Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

Lehetősége nyílik arra, hogy bővítse az egyes szakok keretszámait az idén érettségizők javára. Fotó: Segesvári Csaba

 

2005. február 15-ig mintegy 150 ezer jelentkező adott be több mint 380 ezer jelentkezési lapot az egyetemekre és főiskolákra, és ez a szám mintegy 10 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben, ugyanakkor a jelentkezések száma bizonyos területeken nőtt, illetve sokkal kisebb mértékben csökkent, mint a jelentkezőké. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők nem bízzák a véletlenre a felvételit, megpróbálnak minél több intézményt megjelölni az A-lapon. 2004-ben egy jelentkező átlagosan valamivel több mint 2 jelentkezési lapot töltött ki, 2005-ben viszont egy jelentkezőre majdnem 3 lap jutott. A jelentkezők számának a csökkenése elsősorban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években a felsőoktatási intézmények a továbbtanulásra alkalmas, jó felkészültségű pályázókat többségükben felvették az államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre, ennek következtében csökkent azoknak a száma, akik azért jelentkeztek újra felsőoktatási intézménybe, mert az előző években nem sikerült bekerülniük. Ennek bizonyítékául szolgál többek között az, hogy a nappali alapképzésre a jelentkezők száma az átlagnál jóval kisebb mértékben csökkent, a beadott jelentkezések száma viszont az általános tendenciával szemben, több mint 3 százalékkal nőtt. Csökkent viszont az érdeklődés az esti, levelező és távoktatásos képzés iránt. A nagy reményekkel induló távoktatásos alapképzések is leszálló ágba értek, a jelentkezők száma néhány év alatt egyharmadára esett.
A jelentkezéseket szakcsoportok szerint vizsgálva az látszik, hogy az átlagot meghaladóan növekedett azoknál a szakcsoportoknál a jelentkezők száma, ahol a kötelező érettségi tárgyakkal vagy azok valamelyikével (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv) lehetett jelentkezni, vagyis ezekből fogják a pályázók szerzett pontjait kiszámolni. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a „klasszikus” bölcsész szakok, mint például magyar, történelem, kommunikáció, művelődésszervező stb., az ún. kis bölcsész szakok, mint például az altajisztika, japán, kínai, ógörög, tibeti stb. és a gazdasági szakcsoportokba jelentkezők száma. Ezzel ellentétes tendenciát mutat – vagyis az előző évekhez képest némileg kevesebb jelentkező van – például az agrár, az informatikai, műszaki vagy természettudományos területen. A természettudományos érettségi tárgyak alapján rangsoroló szakcsoportoknál kivételt jelent az egészségügyi képzés, ahol a jelentkezők és a beadott jelentkezések száma is nőtt.