. Vagyis az ezredforduló óta. Van, hogy kérdeznek: nézd már, mit szólsz, érdekes, nem? Hm.
Hell Judit könyve is így kezdődött. Kérdéssel. Eldöntendő kérdéssel. Van-e feminista filozófia? Szeretem megfejteni, vagyis elég, ha csak sejtésem születik az első szikráról. Mi gyújthat meg egy máglyarakást, ami mellől Sophia int, széttárja karját, és körtáncra hív férfit és nőt?
Végigszánkázva az első százhúsz oldalon, majd leporolva a fagyos havat, tényleg melegre vágyom. Jó lesz a lángok közelében. Nincs szikra. Nem értem, jelenemből milyen út vezet a múltba. Tankönyv. Érezhető a tiszteletre méltó kutatómunka illata, és egy kissé anakronisztikus doh. Mert a pincéből azért már kijöttünk. A nők elnyomása, a matriarchális világgyökerek fallikus metamorfózisa érthető, elítélhető, megtörtént stb. De most akkor miért is? Az biztos, hogy ilyen részletességgel, összeszedetten még nem tekinthettem bele e történelmi folyamatok igazolt, néhol csak feltételezett sodrába. Százhúsz oldal, és még tovább. Az összes résztudomány megmutatja szoknyáját, megtámasztja dúcaival a repedt gerendát, majd a nyugati filozófia férfiúinak elemezhetjük tovább „okos-sovinizmusát”. Én a filozófia egységteremtő jellegét szerettem meg. A résztudományokkal szemben azokat a törekvéseket támogatom, ahol a „minden egy” alapállásából tekinthetek a világra. Na most ha magát a filozófiát is szeletelni kezdjük még kisebb darabokra, hogy egy olyan problémát húzzunk elő Szofi néni kendőjéből, amit ma éppen nem tapasztalunk, idejét múlt mozzanat. Erőlködésnek hat. Vagy csak én nem tapasztalom? Lehet, hogy éppen a női emancipációs törekvések sikere, nyugati társadalmunk nők iránti toleranciája, urambocsá’ a szingliség támaszt igényt, hogy az új generáció női gondolkodóinak egy tudományos alapokat feltárni igyekvő tankönyvet is a kezébe adjon?
Én tisztelem a nőket, viszont az is igaz, hogy nem olvasok női gondolkodókat, de ha valaki igényt érez felnevelni a filozófusnők aktívabb társadalmát, legyen. A könyvtár eddig is nyitva volt. Mindenesetre megnézem a hat órai híradóban, hogyan alakul legújabb kori történelmünk, mit nyilatkozik Condoleezza Rice, az USA afroamerikai külügyminisztere az iráni helyzettel kapcsolatban. Este meg lehet, hogy női bokszot nézek, vagy olvasok…

 

Hell Judit: Van-e feminista filozófia? Áron Kiadó, Budapest, 2006.