2022. január 24., hétfő English version
Archívum  --  2010  --  9. szám - 2010. szeptember 27.  --  Szabadegyetem
A val­lá­si él­mény sok­fé­le­sé­ge
Má­té-Tóth And­rás, az SZTE BTK Val­lás­tu­do­má­nyi Tan­szék­ének ve­ze­tő­je William James em­lé­ké­nek adó­zott szep­tem­ber 22-i elő­adá­sá­val a Sza­bad­egye­tem – Sze­ged ka­ted­rá­ján.

De hogy ki is volt William James (1842-1910)? Egy ame­ri­kai szár­ma­zá­sú tu­dós, pszi­cho­ló­gus, or­vos, böl­cse­lő és a val­lás­lé­lek­tan tu­do­mány­ág egyik ala­pí­tó­ja, to­váb­bá Hen­ry James, a hí­res iro­dal­már báty­ja.
Ap­ja nyug­ha­tat­lan szel­le­me mi­att a csa­lád fo­lya­ma­to­san uta­zott, ami a po­zi­tív ha­tá­sai mel­lett, mint a szé­les kö­rű nyelv­is­me­ret, meg­vi­sel­te Williamet. A ku­ta­tók fel­té­te­le­zik, hogy emi­att vá­lasz­tot­ta a val­lá­si él­mény ta­nul­má­nyo­zá­sát, mert ő ma­ga is a biz­ton­sá­got sze­ret­te vol­na meg­ta­lál­ni.

szabadegyetem
Máté-Tóth András előadása nyitotta az őszi szemesztert. Fo­tó: szegy
Több hí­res tu­dós és ku­ta­tó is ha­tás­sal volt mun­kás­sá­gá­ra. Az el­ső Louis Agas­siz zo­o­ló­gus volt, aki Bra­zí­li­á­ba szer­ve­zett ex­pe­dí­ci­ót, aho­vá James is kö­vet­te, ugyan­ak­kor az idő elő­re­ha­lad­tá­val egy­re nyil­ván­va­lób­bá vált, hogy nem tud­nak együtt dol­goz­ni pro­fes­­szo­rá­val, mert el­uta­sí­tot­ta faj­gyű­lö­le­tét. Emel­lett Charles Renou­vi­er és Her­mann von Helmholtz is nagy mér­ték­ben for­mál­ta gon­dol­ko­dá­sát, to­váb­bá ba­rá­ti kap­cso­lat­ban állt Hen­ri Berg­son­nal is.
James tu­do­má­nyos pá­lya­fu­tá­sa há­rom ki­emel­ke­dő té­ma kö­ré össz­pon­to­sul. Az el­ső ezek kö­zül a prag­ma­tiz­mus, amely sze­rint igaz az, ami­ből egy kö­ve­ten­dő po­zi­tív ta­pasz­ta­lat szár­ma­zik. A má­so­dik a lé­lek­tan té­ma­kö­re, ahol James a mód­szer­tan szem­pont­já­ból ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gű oly­an­­nyi­ra, hogy Wil­helm Wundt mel­lett a lé­lek­tan ala­pí­tó­já­nak tart­ják. Mind­ezek mel­lett a val­lás­lé­lek­tan meg­ala­pí­tó­ja­ként em­le­ge­tik, mi­vel a 19. szá­zad vé­ge fe­lé gya­kor­lat­tá vált meg­fi­gye­lé­se­ket és kí­sér­le­ti mód­sze­re­ket el­sők kö­zött kezd­te al­kal­maz­ni a val­lá­si él­mény­re.
William James fő mű­ve, A val­lá­si él­mény vál­to­za­tai. Ta­nul­mány az em­ber ter­mé­szet­ről 1902-ben lá­tott nap­vi­lá­got. Aho­gyan a cí­me is mu­tat­ja a val­lá­si él­mény­­nyel kap­cso­la­tos meg­fi­gye­lé­se­it az em­be­ri ter­mé­sze­tet ku­tat­va, en­nek kö­ze­gé­be ágyaz­va fej­ti ki. Több­ször is elő­ke­rül mű­vé­ben, hogy az egye­te­mes val­lást meg­ha­tá­roz­ni nem le­het, így egy funk­ci­o­ná­lis val­lás­meghatározást fo­gal­maz meg, mely sze­rint: „A val­lás olyan egyé­nek ér­zé­se­i­nek, cse­lek­vé­se­i­nek és él­mé­nye­i­nek ös­­szes­sé­ge, akik ma­guk­ról azt tart­ják, hogy az ál­ta­luk is­te­ni­nek tar­tott va­ló­ság­gal áll­nak kap­csolt­ban.” James sze­rint a val­lás nem csu­pán ér­zés, ha­nem cse­lek­vés is. Min­dig az adott em­ber szem­szö­gé­ből néz­ve kell meg­ítél­ni, hogy val­lás-e, nem sa­ját né­ző­pont­já­ból. A ku­ta­tás mód­sze­re a le­írá­sok és szö­ve­gek ele­me­zé­sé­vel, pszi­cho­ló­gi­ai ér­tel­me­zé­sé­vel tör­té­nik.
A mű a val­lá­si­nak tar­tott él­mé­nye­ket pszi­cho­ló­gi­ai mó­don ma­gya­ráz­za. Esze­rint a meg­té­rést a sze­mé­lyi­ség ener­gia­köz­pont­já­nak át­he­lye­ző­dé­se okoz­za, va­gyis az ad­dig pe­ri­fé­ri­án le­vő val­lá­si kép­ze­tek a kö­zép­pont­ba ke­rül­nek. A meg­té­rés fo­lya­ma­ta James sze­rint ha­son­lít ah­hoz, ami­kor az em­ber a ti­né­dzser­kor­ból a fel­nőtt­kor­ba ke­rül.
A meg­té­rés mel­lett Má­té-Tóth And­rás a misz­ti­ka fo­gal­mát emel­te ki, mi­vel sze­rin­te ez a val­lá­si él­mén­­nyel kap­cso­la­tos James-i szem­lé­let fon­tos ré­szét ké­pe­zi. A misz­ti­kus tu­dat­ál­la­pot el­kü­lö­ní­té­sé­re al­kal­mas négy jel­leg­ze­tes­ség a ki­mond­ha­tat­lan­ság, a noétikus mi­nő­ség, az át­me­ne­ti­ség és a pas­­szi­vi­tás. A val­lá­si misz­ti­ka ma­gá­ban fog­lal­ja Is­ten köz­vet­len je­len­lét­ének meg­ta­pasz­ta­lá­sát, mely­nek egyik jel­leg­ze­tes­sé­ge a koz­mi­kus tu­dat, és eh­hez tár­sul a fel­tét­len igaz­ság ér­zé­se is. Ezen­kí­vül van még egy na­gyon sa­já­tos jel­leg­ze­tes­sé­ge: „A misz­ti­ka ha­tá­ro­zott ön­tu­da­ta az, hogy nem érin­tik a re­gi­o­ná­lis és kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok kü­lönb­sé­gei.”
William James je­len­tő­sé­ge egy­részt ab­ban rej­lik, hogy in­duk­tív, ta­pasz­ta­la­ti mó­don kö­ze­lí­tett a val­lás­lé­lek­tan fe­lé, más­részt pe­dig tisz­te­let­ben tar­tot­ta a val­lá­si sok­fé­le­sé­get, ami szin­tén pél­da­ér­té­kű.

Tóth Bog­lár­ka

DSC_01581_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Digitális vallomások - Dr. Fráter Loránd emlékkiállítás
    december 04. - január 30.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak 2021/22 I. félév
    december 13. - január 29.
  • Vizsgaidőszak
    december 13. - január 28.

Gyorslinkek

Bezár