Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Elő­ször a 2006/2007-es tan­év­ben le­he­tett össz­e­gyete­mi szin­ten pá­lyáz­ni a Só­fi-ösz­tön­díj­ra, ek­kor 33-an pró­bál­tak sze­ren­csét, má­ra ez a szám 106-ra ug­rott, egy­re erő­sö­dő mezőn­nyel. Az el­ső év­ben össze­sen hat­szor 100 ezer fo­rin­tot ado­má­nyo­zott az ala­pít­vány, majd az ös­­szeg a kö­vet­ke­ző év­től 200 ezer­re emel­ke­dett. A 2007/2008-as tan­év­től 30 ezer fo­rin­tos kü­lön­dí­ja­kat is osz­ta­nak. Az ala­pít­vány ala­pí­tó­ja, Sófi Jó­zsef sze­rint a ko­ráb­bi évek­ben a 2007/2008-as tan­év dí­ja­zott­jai kép­vi­sel­ték ed­dig a leg­ma­ga­sabb szín­vo­na­lat, vi­szont a leg­erősebb me­zőny ös­­szes­sé­gé­ben idén volt, így a mos­ta­ni nyer­te­sek igen ko­moly pá­lyá­zat­tal ér­de­mel­het­ték ki az ösz­tön­dí­jat, me­lyet az egye­tem el­is­mert pro­fes­­szo­ra­i­ból ál­ló ku­ra­tó­ri­um ítélt oda. A Só­fi-ösz­tön­díj­klub tag­ja­ként szá­mos le­he­tő­ség – ked­vez­mé­nyes szín­ház­je­gyek, ban­ki és jo­gi ta­nács­adás stb. – jut min­den pá­lyá­zó­nak.

Öt tehetség, öt kutatási téma, egy ösztöndíj (Endrődi Balázs, Nagy Dóra, Némedi Márk, Szakács Eszter és Fiser Béla). Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Tej­cu­kor-ér­zé­keny­ség és gyógy­szer­ma­rad­vá­nyok

Nagy Dó­ra ha­tod­éves or­vos­tan­hall­ga­tó, har­mad­éves an­gol-ma­gyar szak­for­dí­tó im­már má­sod­já­ra nyer­te el az ösz­tön­dí­jat. Dó­ra a Sze­ge­di Bi­o­ló­gi­ai Köz­pont Hu­mán Ge­ne­ti­kai In­té­ze­té­ben TDK-zik, il­let­ve a Gyer­mek­gyógy­ásza­ti Kli­ni­ka tüdő­gyó­gyász cso­port­já­ban te­vé­keny­ke­dik. Ér­dek­li a bel- és a gyer­mek­gyógy­ászat, il­let­ve a hu­mán ge­ne­ti­ka is, így jövő­be­li ter­vei még nem kör­vo­na­la­zód­tak tel­je­sen. A tej­cu­kor-ér­zé­keny­ség ge­ne­ti­kai hát­te­rét vizs­gál­ta ma­gyar po­pu­lá­ci­ó­ban, il­let­ve hon­fog­la­lás ko­ri min­tá­kon is, a gyer­mek­kli­ni­kán pe­dig aszt­más gye­re­kek­kel fog­lal­ko­zott. Té­ma­ve­ze­tői Raskó Ist­ván cím­ze­tes egye­te­mi ta­nár és Bede Ol­ga kli­ni­kai főor­vos.
Sza­kács Esz­ter ve­gyész nagy ha­té­kony­sá­gú oxi­dá­ci­ós el­já­rá­sok­kal fog­lal­ko­zik, ame­lye­ket ivó­víz­tisz­tí­tás­ra le­het fel­hasz­nál­ni. Dom­bi And­rás egye­te­mi ta­nár és Gajdáné Schrantz Krisz­ti­na egye­te­mi ad­junk­tus ve­ze­té­sé­vel azt ku­tat­ja, hogy mi­ként le­het gyul­ladás-csökken­tő gyógy­sze­rek ma­rad­vá­nya­it kör­nye­zet­kí­mé­lő mó­don le­bon­ta­ni a vizek­ből. Egy­re töb­bet hal­la­ni ugyan­is ar­ról, hogy a szenny­víz­be ke­rült gyógy­szer­ma­rad­vá­nyo­kat a tisz­tí­tás­kor nem tud­ják ki­szűr­ni a je­len­le­gi tech­ni­kák­kal, azok ki­jut­nak a ter­mé­szet­be, pél­dá­ul egy fo­lyó­ba, on­nan pe­dig va­la­mely vá­ros ivó­ví­zé­be ke­rül­het­nek. Bár ezek kon­cent­rá­ci­ó­ja megle­hetősen ala­csony, ne­ga­tív ha­tá­suk már most ki­mu­tat­ha­tó bi­zo­nyos be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­ban. Esz­ter PhD-zni sze­ret­ne, és mel­let­te ter­ve­zi a ké­mia­ta­nár MSc el­vég­zé­sét is.

Po­li­me­rek, nap­elem és bün­tetőjog

Endrő­di Ba­lázs el­ső­éves MSc-s, szin­tén ve­gyész, a Fi­zi­kai Ké­mi­ai és Anyag­tu­do­má­nyi Tan­szé­ken a Visy Csa­ba egye­te­mi ta­nár ve­zet­te elekt­ro­ké­mi­ai la­bor­ban dol­go­zik. Az em­be­rek szá­má­ra a po­li­me­rek ál­ta­lá­ban a szi­ge­te­lő­ként hasz­nált mű­anya­go­kat je­len­tik, ők azon­ban olyan szer­ves ve­ze­tő po­li­me­rek­kel fog­lal­koz­nak, ame­lyek ve­ze­tik az elekt­ro­mos ára­mot. Ba­lázs most még nem ter­vez elő­re, mint mond­ja, van még ide­je a vég­zé­sig.
Fiser Bé­la vég­zős bio­fi­zi­kus-hall­ga­tó két alap­ku­ta­tás­ból is írt TDK-dolgozatot. Fi­gyel­me Nagy Lász­ló egye­te­mi do­cens irány­mu­ta­tá­sa­i­val töb­bek kö­zött a nanokom­poz­i­tokra irá­nyul, ame­lye­ket sze­ret­né­nek a későb­biek­ben ener­giaá­ta­lakító rend­sze­rek­ként, nap­ele­mek­ként hasz­nál­ni. Egyéb­ként sze­ret nép­tán­col­ni is, és kár­pát­al­jai­ként a Cuháré Kul­tu­rá­lis Köz­hasz­nú Egye­sü­le­ten be­lül mű­kö­dő Nép­művelő Mű­hely ala­pí­tó tag­ja, amely­nek egyik cél­ja, hogy Kár­pát­al­já­ra is el­jus­son a táncház­moz­ga­lom.
Néme­di Márk ötöd­éves jo­gász­hall­ga­tó ku­ta­tá­si te­rü­le­te a bün­tetőjog, elő­ször an­nak tör­té­ne­ti vo­nat­ko­zá­sa­i­val fog­lal­ko­zott az Eu­ró­pai Jog­tör­té­ne­ti Tu­do­má­nyos Di­ák­kör tag­ja­ként. Ké­sőbb el­kez­dett érdek­lőd­ni a ha­tá­lyos bün­tetőjog iránt is. Az OTDK-n is két dol­go­zat­tal in­dult, a Csong­rá­di Já­rás­bí­ró­ság bün­tető ítél­ke­zé­sé­vel, il­let­ve a til­tott por­nog­ráf fel­vé­tel­lel vis­­sza­élés jogtár­gyvédel­mi kér­dé­se­i­vel fog­lal­ko­zott. Ba­logh Elem­ér pro­fes­­szor és Szomo­ra Zsolt egye­te­mi ad­junk­tus se­gí­tik té­ma­ve­ze­té­sük­kel a mun­ká­ját. Je­len­leg Bu­da­pes­ten gya­kor­no­kos­ko­dik, a jö­vő­re néz­ve pe­dig ő is dok­to­ri kép­zés­ben gon­dol­ko­dik.

„Sófi Jó­zsef ba­rát­sá­ga az ösz­tön­díj­nál is fon­to­sabb”

Az idei nyer­te­sek kö­zül ko­ráb­ban majd­nem min­den­ki több­ször pá­lyáz­ta már az ösz­tön­dí­jat, így kü­lön­dí­jat vagy ku­ra­tó­ri­u­mi di­csé­re­tet el­köny­vel­het­tek már ma­guk­nak. „Jó le­he­tő­ség­nek tűnt az ösz­tön­díj, de mi­kor el­ső­re pá­lyáz­tam, még ter­mé­sze­te­sen nem nyer­tem sem­mit, ki­vé­ve Sófi Jó­zsef ba­rát­sá­gát, ami ta­lán az ala­pít­vány nyúj­tot­ta ös­­szes le­he­tő­ség kö­zül a leg­fon­to­sabb” – hang­sú­lyoz­za a ta­valy már kü­lön­dí­jat nyert Fiser Bé­la.
„Az ala­pít­vány ala­pí­tó­já­nak sze­mé­lyé­ben egy vég­te­le­nül ked­ves, min­dig se­gí­tő­kész és jó szán­dé­kú em­bert is­mer­het­tünk meg, a ne­ves és el­is­mert sze­mé­lyek ál­tal ado­má­nyo­zott Só­fi-ösz­tön­díj pe­dig or­szá­gos szin­ten is az egyik leg­na­gyobb, hall­ga­tók­nak ad­ha­tó tu­do­má­nyos el­is­me­rés” – erő­sí­ti meg Dó­ra. „Min­dig rend­kí­vül ön­fel­ál­do­zó, nem saj­nál­ja ránk sem az időt, sem az ener­gi­át, akár­mi­lyen apró-c­seprő do­log­gal for­du­lunk is hoz­zá” – te­szi hoz­zá Esz­ter, aki a leg­utób­bi ösz­tön­dí­jas össze­jövetel­ről szól­va azt is ki­eme­li, hogy az ösz­tön­díj­klub pá­rat­lan le­he­tő­sé­get je­lent ab­ban, hogy a külön­böző te­rü­le­te­ken te­vé­keny­ke­dő sze­ge­di te­het­sé­gek kö­zött va­lós kap­cso­la­tok épül­hes­se­nek.

A nagy ki­hí­vás

Ba­lázs el­mond­ja, mi­kor elő­ször hal­lott az ösz­tön­díj­ról, úgy érez­te, hor­ri­bi­li­sen nagy a ki­hí­vás. Idén mun­ka­tár­sa, a ko­ráb­bi Só­fi-ösz­tön­dí­jas Janáky Csa­ba biz­ta­tá­sá­ra ad­ta be a pá­lyá­za­tot. „Mi­vel ezt az ösz­tön­dí­jat az egye­tem ok­ta­tói, pro­fes­­szo­rai – az­az sza­kértők – íté­lik oda, igen nagy el­is­me­rést je­lent szá­mom­ra” – így Ba­lázs.
„Na­gyon bec­sülendő Sófi Jó­zsef­ben nem­csak az, hogy lét­re­hoz­ta az ala­pít­ványt, ha­nem az is, hogy fo­lya­ma­to­san fenn­tart­ja és bő­ví­ti az ösz­tön­díj ad­ta le­he­tő­sé­ge­ket. To­váb­bá a pá­lyá­zat nem csu­pán 5 vagy 10 hall­ga­tót emel ki, ha­nem mind a 106 pá­lyá­zó hall­ga­tót, hi­szen aki már tel­je­sí­te­ni tud­ta a pá­lyá­za­ti fel­té­te­le­ket, az el­mond­hat­ja, hogy va­la­mit jól csi­nál” – össze­gez Ba­lázs.

Pél­dakép(p)

„Ta­lán ép­pen a Só­fi-ösz­tön­díj szol­gál majd pél­da­ké­pül ne­künk is a későb­biek­ben, hogy mi is fel­fi­gyel­jünk a te­het­sé­ges egye­te­mi hall­ga­tók­ra, és ha le­he­tő­sé­günk lesz, se­gít­sük őket úgy, vagy ha­son­ló mó­don, mint most az ala­pít­vány te­szi” – vé­li Dó­ra. „Évek óta hal­lok az ösz­tön­díj­ról, de azt nem tud­tam, hogy a ko­ráb­bi pá­lyá­zá­sok ön­ma­guk­ban is pon­to­kat ér­nek. Úgy gon­dol­tam, hogy ami­kor meg­fe­le­lő­nek ér­zem az ered­mé­nye­i­met, majd be­adom, és hát­ha lesz be­lő­le va­la­mi. A leg­több ösz­tön­díj­jal ös­­sze­ha­son­lít­va jobb­nak tar­tom: a Te­het­ség­pont-tag­ság, a fo­lya­ma­to­san for­má­ló­dó ösz­tön­díj­klub te­szi töb­bé” – ma­gya­ráz­za Márk. Mint mond­ja, a klub­nak kö­zös­ség­for­má­ló ere­je van, ami kü­lön kieme­lendő, il­let­ve az a faj­ta meg­kö­ze­lí­tés, amit Sófi Jó­zsef ma­gá­é­vá tett: nem­csak fel­ajánl le­he­tő­sé­ge­ket, amik kö­zül le­het vá­lasz­ta­ni, ha­nem ki­mon­dot­tan a ta­gok igé­nye­i­hez pró­bál­ja iga­zí­ta­ni az ösz­tön­díj­klub szol­gál­ta­tá­sa­it. „Ez ki­mon­dot­tan pá­rat­lan, és töb­bek közt ez te­szi a leg­in­kább ér­té­kes­sé szá­mom­ra ezt az ösz­tön­dí­jat” – zár­ja gon­do­la­ta­it Márk.

Arany Mi­hály