Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

HONVÉD Komoly erőfelmérő vár a Volán fiataljaira, szerdán 15 órától ugyanis az NB I listavezetőjét, a Budapest Honvédot fogadják Magyar Kupa-meccsen a Felső Tisza parti stadionban. A tét a tizenhatba jutás. Kreizler Károly ígéri: nem adják olcsón a bőrüket. „Az egész csapatot feldobta, hogy ilyen rangos ellenfelet kaptunk, a Honvéd rosszul teszi, ha lebecsül bennünket” – mondja a hátvéd, aki legnagyobb várakozással a Hercegfalvi Zoltán elleni párharcra készül.

Kreizler Károly, a labdazsonglőr leendő mérnök. Fotó: S. Cs.

 

Nyolc­ból nyolc – szá­mol­gat­tak büsz­kén a Ti­sza Vo­lán SC há­za tá­ján az el­múlt hé­ten. A szám­misz­ti­ka eb­ben az eset­ben úgy fe­lel­tet­he­tő meg a va­lós té­nyek­nek, hogy au­gusz­tus ele­je óta ennyi győz­tes mér­kő­zést ví­vott meg zsi­nór­ban a sze­ge­di lab­da­rú­gó­csa­pat. Vá­gó At­ti­la ta­nít­vá­nyai a Ma­gyar Ku­pá­ban há­rom el­len­fe­lü­ket (Békésszentandrás, Gyu­la, Ásotthalom) búc­súz­taták ját­szi kön­­nyes­ség­gel, az NB III Al­föld cso­port­já­ban – újonc­ként – pe­dig az el­ső öt for­du­lót tel­je­sí­tet­ték száz­szá­za­lé­kos mér­leg­gel (Kis­kun­fél­egy­há­za-Ti­sza Vo­lán 2-3, Ti­sza Volán-Algyő 5-0, Ti­sza Volán-REAC II. 7-1, Dabas-Tisza Vo­lán 1-3, Ti­sza Volán-Szigetszentmiklós 4-2). Bár a so­ro­zat a szom­ba­ti ba­jai 3-2-es ve­re­ség­gel meg­sza­kadt, a rajt így is több mint biz­ta­tó. A fi­a­tal gár­da vé­del­mé­nek ten­ge­lyé­ben az ed­di­gi ös­­sze­csa­pá­so­kon ki­vá­ló tel­je­sít­ményt nyúj­tott a húsz­esz­ten­dős Krei­zler Kár­oly, az SZTE Mér­nö­ki Kar má­sod­éves me­ző­gaz­da­sá­gi és élel­mi­szer-ipa­ri gé­pész­mér­nök sza­kos hall­ga­tó­ja.

„A sze­zon kez­de­te előtt szán­dé­ko­san nem fo­gal­maz­tam meg ma­gam­ban konk­rét el­vá­rá­so­kat, az­tán ahogy az el­ső két mec­­cset si­ker­rel vet­tük, a har­ma­dik for­du­ló­tól már min­den ös­­sze­csa­pá­son ki­mon­dot­tan győz­ni me­gyek, me­gyünk fel a pá­lyá­ra – mond­ja, hoz­zá­té­ve: tu­dás­ban ta­lán nincs is ak­ko­ra kü­lönb­ség az NB III-as és a me­gye egyes csa­pa­tok kö­zött, ám a fut­ball­hoz va­ló hoz­zá­ál­lás, az egész kö­zeg ko­moly­sá­ga már így, egy osz­tál­­lyal fel­jebb is ös­­sze­ha­son­lít­ha­tat­lan. A hát­véd amon­dó: a fel­ju­tá­sért foly­ta­tott küz­de­lem­ben ép­pen a Ba­ja és a Bé­kés­csa­ba le­het­nek a Ti­sza Vo­lán fő ri­vá­li­sai. Már csak azért is fon­tos len­ne mi­nél ha­ma­rabb fel­ke­rül­ni az NB II-be, mert a vá­ros, a szur­ko­lók, a saj­tó ér­dek­lő­dé­se, fi­gyel­me osz­tály­ról osz­tály­ra fel­fe­lé ha­lad­va egy­re in­kább nő. Ar­ról nem is be­szél­ve, hogy a Ka­resz be­ce­név­re hall­ga­tó lab­da­rú­gó egy­ér­tel­mű cél­ja, hogy egy­szer a leg­ma­ga­sabb osz­tály­ban fut­has­son ki a zöld gyep­re – per­sze ha egy mód van rá, sze­ge­di dressz­ben. Nem cso­da, pá­lya­fu­tá­sá­nak 1997-es kez­de­te óta a Ti­sza Vo­lán kö­te­lé­ké­be tar­to­zik.

Kü­lön öröm­mel töl­ti el, hogy az ed­di­gi baj­no­ki for­du­lók alatt már há­rom­szor is meg­zör­get­te az el­len­fe­lek há­ló­ját: két­szer fe­jes­ből, egy­szer sza­bad­rú­gás­ból volt ered­mé­nyes. Amúgy is a bi­valy­erős tá­vo­li sza­bad­rú­gás­ok spe­ci­a­lis­tá­ja – he­ti két­szer kü­lön is csi­szol­gat­ja tech­ni­ká­ját. Vé­le­mé­nye sze­rint a hát­só alak­zat Mórocz Zsolt vis­­sza­té­ré­sé­vel vált iga­zán egy­sé­ges­sé, a Ma­kó­ról ha­za­iga­zolt hu­szon­hét éves lab­da­rú­gó ru­tin­ja ara­nyat ér. „A hoz­zá ha­son­ló idő­sebb já­té­ko­so­kat csak ta­táz­zuk az öl­tö­ző­ben, s mi­vel ke­ve­seb­ben van­nak, nem­igen tud­nak vis­­sza­vág­ni” – ne­vet a Mér­nö­ki Kar hall­ga­tó­ja, ér­zé­kel­tet­ve, hogy a csa­pat to­vább­ra is nagy­sze­rű han­gu­lat­ban ké­szül nagy cél­jai el­éré­sé­re.

Bár egy­elő­re a fut­ball az el­ső az éle­té­ben, Ka­resz a ta­nu­lást sem ha­nya­gol­ja el. „Ma­nap­ság dip­lo­ma nél­kül ne­he­zen le­het bol­do­gul­ni, úgy­hogy ha nem is fel­tét­le­nül az ötö­sök­re haj­tok, min­den­kép­pen ma­xi­má­li­san oda­fi­gye­lek a ta­nul­má­nya­im­ra” – zár­ja a be­szél­ge­tést.