Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Nincs az a kulcs, ami, vagy – más szóval – nincs az a kulcskirály, aki meg tudná nyitni a lélek rejtélyét” – kezdte előadását a professzor. A tudomány fejlődése azonban olyan ismeretek birtokába juttatott minket, hogy ezen a területen is jelentős felismerések várhatók.

 

 

 

Máig hat az a szemlélet, amellyel a társadalom számára deviáns viselkedést mutató személyeket különböző módon kiközösítették embertársaik. A francia forradalom idején Pinel volt az első, aki „levette a láncot a deviáns viselkedés mutató személyekről” – s ez forradalmi ugrást jelentett a lélektan történetében. A második jelentős előrelépést a mélylélektan jelentette. A freudi koncepcióval még most is az emberi viselkedés nagyon sok szegmensét meg lehet érteni, és a pszichoterápia alkalmazza ennek elveit.

Lehetséges, hogy a tudattalan jelenségek hátterében is kémiai folyamatok állnak. Ezeket a feromon koncepcióval magyarázzák. A férfi és női feromonok befolyásolják a másik egyed viselkedését, hangulatát, és a test illata hozzájárulhat a szexuális partner kiválasztásához.

Tudjuk, hogy különféle agyterületekhez bizonyos pszichológiai funkciók kapcsolhatók. Újabb kutatások szerint mélyebb agyterületek akként tudnak aktiválódni, hogy milyen külső ingerek érik őket. A huzalozás az idegsejteken múlik, a sejtek közötti intelligens párbeszéd kémiai anyagokkal történik.

A lelki bajok kialakulásában mai tudásunk szerint az agynak kitüntetett szerepe van. A lelki zavarokat egy háromdimenziós modellben érdemes vizsgálni, melynek három tengelye: a környezet – életeseményekkel, a biológia – genetikával, valamint a hozott lelki élmények révén a pszichológia. Hangsúlyozandó, hogy az embert egészében kell szemlélni e három dimenzió mentén. Az előadás kitért olyan zavarok, mint például az öngyilkosság, az Alzheimer-kór, a pszichózis stb. kémiai hátterére, és élvezetes adalékot kínált a legkülönfélébb festészeti, zenei és irodalmi példákon keresztül. A hallgatóság például megtudhatta, miért utasította el Brahms és köre Hans Rott, egy kevésbé ismert zeneszerző művét, akinél aztán egyfajta üldöztetéses téboly alakult ki.

 

KÖVETKEZIK

Penke Botond akadémikus  tartja  a Mindentudás Egyeteme Szeged ötödik szemeszterének záró előadását. Az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetének professzora a neurodegenerációs betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmas új gyógyszerek tervezéséről és vizsgálatáról beszél december 12-én (szerdán) este 6 órakor a TIK kongresszusi termében.

 

A skizofrénia és egyéb pszichózis az emberrel specifikus területekkel függ össze. Vannak velünk élő, kevésbé súlyos zavarok is, mint például a szorongás, amelynek hátterében szintén ismertek olyan kémiai eltérések állnak, amelyek hajlamot teremtenek arra, hogy valaki egy ingerre nagyobb, káros mértékű félelmi reakcióval reagáljon, mint az átlag. Sokféle fóbia van, és sok félelmünket a mi gondolkodásunk teszi fóbiává.

Többek között Rossini, Vörösmarty Mihály és Arany János is küzdött depresszióval – a „látható sötétséggel”, ami megviseli a szerveket, a szívet, a májat, az agyat; ezért kell pszichoterápiával és gyógyszerrel kezelni. A művészvilág számos alkotója szenvedett ettől a betegségtől, gyakran váltakozva a másik pólussal, a mániával vagy felhangoltsággal.

Bele van tehát írva a viselkedés a génjeinkbe? „Higgyünk abban, hogy a nevelés, a művészet, a természet, a környezeti ingerek tudnak változást elérni” – hangsúlyozta a professzor. A gének kifejeződése sokféle fogékonyságot eredményez, ami talán az agysejtek eltérő működését fogja kiváltani, de az agysejttömeg végül összeáll egy agyi rendszerbe, és a környezeti hatásokra megváltozott agyi válasz lesz az, ami végül is a viselkedést eredményezi.