Az utóbbi időben egyre több szó esik a COPD-ről, mivel jelen pillanatban a lakosság durván a 5 százaléka szenved ebben a betegségben. Ma a világon körülbelül 600 millió beteg van, és a WHO felmérése szerint 2020-ra ez válik a harmadik leggyakoribb halálokká.
A COPD elnevezése mutatja, hogy a betegség idült hörghuruttal, légúti szűkülettel, majd tüdőtágulással jár. A légúti szűkület adja meg a kór lényegét, amely a gyógyszeres kezeléssel sem szüntethető meg teljesen. A háttérben egy krónikus gyulladás zajlik, s ami miatt igazán gyilkosnak számít, az az, hogy gyakran társbetegsége a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek.
A betegség kialakulásának legfőbb oka a fiatalkorban elkezdett dohányzás, továbbá a szenynyezett füstös konyhák, épületek és az ipari szennyezés. Az okok másik része veleszületett problémára vezethető vissza, de ez az esetek nagy részében ez elenyésző, kevesebb mint 1 százalékra tehető.
A COPD fő megjelenési formái a krónikus bronchitis, melynek tünetei a fokozott légúti nyáktermelés és a krónikus, produktív köhögés. Továbbá az obstruktív bronchitis, amely a kislégutak szűkületével jár, illetve az emphysema, amely a finom léghólyagocskák pusztulását eredményezi, és elgyengíti a légutak falát.
Míg egy egészséges embernél a légút olyan rugalmas, mint egy lufi, a COPD-betegeknél olyanná válik, mint egy papírzacskó. A betegség tünetei közé tartozik a nehéz légzés és a légszomj. Úgy érezhetjük át ezt leginkább, ha egy mély lélegzetvétel után teli tüdőre próbálunk levegőt venni.
A betegség diagnosztikájában a spirométer segít, melynek alkalmazásával meg lehet állapítani a kiáramló levegő sebességét és térfogatát. A megnyúlt kilégzés mutatja, ha valakinek ilyen jellegű problémája van. A betegek ilyen esetekben hörgőtágító gyógyszert lélegeznek be, amelynek hatása mutatja, hogy menynyire reverzibilis a folyamat.
Ha már előrehaladott állapotban van a beteg, akkor a gyulladáscsökkentő gyógyszerek mellett oxigénre szorul. Ez esetben naponta legalább 15 órán át kell alkalmazni az oxigént. Továbbá a gyógyszeres kezelés mellett fontos szerepet kap a rehabilitáció is.
Nagyon fontos, hogy időben diagnosztizálják a COPD-t, mert akkor tudják hatásosan kezelni, de még fontosabb a megelőzés. S mivel kialakulásának legfőbb oka a dohányzás, ezért Somfay Attila előadásával ennek egészségkárosító hatásaira szeretné felhívni a figyelmet. Soha nem késő leszokni! Ha valaki 35 éves koráig abbahagyja, akkor hasonló esélyei lesznek az egészséges életre, mint annak, aki soha nem dohányzott.
Mindemellett az előadás csupán egy nappal előzte meg az I. Légzésfunkciós Világnapot (2010. október 14.), amely a „2010 a tüdő éve” kampány keretében világszerte megrendezendő események egyike volt. Az egynapos rendezvényen ingyenes szűrés keretében az orvosok és nővérek ötperces méréssel vizsgálták a lakosok tüdejét. Az esemény másik célja pedig, hogy felhívják a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, és visszaszorítsák a dohányzást.
Nem lehet eleget hangsúlyozni a dohányzás káros hatásait. Bár olvashatjuk a cigis dobozon, nap mint nap halljuk a tévében, rádióban, mégis fennálló probléma, súlyos veszélyforrás. Persze fiatalon ki gondol arra, hogy mi lesz 20-30 év múlva, hiszen dohányozni olyan sikk… Aztán évekkel később minden választási lehetőség nélkül szívhatjuk a fiatalkori rossz döntéseink következményeit és az oxigénpalackot...
Tóth Boglárka