2024. április 20., szombat English version
Archívum  --  2005  --  22. szám - 2005. december 5.  --  Egyetemi élet
Educatio 2005
Péntek délelőtt több száz középiskolásból álló sor kígyózott a Budapesti Vásárközpont „A” pavilonja felé, ahol az Educatio 2005 kiállítás szervezői várták az érdeklődőket. Néhány intézménytől eltekintve az összes egyetem és főiskola képviseltette magát, de könnyen el lehetett keveredni a könyvkiadók, tanszergyártók, nyelviskolák standjai között is. A kiállítás minden belépő számára ingyenes volt. A rendezvényt Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta meg.
Ekkora oktatási dzsemborit még nem látott az ország. Az első Educatio kiállítást, a magyar oktatás legjelentősebb és legrangosabb szakmai seregszemléjét 1999-ben rendezték meg, de akkor csak a felsőoktatási intézmények vettek részt a rajta, az iskolákkal kapcsolatos cégek csak 2000-től képviseltetik magukat. „A kiállítók száma évről évre gyarapodott, az idei, hetedik rendezvényen már több mint háromszáz kiállító mutatkozik be” – mondta el lapunknak Kerekes Balázs, az Educatio 2005 egyik szervezője. A kiállítás főleg a középiskolás diákok és szüleik, a pedagógusok, illetve az intézményvezetők számára tartogatott érdekességeket. A három nap alatt a szervezők hatvanezer emberre számítottak.
A standok labirintusában megtalálható volt minden jelentősebb felsőoktatási intézmény. Náluk a felvételi előtt álló diákok minden őket érdeklő kérdésre választ kaphattak, és ízelítőt nyerhettek az egyetem hangulatából is. „Most, amikor ilyen gyökeres változások következnek a magyar felsőoktatásban, elengedhetetlen, hogy az intézmények már a felvételi előtt személyes kapcsolatot találjanak a leendő hallgatóikkal” – hangsúlyozta Forgács Tamás, SZTE BTK oktatási dékánhelyettese. „A negyven bölcsész szak helyett csak tizenegy közül választhatnak a diákok, és mivel néha még a tanáraik sem tudják, hogy melyik tantárgycsoport mit takar, hozzánk fordulnak tanácsért” – tette hozzá.
A bölcsészkar szakjai közül leginkább a pszichológia és a kommunikáció izgatta a diákok fantáziáját. Az ezeket a szakokat bemutató szórólapokat hamar elkapkodták a pultról. Forgács Tamás felhívta rá a figyelmet, hogy nemrég olyan, karokat összehasonlító rangsor jelent meg, mely a bölcsészkarok között a szegedit nem túl előkelő helyen említi (az orvosit viszont az ország legjobbjaként). Az oktatási dékánhelyettes véleménye szerint a Népszabadság által készített rangsor teljesen irreális számításokon alapul, mivel a kisebb karok behozhatatlan előnyre tettek szert. A személyes találkozón a felvételizők a statisztikák számadatainál alaposabb ismeretet szerezhetnek az intézményekről.
Az SZTE Egészségügyi Főiskolai Kar standjánál szinte mindig ült valaki, kezén vérnyomásmérővel, de ugyanitt a vércukorszintjüket is megtudhatták az érdeklődők. A szegedi orvostanhallgatók is messziről kitűntek, ahogy zöld műtősruhába öltözve, maszkban osztották a tanácsokat a potenciális gólyáknak.
 
A szegedi orvostanhallgatók is messziről kitűntek. Fotó: Kenéz Attila
 
„Megpróbálunk feltűnőek lenni, hogy minél több hallgatót csábítsunk az egyetemünkre. Magyarországon jelenleg orvoshiány van, az Educatio kiállítások tökéletes fórumai lehetnek az utánpótlás-toborzásnak” – magyarázta el a kissé már vásári hangulatra emlékeztető stand szerepét Losonczi Erika, az Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
A szegediek mellett népszerűek voltak még az Idegenforgalmi Főiskola szakácsai is, ők egész napos főzőcskeműsorral, ingyenkajával és nyereményjátékkal édesgették magukhoz a látogatókat. A másik sláger az artistaképző standja volt, ahol az iskola tanulói mutatták be, mire képes az emberi test, ha nem a monitor előtt tesped és a könyvek fölött görnyed egész nap.
Saját standdal szerepelt az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) is. A felvételizők náluk tájékozódhattak a jövő évi lehetőségekről, szabályokról. A rendezvény második napján, december 3-án 10.30-11.30-ig az OFIK kiadványát, a december elején megjelenő Felvi rangsor – Egyetemek, főiskolák mérlegen című kiadványt mutatták be a nagyszínpadon.
A kiállítók között az Oktatási Minisztérium, a háttérintézményei és a kiemelt partnerei kaptak helyet. Az érdeklődők tudakozódhattak a diákhitelről, a diákigazolványokról, a Sulinet programról, de megismerhették a különböző hallgatói információs központok munkáját is.
A standokon a felsőoktatási intézmények, felnőttképzési iskolák mellett megtalálhatóak voltak a külföldi székhelyű felsőoktatási központok – mint a British Council vagy a Deutscher Akademischer Austauschdienst –, de az informatikai cégek és az iskolabútorok forgalmazói is felvonultak az oktatási seregszemlén. A szervezők fontosnak tartották, hogy magyar oktatás mellett Magyarországot is bemutassák a látogatóknak, ezért a nemzeti parkok, szállásadók és turisztikával foglalkozó cégek is képviseltették magukat.
A sorok között araszolgató diákok a bőség zavarával küszködtek, hol egyik, hogy másik intézmény brosúráit gyűrték a táskájukba, ám konkrét elképzeléssel csak kevesen érkeztek. „Én a Műszaki Egyetemre adom be a lapomat” – mondta ellentmondást nem tűrően egy negyedikes fiú sietve – „már jártam náluk, de nem sok újat mondtak, ami érdekelt, annak utánanéztem a honlapjukon.”
Egy budapesti lány már korán sem volt ennyire magabiztos: „Fogalmam sincs, mit válasszak. Most látom igazán, mennyi lehetőségem van, ezért még képtelen vagyok dönteni. Engem inkább összezavart a bőség.” Persze a legtöbb diák funkciójuknak megfelelően, tájékozódási célból kereste fel a standokat. „Gyűjtöm a szórólapokat, minden egyetemen szétnézek, és majd meglátjuk, mi lesz” – vonta meg a vállát egy biológia tagozatos lány – „De eddig Szeged a nyerő” – biztatott.
Cs. L.
Bezár