Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A demográfiai helyzet változását, ezen belül az elöregedés jelenségének bekövetkeztét nagyobb biztonsággal meg lehet jósolni, mint az ökológiai katasztrófa közeledtét – tudtuk meg az előadótól. Önmagában a népességnövekedés rendkívül nagy probléma, és szoros összefüggésben áll az ökológiai veszélyekkel, hiszen a populáció igényei a Föld javai iránt már meghaladják annak teljesítőképességét.

 

 

 

Az előadás elején Botos Katalin hangsúlyozta, hogy a téma multidiszciplináris eredetű, tehát  egyaránt érdekelhet statisztikust, történészt, jogászt vagy bárki mást a közgazdászokon kívül is, hiszen az egész társadalmunkat érintő problémáról van szó. Egy német írótól idézve kiderült, hogy rendkívül sajátos korszakban élünk, mert a történelem során először fordul elő, hogy az idősek száma meghaladja a gyermekekét. Manapság tehát általános tendencia, hogy a népesség demográfiai struktúrája végtelenül átalakul – alapjában véve kevesebb a gyerek, és több az idős. Ez annak a következménye, hogy a termékenység, azaz a szülőképes nők által vállalt gyerekek száma visszaesett. Ezzel egyidejűleg egy másik jellemző folyamat az életkor növekedése, és a teljességhez hozzátartozik, hogy a „baby boom-generáció” első hulláma most éri el a nyugdíjkorhatárt Európa-szerte.

Jelenleg 6,7 milliárd fő a világ népessége, és ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, akkor 2050-re 9,2 milliárdan leszünk a Földön. A fejlődő országokban dinamikusan növekszik a lélekszám, míg a fejlett országokban stagnálás vagy elöregedés jellemző. Európa népességváltozása már eljutott arra a szintre, hogy évente egymillió fővel fogy! Ellenben becslések szerint Ázsiában az európai lakosság kilencszerese, és az amerikaiak több mint tizenkétszerese fog élni 2050-ben. Ehhez hozzátartozik, hogy mindenhol, tehát Ázsiában is növekszik az idősek száma. Európában az elmúlt negyven évben kitolódott a várható élettartam közel nyolc évvel, és mindenhol csökkentek a termékenységi ráták. 2005-ben két-három munkaképes korú felnőttre jutott egy idős eltartott, 2050-ben viszont már minden második emberre jut majd.

A korábbi szocialista Közép-Európa adatai a legaggasztóbbak, és sajnos rendkívül kedvezőtlenek a magyar mutatók is. A globalizáció következtében felerősödött nemzetközi egyensúlyhiányokban szerepe van a lakosság elöregedésének, a kialakuló államháztartási hiányoknak és megváltozott megtakarítási szokásoknak. A tb-rendszerek visszahatnak a társadalom demográfiai mutatóira. Az intézményi megoldások tulajdonképpen fölöslegessé teszik a gyermekvállalást, ha csak annak az öregkori gondoskodási funkcióját nézzük. A gyermekvállalást magánüggyé degradáló gazdaság- és szociálpolitika népességfogyáshoz és elöregedéshez vezet. Ez pedig pénzügyi ellehetetlenüléshez, ami feltétlen közügy.

Botos Katalin szerint a csökkenő népesség mellett csak akkor lesz fenntartható a közpénzügyi egyensúly az egyes országokban, ha a felértékelődő humán tőke, humán erőforrás bérei megfelelően növekednek, így járulékfizető, megtakarítási képessége nő.