Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Nem várható különösebb változás a Szegedi Akadémiai Bizottság életében, legfontosabb feladata továbbra is az lesz, hogy a régióban lévő kutatásoknak fórumot teremtsen” – mondta el lapunk kérdésére válaszolva Telegdy Gyula. Mivel a Szegedi Akadémiai Bizottság nem csupán Szeged és Csongrád megye, hanem Békés és Bács-Kiskun szervezési feladataiért is felelősséget vállal, nem elég, ha csak az egyetem kutatóit tartja szem előtt, másoknak is lehetőséget kell biztosítania. A háború előtt az akadémiának középiskolai tanár tagjai is voltak, mert nem a cím számított, hanem az, ki mit tud letenni az asztalra, vagyis a kutatás szabadsága.
A szerteágazó tudományos élet eredményeképpen évente kétszáz-kétszázötven tudományos konferenciának ad otthont a SZAB székháza, ezeken több mint tizenötezer résztvevő fordul meg. A bizottság ezt a pezsgést igyekszik fenntartani az által, hogy kulturált körülmények között biztosít lehetőséget a kutatók eszmecseréihez. Az elmúlt években több milliárd forint támogatást nyertek el e térség kutatásai, ebben a sikerben a bizottság fórumai is vitathatatlan szerepet játszottak. „Bár néha lehet kritikus hangokat hallani" – fogalmazott Telegdy Gyula – „aki követi a programokat, láthatja, hogy szó sincs megtorpanásról."

 

 

A fiatalok megszólítása évek óta a bizottság céljai között szerepel. Fotó: Segesvári Csaba

 

A kutatások elsősorban az infrastruktúrától és a költségvetéstől függnek, ezért a 2006-os felsőoktatási változások nem jelentenek lényegi változást a Szegedi Akadémiai Bizottság életében. Az egyetemi struktúra nem befolyásolja lényegileg a kutatást, hiszen a kutatóknak jogukban áll önállóan pályázatokat benyújtani, a munkahely, az egyetem pedig nyilvánvalóan támogatja az elképzeléseiket. Innentől már csak a tehetségen múlik, hogy ki milyen forrásokhoz fér hozzá.
A közeljövő feladataira kitérve az elnök elengedhetetlennek tartja, hogy a szomszéd megyék kutatói jobban bekapcsolódjanak az akadémiai munkába. Mint elmondta, az utóbbi időben, Szeged mintha jobban figyelt volna a sajátjaira, pedig a szomszéd megyékben is sok olyan értékes kutatás van, mely támogatás hiányában nem tud fejlődni. Ha a szegedi kutatókkal kapcsolatba lépve, esetleg közösen pályázva próbálnának forrásokhoz jutni, az mind a két fél számára hasznot jelentene.
A fiatalok megszólítása szintén évek óta a bizottság céljai között szerepel, ám eddig nem történt jelentős előrelépés ezen a területen. Az Akadémiai Bizottság pályázati rendszere azok számára is számos lehetőséget kínál, akik nem rendelkeznek tudományos minősítéssel. Az idén körülbelül negyven pályázat érkezett a bizottsághoz, és ezek jelentős része el is nyerte az akadémia támogatását.
Az ötödik ciklusát töltő elnök az elkövetkezendő években arra is nagy hangsúlyt kíván fektetni, hogy a SZAB utat találjon az egyetemi ifjúsághoz. „Annak ellenére, hogy a bizottság rendszeresen eljuttatja a programját az egyetemre, a harmincezer hallgatóból csak néhányan vesznek részt az Akadémiai Bizottság programjain" – mondta. Telegdy Gyula ennek egyik okát a hallgatók túlterheltségében látja.