2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2005  --  3. szám - 2005 február 28.  --  Hangsúly
Gyakorlat tenné a mestert
„…Rt. azonnali belépéssel keres marketing referens és marketing asszisztens munkatársakat. Feltételek: szakirányú végzettség, gyakorlat hasonló munkakörben, önálló munkavégzés képessége, kreativitás, számítógépes ismeret, jogosítvány."
Először véletlenül téved be az ember egy állásbörzére. Valakit keres, vagy odakinn esik, itt meg mégis csak meleg van, sőt, adnak ingyen tollat is. Egyetemistának sosem árt. Aztán a megszokott napilapjánál meg-megáll a hirdetéseknél - nézzük, mi kell a piacnak! Végül vesztét érzi, és az internet mellett beugrik a munkaügyre is, hátha. Árgus szemmel fürkészi a hirdetéseket, számolgatja a nyelvvizsgáit és a számítógép-kezelői ismereteit, súlyozza a diplomáját, és azon gondolkodik, mi számít szakmai tapasztalatnak. Van-e neki olyan, vagy honnan kellene lennie, mert úgy tűnik, elengedhetetlen.
A Szegedi Tudományegyetem képzéseit három nagyobb csoportra lehet osztani abban a tekintetben, szakmai gyakorlattal ellátva bocsátják-e világgá diákjaikat: egyrészt vannak olyan szakmák, mint amilyen például az orvos- vagy gyógyszerészképzés, ahol az oktatás menetének szerves részét képzik a kötelező szakmai gyakorlatok. Másrészt vannak olyan szakok, ahol a tudományág vagy annyira szerteágazó, vagy annyira elméleti, hogy az egyetem nem tud gyakorlati lehetőséget biztosítani a hallgatóknak. Végül, harmadrészt vannak azok a képzések, amiknek során jó lenne, ha a hallgató megízlelné a gyakorlati munkát, de mert mind az anyagi lehetőségek, mind a hozzáférés a gyakorlóhelyhez szűkös, így a szak nem teszi kötelezővé a gyakorlatot, hanem ki lehet váltani azt valamilyen módon – például évfolyamdolgozat írásával.
Gyakorlat szempontjából talán azok vannak a legszerencsésebb helyzetben, akik valamilyen szakmát tanulnak, mint az orvosok, jogászok, közgazdászok, programazó matematikus vagy gyógyszerészek –, tehát akik a kedves rokonok „mi lesz belőled” kérdésére, egy szóval meg tudnak valamilyen foglakozást nevezni, nem úgy, mint egy átlagos bölcsészhallgató. Ezeknek a képzéseknél a tanrendet úgy építették fel, hogy miután a hallgatók elsajátították a nélkülözhetetlen alapokat elméletben, és a félévek során gyakorlati órákon is megfeleltek a követelményeknek, kötelező nyári gyakorlatokon kell részt venniük. Például a gyógyszerészképzés során ezek mellett a nyári ismerkedések mellett, a képzés utolsó féléve négy hónap gyakorlatot jelent a hallgatóknak, míg a medikusok egész hatodévüket azzal töltik, hogy gyakorlatot szereznek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem kerül ki hallgató úgy az egyetemről, hogy valamennyi szakmai tapasztalattal ne rendelkezne, hanem azt is, hogy a diák kénytelen megismerkedni a munkamorállal is, és azzal, mennyi energiába kerül nap mint nap dolgozni. A szegedi gyógyszerészképzés esetén ez a rendszer olyannyira jól működik, hogy egy frissen diplomázott hallgató, ha hajlandó volt az évek során lelkiismeretesen dolgozni a gyakorlatok alkalmával, akkor valóban azzal a magabiztossággal tud munkát keresni, hogy tudja, akár a diploma átvételét követő napon képes megfelelni bármelyik patikában.
 
Egyes szakokon a gyakorlati ismeretek oktatása szerves részét képezi a tananyagnak. Fotó: Nagy László
 
A hallgatók tömegeit érintő tanárképzés sem ad diplomát úgy a hallgatóknak, hogy ne találkoztak volna gyerekkel – a tanárszakos hallgatóknak kötelező az úgynevezett hospitálás, tehát órákat figyelnek meg, és annak tapasztalataiból okulnak, majd pedig maguk is kötelesek órát tartani. A fentebb említett gyógyszerészképzés - akárcsak a jogászképzés – abban különbözik a tanárképzés gyakorlatától, hogy a gyógyszerészhallgatók szabadon választhatják meg, az ország mely patikájában szeretnék eltölteni a gyakorlatukat, s ha a gyógyszertár vállalja az oktatást, akkor nincs akadálya annak, hogy akár Bezenyén gyakoroljon a hallgató. Ennek az az előnye, hogy ha a diák jól érzi magát a bezenyei patikában, együtt tud működni a kollégákkal, és jól dolgozik, akkor esélye van rá, hogy ha megüresedik egy hely, akkor őt fogják majd keresni. Nem ritka példa, hogy a hallgató el tud helyezkedni abban a gyógyszertárban, ahol a gyakorlatát töltötte. Ezzel szemben a tanárszakos hallgatók számára a Szegeden kiépült iskolahálózat a gyakorlat helyszíne, bár nyomós indokkal más iskolát is választhatnak maguknak. Mindenesetre ezeknél a képzéseknél, ahol a diploma megszerzésének a feltétele a kötelező gyakorlat, nem fordul elő az, hogy valaki azért ne tudjon abszolválni, mert nem tudott gyakorlati helyet szerezni.
A bölcsészkar többi képzésén, illetve a természettudományi karon azonban a képzések jellegéből fakadóan, más a helyzet a szakmai gyakorlat megítélését illetően is, és a lehetőségekkel kapcsolatban is. Ezeken a karokon a legtöbb képzés arra helyezi a hangsúlyt, hogy a hallgató olyan erős és széles körű alapokkal rendelkezzen, amikre úgy tud építkezni, hogy adott tudományág bármely területére tudjon specializálódni. A kulcsszó a rugalmasság és a tanulékonyság. A végzett hallgatóknak a munkakeresés során az az erősségük, hogy rendelkeznek olyan tudással, és ötév egyetemi tanulás után olyan képességgel, hogy gyorsan és könnyen meg tudják tanulni azokat az anyagokat, amik egy cég speciális kutatási területéhez szükségesek. Ebből adódóan viszont könynyen túlképzettnek találtatik az a doktorandusz-hallgató, aki már elmélyedt egy szakterületben, hiszen ez azt jelentheti, hogy adott cégnek több energiájába kerül a fiatal formálása. Előnye a hátránya.
Tűnhet ez az elmélet akár mentegetőzések is, ezzel vetkőzve le az egyetem a szakmai gyakorlat felelősségét. Azonban azt is tudni kell, hogy a szakmai gyakorlatok drágák – az oktatást vállaló helynek biztosítani kell tudni olyan szakembert, aki képes elvégezni az oktatói teendőket, és őt ezért a tevékenységéért meg is kell fizetni. A lelkes ifjak a kezdetekben sokat kérdeznek, s a gyakorlati tapasztalat hiánya a gyakorlatot biztosító helyet is hátráltathatja, így sok cég húzódozik attól, hogy gyakornokokat vegyen fel. Az érem másik oldala az előbb említett saját profilra alakítás – a gyakornok formálható, tanítható és alkalmazkodni képes. Ergo idővel jól használható.
Bezár