Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Nagyszerű előjelekkel várja a következő hetek tétversenyeit Nagy Péter, az SZTE ÁJTK másodéves levelező jogász szakos diákja. A Szegedi Lelkesedés SK ólomsúlyú versenyzője az elmúlt hetek során egyéni csúcsokat emelt a felméréseken: 175 kg-ot szakított, 205 kg-ot lökött ki. A jó formára nagy szükség is lesz a március 13-16. közötti németországi uniós Európa-bajnokságon, majd a római kvalifikációs Eb-n.

 

 

Nagy Péter 2005 óta egyeduralkodó idehaza ólomsúlyban. Fotó: S. Cs.

 

A tavaly szeptemberi thaiföldi világbajnokság ugyanis balul sült el mind a magyar válogatott, mind Nagy Péter számára: küldöttségünk egyetlen olimpiai helyet sem tudott szerezni, a 22 éves tehetség pedig még ma is szomorúan tekint vissza a világversenyre. „Nehezen emésztem a történteket, különösen, hogy remek szakítással kezdtem a vb-t. A lökésben viszont sajnos rosszul választottuk meg a kezdősúlyt, úgyhogy érvényes gyakorlat nélkül estem ki” – emlékszik Péter, aki szakításban 173 kg-mal egyéni csúcsot ért el. A lökésben a válogatott edzői tanácsára 198 kg-on akart indítani, ám később kiderült: ez súlyos taktikai hibának bizonyult. „Hiába a versenydrukk, nem voltam olyan jó erőben” – mondja.

Nem is csoda, hiszen bár nagyszerűen indult számára a 2007-es versenyszezon – a strasbourgi Európa-bajnokságon 376 kg-os összteljesítménnyel, egyéni csúccsal az előkelő 8. helyen zárt a +105 kg-osok mezőnyében –, a nyár elején összeszedett sérülése komolyan hátráltatta a felkészülésben. Bár műteni nem kellett, porckorongsérve miatt több hétig nem tudott edzeni. Később injekciókúrákkal, majd ionindukciós kezelésekkel javítottak az állapotán, így mostanra tünetmentessé vált. „Szerencsére idén elég jól jön a vas, a hátfájásom – bízom benne – a múlté” – így a szegedi versenyző.

Szegedi súlyemelő, mondják róla szakmai berkekben, ám Péter valójában csupán néhány esztendővel ezelőtt tette át székhelyét a Tisza partjára. A rédei fiatalember Győrben ismerkedett meg a sportág alapjaival. Már 14 és fél éves is elmúlt, mikor bátyja hatására betévedt a középiskolai edzőterembe. „Már akkor is erősnek és magasnak számítottam az osztálytársaim között, izgatott a súlyokkal való küzdelem, s persze a lányoknak is imponálni akartam” – ismeri el.

2004-ben bekerült a B válogatottba, s végleg eldöntötte, hogy profi versenyző lesz, nem pedig egyszerű edzőtermi hobbiemelgető. „Igazság szerint nem vagyok egy istenáldotta tehetség, a szorgalom, a kitartás és a szerencse révén jutottam el idáig. Pályafutásom első három-négy évében csupán szenvedtem a vassal, edzőim igyekeztek csiszolni 'csákánymozgásomon' – mondja, hozzátéve: a nemzeti együttesbe kerülését követően kezdtek komolyabban a technikájának fejlesztéséhez.

A súlyemeléshez ugyanis az erő mellett kifinomult technika is szükséges. Aki gyermekként kezdi tanulni a fogásnemeket, először partvisnyéllel vagy cső-darabbal technikázik. Először a lökésgyakorlatot sajátítják el a sportolók, a szakítás már jóval macerásabb. Ahogy Péter fogalmaz: „Arra egész egyszerűen rá kell érezni.”

18 évesen, még az érettségi előtt jött át Oláh Imre edző hívására Szegedre, mivel Győrben ellehetetlenült a súlyemelés. 2005-től kezdve egyeduralkodó a hazai ólomsúlyú mezőnyben: két junior bajnoki címe mellé zsinórban három, a felnőttek között szerzett aranyérem is társul. A 2006-os dominikai vb-n elért 17. helyezésével és a 2007-es Eb-n mutatott teljesítményével pedig a nemzetközi mezőnyben is letette névjegyét. Mint mondja, immár elég nehéz öt-tíz kilókat fejlődnie, ám 380-385 kilóval az első nyolcba kerülés az idei kontinensviadalon is reálisnak tűnik.

A világelit azonban még eléggé távol van, az összetett világrekordot például 472-vel tartja az iráni idol, Rezazadeh, aki – bár hazája válogatottjának csaknem minden tagját doppingoláson érték 2006-ban – eddig minden vizsgálaton tiszta maradt.

Nagy Péter a magyar csapat többi tagjához hasonlóan szintén tiszta eszközökkel készül. A doppingellenőrök az emlékezetes 2004-es athéni incidens óta mindenesetre árgus szemekkel figyelnek, őt csak tavaly június és szeptember között nyolc alkalommal ellenőrizték, többször teljesen váratlanul.

A jogi tanulmányokra az edzők, a szakvezetők tanácsára szánta rá magát. Számított rá, hogy nem lesz egyszerű az egyetem, de tudja, a későbbiekben a szegedi diploma sokat érhet a munkaerőpiacon. Mint mondja, csoporttársai figyelemmel követik eredményeit, a tanárok közül Szondi Ildikó szokott gratulálni sikereihez. Első számú ólomsúlyú emelőnk szeme előtt most azonban csak Róma lebeg. Félévet is halasztott, mindent a felkészülésnek szentel alá. A célkitűzés egyértelmű: egy vagy két olimpiai helyet szerezni Magyarországnak. Ehhez a pontversenyben az első öt között kell végeznünk a repülőjeggyel még nem bíró országok közül. Sorsdöntő viadalról van szó, hiszen a balsiker megroppanthatja az amúgy is vékony jégen táncoló magyar súlyemelést.

Péter rendkívül eltökélt: ”Ki kell harcolnunk a kvótát, ha törik, ha szakad. Annak pedig különösen örülnék, ha én is képviselhetném a magyar színeket a kínai fővárosban.”