A 20. Egyetemi és Főiskolai Kézilabda-világbajnokság június 27-én vette kezdetét 11 csapattal, két csoportban, Nyíregyházán és a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó hét kisebb településen. A magyar együttes szakmai felkészítéséért az a Rosta István felelt, aki anno, 1996-ban szintén a szabolcsi városban már elhódította ezt a világbajnoki címet. Akkor még mint játékos...
|
Varsandán Milán (balra) nem csak a válogatottban, csapatában is keményen küzd a győzelemért. |
A bajnokok útja a következő volt: a csoportmérkőzéseken Ciprust 28-22-re, az Egyesült Arab Emirátusokat 39-18-ra, Lengyelországot 36-22-re és végül Szerbiát 31-25-re verte meg a magyar csapat. A döntőben 1500 néző előtt Csehország, a másik csoportgyőztes következett, az eredmény 33-26 lett, a végén igazi örömjátékkal.
„Május végén a bajnokság befejeztével volt egy hetem pihenni, majd edzőtáborba vonultunk, és elkezdtük a háromhetes felkészülést a világbajnokságra. Az eredmények azt mutatják, hogy jól sikerült a felkészülés, látványosan és eredményesen játszottunk, és néha bizony – például az arabok,vagy a lengyelek ellen – kiszakadt a gólzsák. A keretet jellemzően első osztályban játszó és edződő játékosok adták. Legnagyobb ellenfelünk a sorozatban a szerb csapat volt, velük játszottuk a csoportmeccsek alkalmával az előrehozott döntőt. Egy darálós, kemény meccsen végül hattal nyertünk. Az első mecscsen még nem kezdtem, de a második partitól kezdve élt a bizalom a szakmai stáb részéről, köszönhetően annak, hogy jól ment a játék, összesen 21 gólt dobtam. A hazai közönségre csak csupa jókat tudok mondani: végig lelkesen, hangosan és odaadóan biztatott bennünket. Ez a torna örök emlék marad számomra” – mondja a világbajnok.
A kis visszaemlékezés után kanyarodjunk a jelenbe!
Milánt 2009 augusztusában Skaliczki László hívta Orosházáról Kecskemétre. Azóta azonban nagyot fordult a világ, mert a csapatot idén elhagyta a főszponzor Budapest Bankkal együtt több meghatározó játékos és a vezetőedző, „Skala”. E tényezők miatt ebben a szezonban kényszerűségből egy megfiatalított, rutintalan társaságnak kellene felvenni a harcot. A klubvezetők elvárása a tisztes helytállás, ami a bennmaradással egyenértékű, az öltözőben azonban ennél merészebb terveket szőnek a játékosok, jelesül az ötödik-nyolcadik hely közé kerülést. Avar György edző, egykori szegedi kedvenc mellett nyolc korábbi Tisza Volán-, illetve Pick Szeged-játékos található a keretben, tehát nem lő túl a célon a „kis Szeged” elnevezés. Beszélgetésünkkor tizedik helyen áll a gárda két döntetlennel és négy vereséggel, de most lehet elkezdeni a pontok gyűjtését, mert verhető ellenfelek sora jön.
„Mik a célok a jövőben? Ugyan pályafutásom legjobb eredményét értem el a nyáron, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlnék. Sokat edzem, minél többet szeretnék még fejlődni és játszani a csapatomban s majd meglátjuk, ez mire lesz elég. A szegedi egyetem mellett a Kodolányi János Főiskolán idegenforgalmi szakmenedzser szakra is járok, a kézilabdát és a tanulmányaimat is igyekszem maximálisan ellátni, szóval nincs prioritás ez ügyben. Nagyon hálás vagyok a családomnak, hogy mindenben támogatnak!”
Dlusztus T. Imre
Sport ,