Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„1581-ben Báthori te­o­ló­gi­ai és fi­lo­zó­fi­ai fa­kul­tás­sal ren­del­ke­ző egye­tem meg­nyi­tá­sát en­ge­dé­lyez­tet­te a je­zsu­i­ták­nak Ko­lozs­vá­rott a pá­pá­val” – ol­vas­ha­tó az MTA Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet mo­nog­rá­fi­á­já­ban (Vi­rág­kor és pusz­tu­lás. Szerk.: Glatz F., 1995). Az Aka­dé­mia és az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um tá­mo­ga­tá­sá­val az ez­red­for­du­ló kap­csán meg­je­lent egye­tem­tör­té­ne­ti mun­kák – Gaál, Kar­dos, Szö­gi és Var­ga Jú­lia – ha­son­ló­kép­pen vé­le­ked­nek. A té­ma leg­tel­je­sebb át­te­kin­té­sét ad­ja Báthor­itól 1941-ig Bisz­tray és mun­ka­tár­sai rep­re­zen­ta­tív, fél­ezer ol­da­las mun­ká­ja, Er­dély ma­gyar egye­te­me. Ha­son­ló­kép­pen vé­lek­szik egye­te­münk aka­dé­mi­kus tör­té­né­sze, Már­ki Sán­dor (1922). A II. vi­lág­há­bo­rú előtt egye­te­münk rend­sze­re­sen meg­je­le­nő év­köny­vei a tör­té­nel­mi vissza­te­kin­tést szin­tén Báthori­val kezd­ték. A rend­szer­vál­tás után Rus­zoly, az or­vos­kar­ról Sza­bó T. és Zal­lár A. tár­gyal­ja ugyan­így. A leg­újabb tör­té­ne­ti mun­kák – Minker Emi­lé, a bel­kli­ni­káé (az egye­tem­tör­té­ne­ti részt lek­to­rál­ta Ba­lázs M.) és a gyer­mek­kli­ni­káé – a Báthori-féle (je­zsu­i­ta) egye­tem­ből in­dul­nak ki.

Az uni­ver­si­tas szel­le­mi fo­lya­ma­tos­sá­gát 1581-től 1773-ig, át­me­ne­ti fel­osz­la­tá­su­kig az ala­pí­tó és mű­köd­te­tő ön­fel­ál­do­zó je­zsu­i­ták biz­to­sí­tot­ták. Eu­ró­pa-hí­rű ta­ná­rai Padovában és Ró­má­ban ta­nul­tak, így az egye­tem szel­le­mi­sé­ge az itá­li­ai hu­ma­nis­ta-ba­rokk mű­velt­ség­ben gyö­ke­re­zett. Itt ok­ta­tott a vi­lág­hí­rű csil­la­gász Hell Mik­sa, itt ta­nult Páz­mány Pé­ter, Mi­kes Ke­le­men is. Mi­u­tán Páz­mány ké­sőbb Nagy­szom­ba­ton egye­te­met ala­pí­tott, mely a fő­vá­ro­si egye­te­mek – EL­TE, SO­TE – elő­de, nem túl­zás, hogy tör­té­nel­mük is ide, Ko­lozs­vár­ra ve­zet­he­tő vis­­sza. Je­zsu­i­ták ok­tat­ták II. Rá­kó­czi Fe­ren­cet és Zrí­nyi Mik­lóst, a köl­tőt és had­ve­zért is.

Má­ria Te­ré­zia a Báthori-egye­te­men ho­zott lét­re jo­gi és or­vo­si fa­kul­tá­so­kat, ahol még exjez­suit­ák is ok­tat­tak. A lí­ce­u­mi (fő­is­ko­lai) kor­ban az egye­te­mi szel­lem foly­to­nos­sá­gát a jog­aka­dé­mia mel­lett az or­vos-se­bé­szi tan­in­té­zet biz­to­sí­tot­ta, ahol olyan ki­vá­ló­sá­gok ok­tat­tak, mint Lenhossék, Jen­dras­sik, Mar­gó és Ba­logh K., ké­sob­bi pes­ti pro­fesz­­szo­rok. Eöt­vös ezen két in­téz­ményt szó­lí­tot­ta fel az egye­tem­mé va­ló át­ala­ku­lás­ra, négy­ka­rú­vá ki­egé­szít­ve azt (1872). Az egye­tem ro­mán el­vé­tel­ét kö­ve­tő­en a me­ne­kü­lő ko­lozs­vá­ri pro­fes­­szo­rok Sze­ge­den ta­lál­tak ott­hon­ra 1921-ben. Az or­vos­kar ös­­szes pro­fes­­szo­ra ko­lozs­vá­ri. 1940-ben de iure a ko­lozs­vá­ri egye­tem vis­­sza­ment szü­lő­föld­jé­re, de facto szel­le­mi­sé­gé­ből nőtt ki Sze­ge­den a Hor­thy Mik­lós Tu­do­mány­egye­tem (az or­vos­kar­ról két ta­nár ment vis­­sza).

Genius loci: Ko­lozs­vá­ron a tör­té­nel­mi vi­ha­rok da­cá­ra áll­nak a ré­gi egye­te­mi épü­le­tek. A vi­lág­hí­rű kli­ni­kai te­lep a sze­ge­dit idé­zi, hisz ter­ve­ző­jük ugyan­az a Korb Flóris. Sze­ge­den: Er­délyt és egye­te­mét idé­zi a le­nyű­gö­ző Dóm tér és a Nem­ze­ti Pan­te­on. Báthori Ist­ván egye­tem­ala­pí­tó mel­lett Beth­len Gá­bor, Má­ria Te­ré­zia, Má­tyás ki­rály, a „kin­cses vá­ros” szü­löt­te és Páz­mány szob­ra lel­he­tő fel. Az egye­tem­épí­tő mi­nisz­te­rek: Eöt­vös, Tre­fort és Klebels­berg, a ma­te­ma­ti­ku­sok: Bolyaiék, Riesz, Haár, Sző­ke­fal­vi, Rédei, Kal­már, a gon­dol­ko­dók: Apá­czai, Bras­sai. Fe­let­tük a ne­ves in­té­ze­tek: Szent-Györ­gyié, Janc­sóé, Bayé. Leg­fe­lül a kö­zép­ko­ri egye­tem szim­bó­lu­ma, a ze­né­lő óra és kor­hű alak­jai, élü­kön Klebels­berggel. Lenn a Ko­lozs­vá­ri test­vé­rek Szent György-szob­rá­nak má­so­la­ta szin­tén Ko­lozs­várt idé­zi. A püs­pö­ki pa­lo­ta előtt a je­zsu­i­ta ta­nít­vány, II. Rá­kó­czi Fe­renc lovasszo­bra.

Az egye­tem szel­le­mi­sé­ge Báthor­itól kezd­ve fo­lya­ma­to­san tün­dö­köl, egy­sé­ges, meg­cson­kít­ha­tat­lan és a har­ma­dik év­ez­red­be lép­vén is vál­lal­ha­tó.

or­vos