Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Sza­bó Já­nos 1947-ben szü­le­tett Solt­vad­kerten. A Sze­ge­di Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­te­men vég­zett 1971-ben, „sum­ma cum laude” mi­nő­sí­tés­sel mint ál­ta­lá­nos or­vos. 1971 -től a Sze­ge­di Szü­lé­sze­ti és Nő­gyógy­ásza­ti Kli­ni­ka ku­ta­tó kol­lek­tí­vá­já­ban dol­go­zott, majd 1975-ben szü­lé­szet nő­gyógy­ászat, il­let­ve 1986-ban humán­genetikus vizs­gát tett. 1988-ban az or­vos­tu­do­mány kan­di­dá­tu­sa, majd 1998-ban a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia dok­to­ra lett, egy éve pe­dig a kli­ni­kai ge­ne­ti­kus szak­vizs­gá­já­val zár­ta ezt a sort. Va­ló­szí­nű­leg csak egy­elő­re, hi­szen ku­ta­tá­si ered­mé­nye­it és pub­li­ká­ci­ó­i­nak hos­­szú so­rát te­kint­ve Sza­bó Já­nos a mag­za­ti kro­mo­szó­ma és egyéb fej­lő­dé­si rend­el­le­nes­sé­gek ante­natális szű­ré­sé­ben iga­zi út­tö­rő­nek, lel­kes tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dó­nak szá­mít, aki a te­rü­let ha­zai kép­vi­se­lői kö­zött meg­ha­tá­ro­zó ku­ta­tó­egyé­ni­ség. Sza­bó Já­nos a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Ál­ta­lá­nos Or­vos­tu­do­má­nyi Kar Or­vo­si Ge­ne­ti­kai In­té­ze­té­nek tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­ná­ra, 1983-tól pe­dig a Pre­natális Ge­ne­ti­kai Köz­pont ala­pí­tó­ja és ve­ze­tő­je.
Fő ku­ta­tá­si te­rü­le­tei kö­zé tar­toz­nak a fo­gam­zás­gát­lás kér­dé­sei, az on­ko­ló­gia és sejt­di­ag­nosztika, a dagana­tim­munoló­gia, a magzati di­ag­nosz­ti­ka, a ge­ne­ti­kai ta­nács­adás, a pre­natális ultra­hang­di­ag­noszti­ka és emel­lett ma­ga pre­na­tal­is szű­rés. De ugyan­úgy fog­lal­ko­zik a mul­ti­fak­toriális be­teg­sé­gek mo­le­ku­lá­ris ge­ne­ti­ká­já­val, il­let­ve a pri­mer és szekun­der meg­elő­zés le­he­tő­sé­ge­i­vel, a táplálkozás-genomiká­val és -epigenomiká­val.
A Sza­bad­egye­te­men ez al­ka­lom­mal a pro­fes­­szor igye­ke­zett ezt a prob­lé­ma­kört mind a szak­ma, mind a té­ma iránt ér­dek­lő­dők­nek meg­vi­lá­gí­ta­ni, hi­szen a kér­dé­sek és prob­lé­mák nem csak a szak­mai kört ér­dek­lik és érin­tik. A ma hi­he­tet­le­nül gyors tech­ni­kai fej­lesz­té­sei a mag­za­ti ge­ne­ti­ká­nak is se­gít­sé­gül szol­gál­nak, mert már a kez­de­ti idő­szak­ban, va­gyis a ter­hes­ség el­ső nap­ja­i­tól le­he­tő­vé te­szik a mag­zat fej­lő­dé­sé­nek kö­ve­té­sét. A mag­za­ti ge­ne­ti­ka te­hát meg­ol­dást je­lent­het nem­csak tár­sa­dal­mi szin­ten, de egyé­ni szin­ten is a gye­rek­vál­la­lás­sal kap­cso­la­tos gon­dok­ra. Ez ter­mé­sze­te­sen nem azt je­len­ti, hogy az abor­tusz­nak en­ged na­gyobb te­ret.
A szü­le­tés előtt már ki­ala­ku­ló rend­el­le­nes­sé­gek elő­for­du­lá­sa a pro­fes­­szor ál­tal em­lí­tett ada­tok sze­rint a Föld fej­lett or­szá­ga­i­ban 4 szá­za­lék, te­hát ke­ve­sebb, mint az el­ma­ra­dot­tabb ál­la­mok­ban, ahol ez az arány már en­nek a dup­lá­ja kö­rül mo­zog. A szü­le­té­si rend­el­le­nes­sé­gek egy em­ber sor­sát mó­do­sít­ják je­len­lét­ük­kel, így na­gyon fon­tos, hogy a té­má­ban ér­de­kelt or­vo­sok és ku­ta­tó tu­dó­sok meg­ta­lál­ják a prob­lé­ma oka­it, és meg­előz­hes­sék a bajt a gyer­me­kek szü­le­té­se előt­t. A meg­elő­zés pe­dig a tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok je­len­le­gi ál­lá­sa sze­rint a magzati szűrés, va­gyis az ult­ra­hang és az anyai vér­vizs­gá­lat ál­tal le­het­sé­ges. A di­ag­nosz­ti­kus el­já­rá­sok, mint a chori­on­biop­szi­a, amnio­cen­tézis és mag­za­ti vér­vé­te­li is ide­tar­toz­nak, il­let­ve a preim­plan­tá­ciós di­ag­nosz­ti­ká­val, a lom­bik­bé­bi-prog­ra­mok­kal is se­gít­het a tu­do­mány a szü­le­té­sek sza­bá­lyo­zá­sá­ban. Az elő­adá­son te­hát szó esett a mag­za­ti ge­ne­ti­kai szű­rő- és di­ag­nosz­ti­kus el­já­rá­sok­ról, me­lyek elő­nyök­kel és hát­rá­nyok­kal egy­aránt ren­del­kez­het­nek, de mind­ezek el­le­né­re bi­zo­nyo­san se­gí­te­nek a ter­hes anyák­ban fej­lő­dő mag­zat egész­ség­ügyi szem­pont­ból fon­tos szű­rő­vizs­gá­la­ta­i­nak el­vég­zé­sé­ben.

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la